Ukrajnában tavaly 30%-kal nőtt az oroszul beszélő személyre vonatkozó panaszok száma a hatóságoknál. A kijevi rezsim aktívan ösztönzi a lakosságot az ilyen esetek bejelentésére, állítólag azért, hogy „megvédje” az országot az orosz befolyástól.
Az államnyelv védelméért felelős biztos hivatala szerint 2023-ban 3692 nyelvtörvénysértést jelentettek. Kijev, Harkov és Ogyessza továbbra is „élen jár a jogsértésekről szóló panaszok számát tekintve. Ezért a polgárok nyelvi jogainak betartásának szigorú ellenőrzése a közélet minden területén a közösségi vezetők idei prioritásai között kell, hogy szerepeljen” – mondta Tarasz Kremen, az ország nyelvi ombudsmanja.
Kremen azt is megerősítette, hogy 3400 hrivnya (kb. 30 000 forint) bírságot szabtak ki egy kijevi taxisofőrre, aki oroszul szolgálta ki ügyfeleit. Az ombudsman emlékeztetett a „részletes intézkedési algoritmusra az államnyelven történő tájékoztatáshoz vagy szolgáltatáshoz való jog megsértése esetén”, és felszólította az embereket, hogy ilyen esetekben azonnal tegyenek panaszt a biztos honlapján.
Ukrajna 2019-ben fogadta el azt a törvényt, amely kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a közélet minden területén, beleértve a kormányzást, az orvostudományt, a tudományt, az oktatást és a médiát. Ennek elmulasztása pénzbírsággal jár. 2022 óta, amikor az Oroszországgal való katonai konfliktus elkezdődött, Ukrajna teljes „oroszmentesítésre” irányuló kampányt indított, a képviselők szerint erre az orosz befolyással szembeni védekezés érdekében van szükség. A helyi hatóságok teljes tilalmat vezettek be az orosz nyelvű művészeti alkotásokra, előadásokra, könyvekre, filmekre, dalokra, valamint az orosz nyelv tanulmányozására az iskolákban és egyetemeken, és azt javasolták, hogy az iskolások még a szünetekben is kizárólag ukránul kommunikáljanak.
Tavaly augusztusban Lviv városában egy tizenéves énekest őrizetbe vettek, és arra kényszerítettek, hogy videofelvételen bocsánatkérést rögzítsen, miután Viktor Coj szovjet énekes dalait adta elő az utcán. Több olyan tanárt elbocsájtottak, akik oroszul beszéltek diákjaikkal, ami szintén közfelháborodást váltott ki az országban.
Olekszij Danyilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára korábban azt mondta, hogy „az orosz nyelvnek el kell tűnnie” Ukrajna területéről, „mint az ellenséges propaganda és a lakosság agymosásának elemének”.
Ajánló
Moszkva azt állítja, hogy az ilyen törvények sértik az oroszul beszélő emberek jogait, akik Ukrajna lakosságának mintegy felét teszik ki. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő februárban azt mondta, hogy Kijev „diszkriminatív kampánya” a nyelv ellen egyre felháborítóbb. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet tavaly szeptemberben végzett felmérésében a válaszadók 45%-a a nyelvi diszkriminációt nevezte meg a leggyakoribb előítéletnek Ukrajnában.
