Az Európai Unió nem fogja visszavonni az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalára vonatkozó tilalmát, még akkor sem, ha Brüsszel egy „hosszú távú” energiaválságra készül, amely a tagállamokat az üzemanyag-korlátozásra kényszerítheti – jelentette ki Dan Jorgensen energiaügyi biztos.
A Financial Timesnak (FT) adott interjúban Jorgensen arra figyelmeztetett, hogy „ez egy hosszú válság lesz”, és „az energiaárak nagyon hosszú ideig magasabbak lesznek” az Irán elleni amerikai–izraeli háború, a Hormuzi-szoros szinte teljes lezárása és a Perzsa-öböl energiainfrastruktúrája elleni támadások során bekövetkező ellátási zavarok miatt.
Jorgensen elismerte, hogy a helyzet jelenleg súlyosabb, mint a válság kezdetén, és bár az EU „még nem került ellátásbiztonsági válságba”, Brüsszel „a legrosszabb forgatókönyvekre készül”, beleértve a kritikus termékek, például a repülőgép-üzemanyag és a dízel vásárlások korlátozását, és „ha a helyzet kritikusabbá válik”, több olajat bocsáthatnak ki a stratégiai tartalékokból.
Jorgensen azonban hangsúlyozta, hogy bármennyire is romlik a helyzet, nem változik az a célkitűzés, hogy 2026 végéig megszüntessék az orosz LNG-importot, és helyette az Egyesült Államokból „és más partnerektől” származó, jóval drágább alternatívákat részesítsék előnyben. Az EU arról is döntött, hogy 2027 őszétől betiltja az orosz vezetékes gázimportot.
Brüsszel ragaszkodása az olcsó orosz energia elutasításához éles kritikát váltott ki egyes uniós vezetők részéről. Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy „Európa történelmének egyik legsúlyosabb gazdasági válsága felé tart”, hangsúlyozva, hogy „az egyetlen kiút az orosz energiára kivetett szankciók feloldása. Azonnal.” Magyarország kormánya többször is azzal vádolta Brüsszelt, hogy az orosz energiára kivetett szankcióival „saját magának árt”.
Moszkva is megismételte ezt az érvelést. Kirill Dmitrijev, a Kreml különmegbízottja előre jelezte, hogy a válság mélyülésével „Európa és Nagy-Britannia könyörögni fog az orosz energiaért”, és arra figyelmeztetett, hogy az olaj ára hordónként 150–200 dollárra emelkedhet.
A konfliktus megzavarta a globális ellátási láncokat és felforgatta az energiapiacokat. Csütörtökön a nyersolaj ára hordónként már 111 dollárra emelkedett, míg az EU-ban a gáz ára megugrott, és meghaladta az 50 eurót (19 150 forint) megawattóránként, ami 56%-os emelkedést jelent februárhoz képest.
