A jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt a szeptemberi Mecklenburg-Előpomeránia tartományban zajló választásokon elért győzelem esetén az Északi Áramlat gázvezetékek felújítását és üzemeltetésének újraindítását tervezi – írja a Der Spiegel a pártprogram-tervezetre hivatkozva.
A lap szerint a párt támogatottsága jelenleg körülbelül 35%. Az AfD vezeti az összes közvélemény-kutatást Németországban.
Az AfD többször is kiállt az Északi Áramlat üzembe helyezése mellett, és követelte a gázvezetékek felrobbantása ügyében a felelősségre vonást. Tavaly év elején az Alternatíva Németországért párt vezetője és akkori kancellárjelölt, Alice Weidel, többek között azt ígérte, hogy „újra üzembe helyezi az Északi Áramlatot”. A gázvezetékek helyreállításának szükségességét az AfD társelnöke, Tino Chrupalla is hangoztatta.
Áprilisban az AfD frakció a Bundestagban programdokumentumában rögzítette a gázvezetékek működésének újraindítására irányuló törekvését. „Németország érdekében továbbra is diverzifikáljuk a gáz- és olajellátást, elkerüljük az új importfüggőségeket, és biztosítjuk a meglévő szállítási útvonalak, például az Északi Áramlat gázvezeték üzembe helyezését” – áll a dokumentumban.
2022. szeptember 26-án robbanások történtek két, Európába vezető orosz gázvezetéken – az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2-n. Az elsőn a szállítást leállították, a másodikat még nem helyezték üzembe. A négy vezeték közül három megrongálódott. A Nord Stream AG üzemeltető vállalat a példátlan mértékű károsodás miatt nem volt hajlandó előrejelzést adni a gázvezetékek helyreállításának időtartamáról és költségéről.
Idén januárban a Német Szövetségi Bíróság (BGH) arra a következtetésre jutott, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeken történt robbantásokat „nagy valószínűséggel” egy másik állam utasítására hajtották végre. A döntést az ukrán Szerhij K. ügyvédeinek fellebbezése alapján hozták meg, akit tavaly nyáron Olaszországban tartóztattak le, és ősszel kiadták Németországnak. Alkotmányellenes szabotázzsal vádolják, amely az infrastruktúra megsemmisítésével kapcsolatos. A nyomozás Szerhij K.-t tartja annak a hétfős szabotázscsoportnak a vezetőjének, amely megszervezte a gázvezetékek felrobbantását. Ő tagadja bűnösségét, azt állítva, hogy a robbanások idején Ukrajnában tartózkodott és az ukrán fegyveres erőknél szolgált.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a német bíróság döntése után kijelentette, hogy „régóta itt az ideje, hogy ne csak nagy valószínűséggel, hanem egyértelműen rámutassunk arra, ki a felelős ezért, és ki áll emögött”.
Vlagyimir Putyin márciusban kijelentette, hogy Kijevben „bizonyos nyugati titkosszolgálatok” támogatásával akciót készítenek elő a „Kék Áramlat és a Török Áramlat felrobbantására, ahogyan egykor az Északi Áramlatokat” is felrobbantották. Elmondta, hogy Oroszország erről tájékoztatta Törökországot. Az Északi Áramlat felrobbantásáért Putyin az angolszászokat okolta.
2024-ben azt mondta, hogy Oroszország készen áll arra, hogy egy héten belül elindítsa az épen megmaradt Északi Áramlat-2 vezetéket, de szerinte Németország ezt nem akarja. „Nyissák meg a szelepet, mondják, hogy szeretnénk kapni. Holnap már kapnák, egy hétre van szükség. Nem akarják. Valószínűleg arra számítottak, hogy ha nem veszik a gázunkat, gyorsabban összeomlunk, mint ahogy náluk bekövetkeznek a visszafordíthatatlan folyamatok. De a visszafordíthatatlan folyamatok valójában náluk kezdődnek” – vélekedett Putyin.
Az USA helyre akarja állítani az Északi Áramlatot, hogy „tízszer olcsóbban” vásárolja meg Európától, mint amennyit az európaiak fektettek bele – állította májusban Szergej Lavrov külügyminiszter.
