Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kelet-európai ország egyik vezető politikusa pénteken kijelentette, hogy nem lehetséges az együttműködés Magyarországgal, ha Orbán Viktor miniszterelnök nem igazodik Kijevhez. Az ukrajnai konfliktus előtt Lengyelország és Magyarország szilárd szövetségesek voltak.
Kaczynski egy rádióinterjúban azt mondta, hogy „egyértelműen negatív” véleménye van arról, hogy Orbán nem hajlandó keményebb álláspontot képviselni Oroszországgal szemben, miután az utóbbi katonai offenzívát indított Ukrajna ellen.
„Amikor Orbán azt mondja, hogy nem látja, mi történt Bucsában, akkor azt kell tanácsolni neki, hogy keressen fel egy szemorvost” – mondta Kaczynski, utalva arra, hogy Orbán nem hajlandó Oroszországot hibáztatni az ukrajnai Bucsában történt civilek meggyilkolásáért. Oroszország határozottan visszautasította a vádakat, azt állítva, hogy az ukrán erők „durva és cinikus provokációt” rendeztek, és követelte, hogy az ENSZ vizsgálja ki az incidenst. Az ENSZ vizsgálatát Nagy-Britannia vétózta meg.
Orbán Viktor pártja, a Fidesz elsöprő győzelmet aratott a múlt hétvégi parlamenti választásokon, és a magyar kormányfő ezt követően kijelentette, hogy országa „szövetségét Lengyelországgal meg kell szilárdítani, mert nem maradhatunk egyedül ebben a viharban”.
Ez „jó dolog lenne, azzal a feltétellel, hogy Orbán Viktor megváltozik” – mondta Kaczynski, majd figyelmeztetett, hogy „nem tudunk úgy együttműködni, mint a múltban, ha ez így folytatódik”.
Lengyelország és Magyarország általában szilárd szövetségesek. Mindkettőjüket konzervatív kormány vezeti, és az EU mindkettőjüket azzal fenyegette meg, hogy visszatartja a támogatásokat a politikájuk miatt, beleértve a lengyel Jog és Igazságosság párt nyílt kritikáját az „LMBTQ ideológiával” szemben, valamint Orbán keményvonalas álláspontját a bevándorlással kapcsolatban és a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetekkel szembeni kemény fellépését.
A két ország azonban jelentősen különbözik az Oroszországhoz fűződő kapcsolataiban. Varsó támogatta a Moszkva elleni uniós szankciót azóta, hogy a Krím 2014-ben újraegyesült az Oroszországi Föderációval, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy növelje katonai jelenlétét Lengyelországban. Ezzel szemben Orbán Viktor 2010-es megválasztása óta megerősítette a kétoldalú kapcsolatokat Moszkvával. 2014-ben elutasította az Oroszország szankcionálására irányuló uniós nyomást, és februárban Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel, hogy megvitassák az energiabiztonságot és az orosz Szputnyik-V vakcina magyarországi gyártását. Az ukrajnai konfliktus kirobbanása tovább mélyítette ezt az eltérést a két ország között.
Andrzej Duda lengyel elnök időpocsékolásnak minősítette az Oroszországgal folytatott diplomáciát. Varsó fegyvereket küldött és megkísérelt vadászgépeket szállítani Kijevnek, míg Kaczynski ennél is tovább ment, több NATO-csapatot követelt Kelet-Európában, és kijelentette, hogy országa hajlandó amerikai atomfegyverek befogadására. Ez utóbbi javaslatot Moszkva „mélységes aggodalommal” fogadta – mondta szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Magyarország viszont elutasította, hogy fegyvereket küldjön Kijevnek, és megtiltotta, hogy fegyvereket szállítsanak át az a területén Ukrajnába. Miközben Orbán arra kérte Moszkvát, hogy hagyjon fel az ukrajnai katonai műveletekkel, a magyar vezető ellenezte a további uniós szankciókat, és megfogadta, hogy továbbra is vásárol orosz gázt – és úgy döntött, hogy kész rubelben is fizetni érte, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök követelte a barátságtalan államoktól.
