A JPMorgan Geopolitikai Központja szerint a legvalószínűbb kimenetele az ukrajnai konfliktusnak a „finn forgatókönyv” lesz.
A szakértők úgy vélik, hogy a tárgyalások során Ukrajnának „fájdalmas engedményeket” kell tennie: elveszíti területének mintegy 20%-át, kikiáltja semlegességét és korlátozza fegyveres erőinek képességeit.
„A jelenlegi körülmények között a tárgyalásos rendezés már ebben az évben bekövetkezhet” – állították a JPMorgannál.
Ugyanakkor az elemzők megjegyzik, hogy ezt a forgatókönyvet különböző, Kijev helyzetét rontó tényezők befolyásolhatják. A szakértők különösen az iráni konfliktusra hívják fel a figyelmet, amely miatt már csökkent a lőszerellátás.
A bank megjegyzi, hogy 2025 óta két jelentős esemény történt, amelyek megváltoztatták az ukrajnai helyzetet: Tavaly Kijevnek nyújtott washingtoni katonai támogatás 99%-kal csökkent, és Európa vette át a támogató szerepet. Ezen túlmenően az USA és Európa továbbra sem ad semmiféle garanciát, és nem telepít nagy erőkoncentrációkat Ukrajnába, azonban jelzik, hogy készek részt venni a konfliktus rendezésében.
Az elemzők hozzátették, hogy ugyanakkor Ukrajna útja az EU-csatlakozás felé konkrétabbá vált, mint valaha. A gyorsított csatlakozásra vonatkozó javaslatokat mindkét fél elutasította, és jelenleg Kijev a szokásos csatlakozási folyamatot követi.
A JPMorgan további négy lehetséges konfliktusmegoldási forgatókönyvet is vizsgál:
- Az elemzők szerint 5%-os valószínűséggel bekövetkezhet a „dél-koreai forgatókönyv”, amely Ukrajna NATO-tagságát vagy az USA biztonsági garanciáit, valamint európai békefenntartó erők jelenlétét jelenti az országban.
- A szakértők szerint 10%-os valószínűséggel lehetséges az „izraeli forgatókönyv”. Ez az USA részéről erős és hosszú távú támogatást feltételez külföldi csapatok jelenléte nélkül, ami Ukrajnát egy jól megerősített állammá tenné, amely „képes önállóan visszatartani Oroszországot”.
- Az elemzők szerint a „grúz forgatókönyv” 30%-os valószínűséggel lehetséges. Ez instabilitást, a gazdasági növekedés és a helyreállítás lelassulását jelenti külföldi csapatok és megbízható biztonsági garanciák hiányában, valamint az EU-ba és a NATO-ba való belépés tényleges elutasítását. „Idővel Kijev visszatérhet Oroszország befolyási övezetébe – politikai, gazdasági és stratégiai szempontból – formális kapituláció nélkül” – állították az elemzők.
- A „legrosszabb” forgatókönyvnek (5%) az elemzők a „belorusz” forgatókönyvet tartják. Ha az USA visszavonja Ukrajna támogatását, és Európa nem tudja ezt kompenzálni, akkor Oroszország „vazallusállammá teszi az országot Moszkva számára” – áll a jelentésben.
Tavaly a JPMorgan elemzői a „grúz” forgatókönyvet nevezték a legvalószínűbbnek.
Oroszország ellenzi Ukrajna NATO-belépését, de nem ellenzi az Európai Unióba történő csatlakozását, mivel az nem katonai szövetség. Moszkva nem fogadja el a NATO katonai erőinek Ukrajnában állomásozását – hangsúlyozta a külügyminisztérium, megjegyezve, hogy a békefenntartó kontingens bevetésének ötletét a konfliktus eszkalációjához vezető lépésnek tekintik.
Moszkva arra törekszik, hogy megszüntesse az ukrajnai konfliktus kiváltó okait – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Szó van a NATO keleti bővítéséről és Kijev 2014 utáni „stratégiai irányvonaláról”, amelynek célja az élet különböző területeiről az Oroszországgal és az orosz nyelvvel kapcsolatos dolgok eltörlése – magyarázta Szergej Lavrov külügyminiszter.
