Petr Pavel cseh elnök felszólította a NATO-tagállamokat, hogy „mutassák meg a foguk fehérjét” Oroszországnak a szövetség keleti szárnyán történt incidensek miatt. Erről a The Guardiannek adott interjújában nyilatkozott.
Szavai szerint az orosz repülőgépek gyakran repülnek át a Fekete-tengeren vagy a Balti-tengeren tartózkodó csatahajók felett. Ezért a cseh vezető véleménye szerint a NATO-nak „elég határozott, esetleg aszimmetrikus” lépésekkel kell reagálnia. Lehetséges intézkedésekként Oroszország internetes infrastruktúrájának és műholdas szolgáltatásainak lekapcsolását, valamint az orosz bankok nemzetközi pénzügyi rendszerhez való hozzáférésének korlátozását említette.
„Sajnos Oroszország nem ért a udvarias szavakból. Főleg az erő nyelvét értik, ideális esetben cselekvésekkel alátámasztva. Ha a NATO légterének megsértése folytatódik, döntést kell hoznunk arról, hogy lelőjük-e a pilóta nélküli vagy a pilóta vezette légi járművet” – jelentette ki Pavel, utalva az ukrán drónok betöréseire, amelyekért Moszkvát okolják.

Pavel hivatkozott a közelmúltbeli észtországi incidensre, ahol egy NATO-vadászgép lelőtt egy drónt. Hasonló esetek – szerinte – Lettországban és Litvániában is előfordultak. Ugyanakkor a legtöbb esetben ukrán drónokról volt szó, amelyek a rádióelektronikus harci eszközök hatására az szövetség országainak területe felé tértek el – írja a brit lap.
Oroszország viszont a balti államokat vádolja azzal, hogy területükről indított ukrán drónok támadásait támogatják. Április elején Moszkva külön figyelmeztetést intézett a balti országokhoz. Észtország, Lettország és Litvánia kijelentette, hogy nem adtak engedélyt az ukrán fegyveres erőknek arra, hogy légterüket dróncsapásokhoz használják Oroszország ellen. Litvánia területét nem használják és nem is fogják használni harmadik országok szomszédos államok elleni műveleteihez – hangsúlyozta Gitana Nausėda litván elnök.
Külön nyilatkozott a cseh elnök a szankciós politikáról is. Kijelentette, hogy a Nyugatnak fokoznia kell a nyomást Moszkvára, és a szankciók esetleges enyhítését a tűzszünethez és az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokhoz kell kötnie. Pavel szerint Oroszország érdekelt a korlátozások feloldásában és az európai biztonsági architektúra újragondolásában, azonban ennek feltétele a harci cselekmények beszüntetése kell, hogy legyen.