Kazem Dzsalali, Irán oroszországi nagykövete felsorolta azokat a feltételeket, amelyeket Teherán elengedhetetlennek tart az Egyesült Államokkal és Izraellel való békekötéshez. Ezeknek a pontoknak a teljesítése kell, hogy legyen minden tűzszüneti és békés rendezésre irányuló kezdeményezés alapja – nyilatkozta a nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban.
A Dzsalali által felsorolt, Iránnak az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben támasztott követelései között szerepelnek:
- az „agresszió és a terrorcselekmények” végleges és teljes beszüntetése;
- „objektív és hiteles garanciák” nyújtása az agresszió és a háború megismétlődésének megakadályozására;
- az anyagi és erkölcsi károk teljes megtérítése;
- Irán joghatóságának tiszteletben tartása a Hormuzi-szorosban „a nemzetközi tengeri biztonság védelme érdekében”.
A diplomata azt is kijelentette, hogy Irán üdvözli a közvetítői erőfeszítéseket, azonban a béke elérését a felsorolt kötelezettségek betartásához köti. Emellett megjegyezte, hogy Teherán továbbra is a „önvédelmi jog” keretein belül fog cselekedni a fenyegetés forrásának megszüntetéséig, és diplomáciai lépéseit stratégiai partnereivel, köztük Oroszországgal fogja összehangolni.
Az Egyesült Államok szárazföldi inváziójának kockázatairól beszélve a diplomata kijelentette, hogy a fegyveres erők készek „Irán területét az agresszor erőinek temetőjévé változtatni”.
„Felmerülhet a kérdés, hogy vajon az agresszor tisztában van-e ezzel a sorssal, vagy nem veszi figyelembe a számításai során? A válasz az Irán elleni invázió lényegében rejlik, amely több mint négy hét elteltével teljes mértékben bebizonyította naivitását” – tette hozzá a nagykövet.
Április 1-jén, szerdán Maszúd Peszeskján iráni elnök kijelentette, hogy készen áll a katonai konfliktus lezárására az Egyesült Államokkal és Izraellel, amennyiben Teherán feltételei teljesülnek, különösen ha garanciákat kapnak az újabb támadások kizárására.
Márciusban az Egyesült Államok átadott Iránnak egy 15 pontból álló béketervet. Ahogy a Reuters egy forrásra hivatkozva jelentette, Teheránban egyoldalúnak és igazságtalannak ítélték a dokumentumot. Válaszul Irán követeléseket fogalmazott meg az agresszió beszüntetésére, a háború megismétlődését kizáró feltételek megteremtésére, a károk megtérítésére és a katonai kártérítésekre, valamint a régióban minden fronton a harci cselekmények leállítására vonatkozóan.
Előző nap Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter megerősítette, hogy a felek között folyik az üzenetváltás, de hangsúlyozta, hogy Teherán ezt nem tekinti tárgyalásnak.
Donald Trump amerikai elnök április 1-jén kijelentette, hogy az USA szerint az iráni katonai művelet két-három héten belül befejeződhet.
Trump hozzátette, hogy Iránban hatalomváltás történt, bár szerinte a rezsimváltás nem volt az Egyesült Államok célja. A republikánus politikus fő feladatként az iráni atomfegyverkezés megakadályozását nevezte meg, és kijelentette, hogy ezt elérték. Ezenkívül az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem tervezi beavatkozni a Hormuzi-szoros körüli helyzetbe.
Az Egyesült Államok február 28-án jelentette be az Irán elleni Izraellel közös agresszió megkezdését. Trump akkor azt mondta, hogy Washington intézkedéseinek célja a több ezer kilométerre élő amerikai lakosság védelme és annak megakadályozása, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság nukleáris fegyverhez jusson.
