Oroszország abban az esetben kész nukleáris fegyvert bevetni, ha a potenciális agresszor elsőként mér rá csapást – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki szocsi plenáris ülésén.
„Amikor meggyőződünk arról, hogy támadás történt Oroszország területe ellen, csak azután indítunk válaszcsapást. Természetesen ez egy világkatasztrófa lenne. De megismétlem: mi nem lehetünk ennek a kezdeményezői, mert nálunk (a hadászati tervek között) nincs preventív csapás” – fogalmazott az elnök.
„Igen, ebben a helyzetben mintegy várunk arra, hogy (nukleáris) fegyvert alkalmazzanak ellenünk. Mi magunk semmit sem teszünk. De az agresszornak akkor is tudnia kell, hogy megtorlás elkerülhetetlen és hogy meg fog semmisülni. És mi agresszió áldozata vagyunk. Mi, mint mártírok a mennybe kerülünk, ők pedig egyszerűen megdöglenek. Még bűnbánatra sem lesz idejük” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy Oroszország kiépítette a hadászati rakétacsapásra néhány másodpercen belül figyelmeztető korai előrejelző rendszerét és semmitől sem fél.
„Mi egyáltalán nem félünk semmitől. Ez egy ekkora területű ország, olyan lakossággal, amely kész életét adni a hazájáért, ez ellen senki semmit nem tud tenni” – hangoztatta.
Állítása szerint Oroszország a hiperszonikus rakétafegyvereknek a következő hónapokban esedékes rendszerbe állításával katonai versenyelőnybe került az Egyesült Államokkal szemben.
Moszkva készségét fejezte ki ugyanakkor arra, hogy „bármely pillanatban” javítsa kapcsolatait Washingtonnal. Putyin szerint Donald Trump „ráhangolódott” a kétoldalú kapcsolatok stabilizálására és rendezésére. Egyet nem értését fejezte ki azzal a vélekedéssel kapcsolatban, hogy az amerikai elnök csak önmagát hajlandó meghallani.
Putyin megítélése szerint az oroszellenes retorika mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában a belpolitikai küzdelem eredménye és sürgette ezen belső válságok rendezését.
Hangot adott meggyőződésének, miszerint zsákutcába vezetnek azok a kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy elvitassák az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget hovatartozását.
Ajánló
A Krím a mienk
„A Krím a mienk. Hogy miért a mienk? Nem azért mert jöttük és elragadtuk. A Krímben az emberek elmentek a népszavazásra és arra szavaztak, hogy függetlenné akarnak válni, következő lépésként pedig az Oroszországi Föderáció részévé” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy szerinte „ez az igazi demokrácia”.
„Az ezen a területen élő emberek akaratnyilvánításából indulunk ki” – ismételte meg az elnök az ismert Moszkvai álláspontot, rámutatva, hogy a Szerbiáról leválasztott Koszovóban nem rendeztek hasonló referendumot.
Putyin óvta az ukrán vezetést attól, hogy Miheil Szaakasvili volt grúz elnök példáját kövesse, aki 2008-ban „rátámadt Dél-Oszétiára”, aminek következtében Grúzia „jelentős területeket vesztett el”.
Egyúttal készségét fejezte ki Kijevvel való megállapodásra a következő ukrajnai elnökválasztás után.
Mint mondta, nem látja jeleit annak, hogy a közeljövőben a Nyugat feloldaná az Oroszország ellen bevezetett szankciókat. Úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdasági büntetőintézkedések aláásták a dollár iránti bizalmat.
Ajánló
Oroszország elérte célját Szíriában
Álláspontja szerint Oroszország katonai szerepvállalásával Szíriában „egészében véve elérte céljait”, azt, hogy megelőzze az arab ország teljes „szomalizációját” és államiságának degradálódását, valamint azt, hogy annak területéről Oroszország és a vele vízummentes viszonyban lévő országokba terroristák szivárogjanak be. Putyin méltatta Törökország arra irányuló erőfeszítésit, hogy az erre vonatkozó orosz-török megállapodás nyomán a kormányellenes erők által ellenőrzött Idlíb tartományban demilitarizált övezet alakítson ki.
Mint mondta, nem Oroszországnak kell rávennie Iránt arra, hogy kivonja csapatait Szíriából. Úgy vélekedett, hogy erről a kérdésről Damaszkusznak és Teheránnak kell megállapodnia és az Irán távozását követelő kormányoknak garanciákat kellene adniuk arra vonatkozólag, hogy nem fognak beavatkozni Szíria belügyeibe. Hangsúlyozta, hogy az arab országban politikai eszközökkel, az ENSZ platformján kell elérni a rendezést.
Az orosz vezető úgy vélekedett, hogy a terrorizmus feletti győzelemhez a nemzetközi közösség közös erőfeszítéseire lenne szükség. Sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy ilyen összefogás egyelőre nem valósult meg.
Mint mondta, a terrorizmust globálisan még nem sikerült legyőzni, de sikerült annak „kolosszális veszteséget” okozni és ezen a téren a helyzet Oroszországban „kardinálisan javult”.
Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró eltűnésével kapcsolatban kijelentette, hogy Moszkva megvárja az ügyben folytatott nyomozás eredményét és csak azt követően dönt arról, hogyan alakítsa kapcsolatait Rijáddal. Véleménye szerint azoknak, akik úgy gondolják, hogy gyilkosság történt bizonyítékokat kell felmutatniuk. Meglátása szerint az Egyesült Államok „bizonyos fokig” felelős a történtek miatt, mert Hasogdzsi állandó lakosa volt annak az országnak. MTI
