Moszkva is elkészítette azoknak az amerikai tisztségviselőknek a „feketelistáját”, akik nem kaphatnak orosz vízumot, válaszként arra, hogy Washington két hete beutazási tilalmat vezetett be a Szergej Magnyitszkij vizsgálati fogságban elhunyt jogász ügyében vétkesnek tartott orosz hivatalnokok számára. Az orosz listán a Kommerszant című lap szerdán közölt értesülése szerint olyan amerikaiak szerepelnek, akik megsértették orosz állampolgárok emberi jogait. Első sorban a fegyverkereskedelemmel vádolt Viktor But, valamint a kábítószer-csempészéssel vádolt Konsztantyin Jarosenko elleni eljárásban közreműködő személyiségekről van szó. A Kommerszant felidézte, hogy az amerikai lista bejelentése után Dmitrij Medvegyev orosz államfő megbízta a külügyminisztériumot a „szimmetrikus válasz” kidolgozásával. A minisztérium azonban már jóval Medvegyev utasítása előtt, még tavaly év végén hozzálátott a munkához, ugyanis eredetileg akkorra várták az amerikai szankciót.
A lap Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest idézve azt írta, hogy a listán azok szerepelnek, „akik problémákat okoznak az orosz-amerikai kapcsolatokban”.
Egy neve mellőzését kérő diplomáciai forrás szerint több tucat amerikai nem kaphat a jövőben orosz vízumot.
Leonyid Kalasnyikov, a duma kommunista képviselője, aki ismeri a listát, úgy nyilatkozott a Kommerszantnak: Moszkva nem tehette meg, hogy nem válaszol, de az orosz lista „karikatúraszerű”. „Alig hiszem, hogy sok amerikai tisztségviselő van, aki mindenáron Oroszországba akar utazni, itt taníttatja a gyerekeit, vagy orosz bankokban tartja a pénzét.”
Nyikolaj Zlobin professzor, az amerikai Védelmi Információs Központ orosz és ázsiai programjainak igazgatója szerint a válasz „legalábbis nem korrekt”, „mert a But-ügynek Magnyitszkij ügyétől eltérően nincs politikai vonatkozása, nem hasonlíthatók össze”, s ezért aligha adhatók el szimmetrikusként az ezekre hivatkozó szankciók. „Furcsa megbüntetni olyan embereket, akik Oroszországnak segítenek a korrupció-ellenes harcban. A válasznak nincs semmi hatása, csak fájó pontokat okoz az orosz-amerikai kapcsolatokban.”
Szergej Magnyitszkij azért került vizsgálati fogságba, mert feltárta, hogy a befektetési társaságnál, amelynek külső tanácsadója volt, magas rangú belügyi személyiségek adócsalás hamis vádjával házkutatást végeztek, elvitték három vállalat dokumentumait, s ezekre mintegy 200 millió dollárnyi adót igényeltek vissza az államtól.
Magnyitszkij egy évet töltött a fogházban, megbetegedett, de nem kapott orvosi kezelést. Az illetékes szervek négy vizsgálata mindent törvényesnek minősített, ám az államfő mellett működő emberi jogi bizottság arra jutott, hogy egyfelől nem kizárt, hogy a jogászt kínozták is, másfelől a nyomozást végig azok vezették, akiket leleplezett. Ezt követően vádat emeltek a börtönorvos ellen.
