Júniusban tokiói látogatásra várják Vlagyimir Putyin orosz elnököt – jelentette be Kono Taro japán külügyminiszter hétfőn Moszkvában, az orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval a két ország között megkötendő békeszerződésről folytatott tárgyalások első fordulóján.
A tervek szerint Abe Sindzó japán miniszterelnök január 21-én érkezik majd Moszkvába, hogy kormányzása alatt immár 25. alkalommal találkozzon Putyinnal.
Lavrov a megbeszélés kezdetén közölte, hogy a békeszerződésről szóló tárgyalások megkezdésére Putyin és Abe novemberi szingapúri és decemberi Buenos Aires-i találkozójukon adtak felhatalmazást.
Az orosz elnök és a japán kormányfő november 14-én Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békemegállapodás megkötéséről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.
A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli szigetének (Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai) hovatartozása ügyében fennálló területi vita. Az 1956-os közös nyilatkozatban Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására, ha több feltételét teljesítik, köztük azt, hogy Tokió nem lép katonai szövetségre. Az orosz álláspont szerint a japán-amerikai biztonsági egyezmény ennek akadályát jelenti.
A szigeteket a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját „északi területeinek” tartja őket.
Abe 2013 áprilisában tízéves szünetet szakított meg azzal, hogy japán miniszterelnökként Moszkvába látogatott, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket „eladni” vagy „elcserélni”.
Ajánló
A mostani Lavrov-Kono megbeszélést megelőzően a kétoldalú viszonyban feszültséget keltett néhány japán – egyebek között a miniszterelnöktől származó – és amerikai nyilatkozat. Köztük az, hogy Japán, amely 2019-től fordulatot vár a probléma ügyében, lemondana a szigetek „megszállásáért” járó orosz kártérítésről, és nem költöztetné ki az oda települt orosz lakosságot.
A japán kormányfő különmegbízottja emellett Washingtonban utalt arra is, hogy a békeszerződés fontos lesz Kína „feltartóztatása” szempontjából. Megütközést keltett Moszkvában, hogy a Japánban állomásozó amerikai erők parancsnoka kijelentette: a Pentagon „egyelőre” nem kíván bázist telepíteni a Kuril-szigetekre.
Múlt szerdán ezek miatt bekérették a külügyminisztériumba a moszkvai japán nagykövetet, akivel a kifogásolt nyilatkozatok ismertetése mellett közölték: „a békemegállapodás lehetőségeinek keresése közben kulcsfeltételnek kell tekinteni, hogy Tokió maradéktalanul ismerje el a második világháború végeredményét, beleértve országunk szuverenitását a déli Kuril-szigetek fölött”. Felhívták a misszióvezető figyelmét arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a valódi bizalom és partnerség új minőségi szintjét kell elérni, és erősíteni kell a kölcsönös megértést.
Orosz kommentárok szerint hivatalosan szó sem volt a szigetek átadásáról, az orosz parlament alsóházában pedig csütörtökön olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amely elfogadása esetén megtiltaná a Kuril-szigetek déli vonulatának leválasztását Oroszországról.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az orosz-japán külügyminiszteri találkozó előestéjén a Rosszija 1 állami csatornának nyilatkozva közölte, hogy a japán fél lemondta az ilyen szintű tárgyalások esetén szokásos közös sajtóértekezletet, de hétfőn zártkörű különtájékoztatót fog tartani a média számára. Zaharova szerint – aki utalt rá, hogy Washington befolyásolni igyekszik Moszkva és Tokió viszonyát – ez „nem japán hozzáállásra” vall.
A Rosszija 24 közölte, hogy Lavrov a Konóval folytatott tárgyalások után egyedül tart majd nyilvános sajtótájékoztatót. MTI
