Oroszország megerősítette, hogy továbbra is érdekelt a békeszerződés megkötésében Japánnal az 1956-os közös nyilatkozat alapján – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Abe Sindzó japán kormányfővel a keddi kétoldalú tárgyalások után megtartott közös moszkvai sajtótájékoztatón.
Emlékeztetett rá, hogy az 1956-os dokumentum a békemegállapodás megkötését helyezi előtérbe (a déli Kuril-vonulat Tokió által remélt visszaszolgáltatásával szemben). Az orosz elnök szerint a „gyakorlati és nagyon konstruktív légkörű” megbeszélésen a még „aprólékos munkát igénylő” szerződés ügyének „nem kevés időt” szenteltek. Hangsúlyozta, hogy a megoldásnak kölcsönösen elfogadhatónak és támogathatónak kell lennie, és feladatként nevezte meg a kétoldalú viszony sokoldalú és „új minőségi szinten” való fejlesztését.
Putyin szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése kapott prioritást, egyebek között a déli Kuril-szigeteken való együttműködés folytatása.
Abe azt hangoztatta, hogy több mint 70 év után nehéz lesz megállapodásra jutni, de vendéglátójával együtt eltökélt aziránt, hogy megoldást találjanak a vitatott hovatartozású szigetek problémájára.
A japán miniszterelnök, Putyinhoz hasonlóan, a gazdasági együttműködés fejlesztésének több területéről tett említést. Egyebek között azt is közölte: a felek megállapodtak abban, hogy az egykori japán helyi lakosok leszármazottai számára nyáron újabb charterjáratot indítanak a déli Kuril-szigetekre. Úgy vélekedett, hogy a sírlátogatás lehetővé tétele újabb bizalomerősítő lépés a békeszerződés felé vezető úton.
Abe említést tett a kétoldalú katonai és határvédelmi együttműködés fejlesztéséről is. Közölte, hogy a két ország külügyminisztere, Szergej Lavrov és Kono Taro közötti tárgyalások következő fordulóját februárban fogják megtartani, valószínűleg a müncheni nemzetközi biztonsági fórumon. Kijelentette: számít rá, hogy június végén ismét találkozik Putyinnal a G20 csoport június végi oszakai csúcstalálkozóján.
Ajánló
A japán miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy a békeszerződés hiánya gátolja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A Kyodo hétfőn azt állította, hogy Abe hajlana a békekötésre abban az esetben, ha Tokió visszakapna Moszkvától kettőt abból a négy szigetből, amelynek hovatartozását vitatja.
A japán hírügynökség tudni véli, hogy Japán, eltérve hagyományos, az „északi területek” maradéktalan visszaadását követelő álláspontjától, fontolóra vette, hogy egyelőre megelégedjen Sikotan, valamint a kis szigetekből álló Habomai-csoport visszaszerzésével, Iturup és Kunasir pedig – a Tokió által eddig igényelt szárazföld 93 százalékával – megmaradna orosz kézen.
Orosz részről korábban Tokió értésére adták, hogy Moszkva a békeszerződés feltételének tekinti a második világháború végeredményének és a Kuril-szigetek feletti orosz szuverenitásnak japán elismerését.
Putyin és Abe zárt ajtók mögött megtartott tárgyalásai több mint három órán át tartottak, ezen belül a TASZSZ szerint az egyeztetés két órán keresztül szűk körben zajlott. A japán külügyminisztérium azt közölte, hogy a két vezető a Kuril-szigetek ügyéről csaknem egy órán keresztül folytatott négyszemközti egyeztetést, és hogy Putyin mintegy ötperces idegenvezetés keretében bemutatta Abénak az irodáját.
A tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón az újságírók nem tehettek fel kérdést az orosz állam- és a japán kormányfőnek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki a sajtó munkatársait külön tájékoztatta, arra a kérdésre, hogy eredményesnek tekinthető-e az újabb orosz-japán csúcs, amely Putyin és Abe 25. tárgyalása volt, így válaszolt: a két vezető még további, „nem egy tárgyalási fordulót” fog tartani, mert meg kell erősíteniük a kölcsönös bizalmat.
„Ez a légkör teszi majd lehetővé a haladást a fő irányban a békeszerződés megkötése felé” – hangoztatta a szóvivő.
Úgy vélekedett, hogy a bizalom légkörének megerősítéséhez „minden lehetséges szférában” fejleszteni kell a kétoldalú együttműködést.
Az Interfax érdeklődésére egyenesen elismerte, hogy – mint az a két vezető nyilatkozataiból egyébként kiviláglott – az álláspontok egyelőre nem közeledtek egymáshoz, és hogy a Moszkva általi megközelítés is változatlan maradt. Ezzel kapcsolatban Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója a tárgyalásokat megelőzően azt hangsúlyozta, hogy a Kuril-szigetek déli vonulata orosz terület, amelyet „senki sem készül bárkinek is átadni”.
Putyin és Abe novemberben Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.
A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-szigetek négy déli tagjának – Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai – hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A négy szigetet, amelyet Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját „északi területeinek” tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió.
Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt a fogadalmát, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból. MTI
