Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal indokolta elzárkózását Petro Porosenkónak a kercsi incidens utáni telefonos kapcsolatfelvételi kísérleteivel szemben, hogy nem kíván részt venni az ukrán elnök választási kampányában.
Az orosz elnök újságíróknak nyilatkozott erről szerdán Moszkvában.
„Nem arról van szó, hogy egyszerűen kitérek, és nem akarok beszélni Pjotr Alekszejeviccsel (Porosenkóval). Arról van szó, hogy nem akarok részt venni a választási kampányában” – mondta.
Putyin szerint Porosenko kiprovokált mesterséges válsághelyzeteket hoz létre, amelyekért rögtön Oroszországot teszi felelőssé, ami után „azonnal azt akarja demonstrálni, hogy sikeresen megoldja a felmerülő problémákat”.
„Ez egy egyszerű kombináció, és ezekben a kombinációkban nem kívánok és nem fogok részt venni” – jelentette ki.
Putyin, aki a kercsi incidenst korábban „előre kitervelt provokációnak” minősítette, a hónap folyamán legalább kétszer azzal vádolta meg a jelenlegi kijevi vezetést, hogy nem törekszik az ukrajnai válság békés rendezésére, a minszki megállapodások végrehajtására. Az orosz államfő értésre adta, hogy egy új hivatali partnerrel lenne kész ismét tárgyalásba bocsátkozni. Ukrajnában a tervek szerint március végén tartanak elnökválasztást.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán kijelentette, hogy Oroszország a november 25-én a Kercsi-szoros közelében elfogott 24 ukrán tengerész és elhárító szabadon bocsátását követelő felszólítások dacára is le fogja velük szemben folytatni ellenük azokat az eljárásokat, amelyeket az orosz törvények a határsértés esetén előírnak. Nem kívánta kommentálni azt az amerikai külügyminisztériumi állásfoglalást, amely „erősödő következményeket és fájdalmat” helyezett kilátásba Moszkva számára arra az esetre, ha a foglyul ejtett ukránokat nem engednék el.
Peszkov közölte, hogy az ukrán foglyok kicserélésére irányuló javaslatokat mérlegelni fogják Moszkvában. Hozzátette ugyanakkor: nem tudja megmondani, hogy ezekre a felvetésekre válaszolni fognak-e.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kialakult helyzetben nem látja-e veszélyét az Északi Áramlat-2 fölgázvezeték meghiúsulásának, úgy fogalmazott: a „rosszhiszemű konkurenciája” harmadik országok részéről valóban fennáll és a veszély „meglehetősen régóta” megnyilvánul.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán azt mondta, hogy a Donyec-medence térségében az ukrán katonai támadó potenciál megerősítése tapasztalható. Erősen kifogásolta, hogy a brit hadsereg kiberbiztonsági szakembereket vezényelt Ukrajnába.
A szóvivő Kurt Volker ukrán ügyekben illetékes amerikai külügyi különmegbízottról szólva úgy vélekedett, hogy a diplomata megbízatása a valójában válság elmélyítésére, nem pedig annak megoldására szól. A bírálatot az váltotta ki, hogy Volker sürgette az ukrán tengerészek haladéktalan szabadon bocsátását és a három lefoglalt hajó visszaszolgáltatását, valamint azt, hogy az európai országok vegyék fontolóra újabb szankciók bevezetését Oroszország ellen a kercsi incidens miatt.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
A történtek miatt 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezettek be Ukrajnában.
Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
