Az orosz védelmi minisztérium tervei szerint 19 trillió rubelt (több mint 600 milliárd dollár) költenek új fegyverek és katonai felszerelések vásárlására 2020-ig – értesült az Interfax. Az orosz védelmi miniszter Anatolij Szergyukov elmondta, hogy ez az összeg csak minimálisan fedezi a fegyveres erők modern eszközökkel történő ellátását. Az orosz kormány idén júliusban úgy határozott, hogy 2011 és 2020 között a fegyverkezési programra közel 20 trillió rubelt fordít. Ezzel az Állami Duma korábbi, júniusi döntését változtatták meg, amely a fegyverkezési programra a szintén nem jelentéktelen 13 trillió rubelt (420 milliárd dollár) szavazott meg. Ez a tíz évre szóló összeg erősen közelíti az Amerikai Egyesült Államok katonai költségvetését, ami tavaly 712 milliárd dollárt tett ki.
Az állami fegyverkezési program fő célja, hogy 2011-2020 között 70-80%-osra növeljék az orosz hadseregben hadrendbe állított új technika arányát. E cél elérése jegyében 2010 májusában jelentette be az orosz elnök, Dmitrij Medvegyev, hogy az orosz hadsereg fenntartásának költségeit és a hadsereg új technikával való felszerelésének a költségeit 30%-70%-ban fogják kezelni.
A kiszivárgott információk szerint az orosz légierő több mint ezer különböző típusú helikopter megvásárlását tervezi, és a fő hangsúly a Lenta.ru lap értesülése szerint a nehéz szállítóhelikoptereken lesz. Ezen kívül több mint 60 ötödik generációs vadászgépet állítanak majd hadrendbe 2016 környékén – az új Szuhoj T-50-es repülőgépeket. Újabb példányokat állítanak majd hadrendbe az Il-112-esből, az Il-476-ból, a modernizált Il-76MD-ből és ha igazak az információk, akkor az ukrán katonai szállító repülőgépek, az AN-124-esek gyártását is megkezdik majd Oroszországban.
Ezen kívül a gyalogságot a modernizált T-90A tankokkal és a BMP-3M páncélkocsikkal kívánják felszerelni, a haditengerészetet pedig újabb 955U „Borej” atomtengeralattjárókkal tervezik ellátni, melyeken az újonnan kifejlesztett „Bulava” interkontinentális ballisztikus rakétákat rendszeresítenének.
Oroszország az utóbbi években visszanyerte a ’90-es években megingott nagyhatalmi státuszát, és a tervbe vett nagyszabású hadügyi reformjai is azt a célt szolgálják, hogy katonai téren is behozza a lemaradását. Egy katonailag és gazdaságilag erős Oroszországot valószínűleg senki sem szeretné a szomszédjának tudni, azonban a következő években legalábbis nem valószínű, hogy Oroszországról, mint potenciális konfliktusforrásról beszélhetünk majd.
