Oroszország új vezetőjének fiatal és érett embernek kell lennie – jelentette ki a Bloomberg amerikai hírügynökségnek nyilatkozva Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki elmondta, hogy még nem döntötte el, indul-e a 2018-as elnökválasztáson.
„Abból indulok ki, hogy a leendő vezetőnek eléggé fiatal, de érett embernek kell lennie” – mondta Putyin.
„Egyelőre a magam ügyében semmiről sem döntöttem” – tette hozzá az orosz elnök, rámutatva, hogy Oroszországban szeptemberben parlamenti választások lesznek, és az elnökválasztásig még további csaknem két év van hátra. „Ezért abszolút korai még erről beszélni. Tudja, a modern, gyorsan változó világban egyszerűen káros erről beszélni” – tette hozzá.
Mint mondta, Oroszországban egyelőre az olyan kitűzött feladatokra kell összpontosítani, mint az életszínvonal-emelés, valamint a gazdaság, a szociális szféra és az ország védelmi képességének erősítése. Putyin szerint ezen feladatok teljesítésének függvényében „nézzük meg aztán, hogyan szervezzük meg a 2018-as választási kampányt, és kinek kell abban részt vennie”.
Elmondta, hogy az orosz kormányzat már a 2018 után követendő gazdasági stratégián dolgozik.
Kijelentette, nem érzi jogosultnak magát arra, hogy eldöntse, vállaljanak-e politikai szerepet a lányai.
„Ők fiatalok, de mégis felnőttek, és maguknak kell meghatározniuk a jövőjüket” – mondta, rámutatva, hogy a lányai tudománnyal és egyéb „nemes” és „szükséges” dolgokkal foglalkoznak, amelyekben örömüket lelik.
Ajánló
Az elnök szerint „semmilyen újdonság sincs” abban, hogy a régiók élére állami erőszakszervezetek egykori tisztségviselőit nevezte ki. Úgy vélekedett, az a fő, hogy az illető „növekedni akarjon, képes legyen erre a növekedésre, hogy szélesebb körű hatáskörrel és felelősséggel akarja szolgálni hazáját a munkaterületén”.
Emlékeztetett arra, hogy a régiók új vezetőinek is választásokon kell megmérettetniük magukat, és javaslataikat a helyi lakosság ítéletére kell bízniuk. Úgy vélekedett, hogy a regionális vezetők és a helyi lakosok között egyfajta „vegyi hatásnak” kell kialakulnia, és ha a helyiek megbíznak a vezetőkben, rájuk fognak szavazni.
Eszmefuttatásában kitért arra, hogy az orosz politikai rendszer és belső demokrácia fejlődik és bonyolultabbá válik, az országot nehezebb kormányozni, mint korábban. Reményét fejezte ki, hogy a rendszer megerősödik, és olyan egyensúlyok jönnek benne létre, amelyek lehetővé teszik, hogy mindig működőképes és fejlődésorientált maradjon.
Szót ejtett arról, hogy a kormányzó Egységes Oroszország támogatottsága a parlamenti választási kampány idején elhangzott bírálatok nyomán valamelyest visszaesett, de szavai szerint az ellenzéki pártok nem kínálnak reális megoldást.
„Nem mondják ki, hogy készek-e magukra vállalni a felelősséget egyes nem népszerű, de végeredményben szükséges döntésekért” – fogalmazott az elnök.
Putyin szerint az oroszokat a nyíltság, sőt némi naivitás jellemzi, de legfontosabb megkülönböztető vonásuk az igazságosságra, valamint az erkölcsi eszményre való törekvés.
Az orosz elnök „lázálomnak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Moszkva fenyegetést jelentene a balti államok számára, és kijelentette, hogy Oroszország „abszolút békeszerető” és együttműködésre törekvő külpolitikát kíván folytatni.
„Úgy gondolom, a politikával foglalkozó józan gondolkodású emberek tudatában vannak annak, hogy a balti államok elleni orosz fenyegetésre való hivatkozás teljes egészében lázálom. Talán a NATO-val készülnénk háborúzni, vagy mi?” – tette fel a kérdést.
Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a NATO-országokban 600 millióan élnek, addig Oroszország lakossága 146 milliós.
„Igen, nukleáris hatalom vagyunk. De önök valóban azt feltételezik, hogy a Baltikum meghódítására készülünk a nukleáris fegyver bevetésével? Micsoda lázálom ez?” – kérdezte az orosz elnök.
A Krímmel kapcsolatban, ahol a lakosság 70 százaléka orosz nemzetiségű, a többiek pedig anyanyelvi szinten beszélik az oroszt, azzal érvelt, hogy a nép akarata volt az egyesülés Oroszországgal. Kifogásolta, hogy amíg Koszovó esetében érvényt lehetett szerezni a népakaratnak, addig a Krím esetében ugyanezt nem akarják elismerni.
Kifejezte óhaját, hogy Oroszország befolyása „lényegesen” nagyobb legyen a világban.
Ajánló
„De ezt mi abszolút békés és pozitív tartalommal töltjük meg: gazdaságival és humanitáriussal, olyan befolyással, amely a szomszédjainkkal való egyenjogú együttműködéssel függ össze. Ezt célozzuk a külpolitikánkkal és a külgazdasági tevékenységünkkel. Efelől senkinek ne legyen kétsége” – hangoztatta.
A kérdésre, hogy változtatott volna-e e bármit Oroszország nyugati politikáján, ha előre látja a dolgok alakulását, Vlagyimir Putyin kijelentette:
„Nem, semmit sem tettem volna másképp. Úgy gondolom, hogy nyugati partnereinknek kellett volna sok mindent másképp csinálniuk.”
„Hiszen amikor a Szovjetunió megszűnt létezni, egy új Oroszország jött létre, és mi egyszerűen kitártuk karjainkat nyugati partnereink felé. Emlékezzen vissza, mibe kerültek nekünk az olyan gesztusok, mint a lehallgató berendezés feltárása a moszkvai amerikai nagykövetségen. Velünk senki sem járt el hasonlóképpen. Úgy gondolja, hogy a CIA-nak nincsenek nálunk lehallgató berendezései? Persze, hogy vannak. Mi több, ők csak felerősítették az ilyen irányú tevékenységüket” – mondta az orosz elnök.
Putyin az interjúban hangot adott meggyőződésének, hogy a körülmények akadályozták meg Barack Obama amerikai elnököt abban, hogy eleget tegyen választási ígéretének, és bezárassa a guantánamói börtönöket.
