Nem maradnak titokban az offshore cégek tulajdonosai Oroszországban

Oroszországban az országban tevékenykedő offshore cégeknek is fel kell tárniuk tulajdonosi struktúrájukat a jövőben – ez áll a Polgári Törvénykönyv tervezett módosításában, amelyet az elnöki adminisztráció készít elő – jelentette szerdán a Vedomosztyi című lap. A tervezet kötelező erővel előírja tulajdonosi összetétel letétbe helyezését adóhivatalnál akkor is, ha a társaság külföldön, olyan országban vannak bejegyezve, ahol „kedvezményes adóztatást biztosítanak és/vagy nem követelik meg a pénzügyi műveletek feltárását”. A tulajdonosi struktúra fogalmát azonban nem határozza meg közelebbről a jogszabály. A tulajdonosok feltárása minden Oroszországban ténykedő vállalat számára kötelező, ennek elmulasztásáért, vagy hamis adatok közléséért a jogi személy felel, de a javasolt szöveg nem tartalmazza azt, hogy hogyan, és nagyon sok vállalat nem is teszi ezt meg: ilyen a Surgutneftegaz is, amely Magyarországon jelentős tulajdonrésze ellenére éppen ezért nem tudta gyakorolni tulajdonosi jogait a Molban. Az offshore-ként kezelendő országokról két lista van forgalomban Oroszországban: az egyiket a pénzügyminisztérium, a másikat a központi bank adta ki, s a kettő nem teljesen fedi egymást.
A módosítást az elnöki adminisztráció kezdeményezte azt követően, hogy Dmitrij Medvegyev elnök februárban bírálta, hogy a különféle offshore cégekhez való kötődés miatt nem ismertek a Domogyedovó repülőtér tulajdonosai.
A javaslat fő célja a lap szerint az úgynevezett „cégrablásokkal” szembeni, sürgetően szükséges fellépés, mert ezen bűncselekmények jelentős részében az offshore-oknak is szerepe van, és a tulajdonosok feltárása elősegítheti a vagyon visszajuttatását jogos tulajdonosának.  Az államkassza érdeke a Vedomosztyi értesülése szerint nem szerepelt a megfontolások között, de a módosítás ezt is szolgálja.
A lap szakértőket idézve azt írta: a tulajdonosi struktúra deponálása az adóhivatalnál talán segít néhány per megoldásában, de az is lehet a következménye, hogy elijeszti a külföldieket az oroszországi üzleti tevékenységtől, másrészt az előírás könnyen megkerülhető, ezért nem várható el, hogy jelentős kedvező hatással lesz az üzleti életre.
Ugyancsak a Vedomosztyi írta meg, hogy Dmitrij Kamenyscsik, a Domogyedovo repülőtér tulajdonosa kedden sajtóértekezleten jelentette ki, hogy  bármely orosz üzletember bármikor rács mögé kerülhet, vagy bármikor elvehetik tőle a vagyonát a „cégrablók”. „Ha nem ismert a tulajdonosok névsora, nincs kit megtámadni, és a rablások elleni támadás ellen nincs egyéb védekezés” – mondta. Mihail Vinogradov, a Pétervári Politika alapítvány elnöke erről úgy vélekedett, hogy a Kamenyscsik által elmondottak arról tanúskodnak, hogy az üzletember aggódik, s hogy a tulajdon védelme továbbra is gyenge lábakon áll. „Az orosz üzletemberek fel vannak készülve bármilyen forgatókönyvre, egyebek között a cégrablásra is, még az állami cégrablásra is” – mondta.
Az oroszországi üzleti légkör legsúlyosabb problémája, hogy mondvacsinált bűnügyeket és egyéb jogi eszközöket használnak fel a tulajdon újraelosztására, és a nem ritkán magas hivatalokban ülő tettesek sokszor büntetlenek maradnak. Erre az utóbbi idők legnagyobb feltűnést keltő példája a 2009-ben vizsgálati fogságban elhunyt Szergej Magnyitszkij ügye volt. Ő leleplezte, hogy a Hermitage Capitalnál, amelynek külső tanácsadója volt,  magas rangú belügyi személyiségek adócsalás gyanújával házkutatást tartottak, ellopták három cég iratait, és a papírokkal 200 millió dollárnyi adót igényeltek vissza. Az államfő emberi jogi tanácsadó testülete feltárta, hogy az állítólagos bűncselekményben a nyomozást mindvégig azok vezették, akik azt elkövették.
De nemzetközileg is port vert fel az utóbbi években az Arbat Presztizs kozmetikai áruházlánc, a Rusneft kőolajipari társaság, vagy az Euroset mobil telefonokat árusító üzletlánc hasonló ügye. Az Arbat Presztizs tönkrement, mire tulajdonosa kiszabadult a vizsgálati fogságból, ahol megpróbálták rábírni, hogy milliárdos cégét adja el néhány millió dollárért, a Rusneft főrészvényese külföldre menekült, s előtte a konszernt még idejében eladta – majd nemrég a nyomozás megszüntetése után – vissza is tudta vásárolni, az Euroset főrészvényesét pedig rákényszerítették, hogy a valós érték töredékéért eladja az üzletláncát és külföldre meneküljön.
Az üzleti klíma javítására nemrég becsvágyó programot indított Medvegyev elnök, s részben ennek jegyében a belügyminisztérium számos magas rangú tisztségviselőjét lecserélte. Jevgenyij Csicsvarkin, az Euroset volt főrészvényese meg is köszönte neki nyilvánosan, hogy eltávolította hivatalából azt az illetékest, aki őt és számos más üzletembert zaklatott és szorított ki vagyonából.