Oroszország kész a további közvetítésre a Hegyi-Karabah birtokláséért konfliktusban álló Azerbajdzsán és Örményország között – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval vasárnap telefonon.
Az orosz külügyminisztérium által kiadott tájékoztatás szerint Lavrov és Cavusoglu egyetértett abban, hogy végre kell hajtani a szombat hajnalban kiadott orosz-azeri-örmény közös közleményben foglaltakat.
Ceyhun Bayramov azeri és Zograb Mnacakanjan örmény külügyminiszter pénteken Vlagyimir Putyin meghívására érkezett Moszkvába, ahol mintegy tíz órát töltöttek Lavrovval a tárgyalóasztalnál, amíg megállapodtak a szombat déltől érvényes hegyi-karabahi tűzszünetben. A fegyvernyugvást azóta többször megsértették, de nagyobb szabású katonai műveletekről nem érkeztek jelentések a helyszínről.
A humanitárius tűzszünet célja a közös nyilatkozat szerint az elesettek holttestének és a foglyok kicserélése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) közreműködésével, a fegyvernyugvás részleteiről a későbbiekben fognak megállapodni. Jereván és Baku képviselői megállapodtak arról is, hogy érdemi tárgyalásokat kezd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 1 televíziónak kijelentette, hogy a saját nemzeti érdekeit védelmező Oroszország számára prioritás Azerbajdzsán és Örményország stabilitása, valamint a két ország közötti viszony. Hangsúlyozta, hogy Moszkvának diplomáciai eszközökkel sikerült eredményt elérnie a két szembenálló féllel kapcsolatban és kiemelete Putyin személyes szerepvállalását.
Zaharova szerint Lavrov szerepe a szombat hajnalig elhúzódó tárgyalások során nem a felek álláspontjának közelítése volt, hanem egy olyan dokumentum kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy megkezdjék a konfliktus rendezését.
Ilham Aliyev azeri elnök az orosz RBK televízió által sugárzott interjújában Törökország bevonására tett javaslatot a Hegyi-Karabahról folytatott tárgyalásokba. Mint mondta, az EBESZ 1992-ben felállított orosz-amerikai-francia társelnökletű minszki csoportjának összetétele a korabeli geopolitikai realitásokat tükrözi. Aliyev szerint a testületnek tükröznie kellene a regionális erőegyensúlyt, a térség országainak érdekeit és eredményorientáltnak kell lennie.
Az azeri államfő Oroszország szerepéről szólva leszögezte, hogy a minszki csoport három társelnöke közül történelmi és politikai okokból és nemzetközi súlya miatt Moszkvának van a legtöbb lehetősége arra, hogy befolyást gyakoroljon a konfliktus rendezésének menetére.
Emlékeztetett arra, hogy Baku számos alkalommal kérte az orosz felet, hogy a rendelkezésére álló eszközállománnyal vegye rá Jerevánt Hegyi-Karabah “megszállásának” feladására.
Az örmény diplomácia vezetőjét, Mnacakanjant egyébként hétfőn ismét Moszkvában várják, korábban tervezett kétoldalú tárgyalásokra.
