A berlini Charité klinika nem talált harci méreganyagot Navalnij mintáiban

Orosz kollégáikhoz hasonlóan a berlini Charité klinika orvosai sem találtak harci méreganyagot Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus mintáiban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az oroszországi európai üzleti egyesület tagjaival hétfőn Moszkvában tartott tanácskozásán.

Rámutatott, hogy a mérget a német hadsereg laboratóriumában mutatták ki.

“A mai napig nem tudjuk, hogy a franciák és a svédek (akik megerősítették a Bundeswehr szakértőinek véleményét) maguk vettek-e mintát, vagy ezeket a németek bocsátották a rendelkezésükre” – mondta Lavrov.

Hozzátette, hogy Moszkva a titkolózás ellenére az ügy végére akar járni. Az orosz diplomácia vezetője szerint az omszki orvosok minden leletet német kollégáik rendelkezésére bocsátották, amikor az ellenzéki politikust Berlinbe szállították át.

Mint mondta, Moszkvának nincsenek kételyei afelől, hogy az EU megkísérel majd újabb egyoldalú, nem az ENSZ által megállapított normákon, az egyetemes nemzetközi jogi kereten alapuló szankciókat bevezetni Oroszország ellen, azon a címen, hogy a Navalnij-ügyben állítólag megsértette a vegyifegyver-tilalmi egyezményt.

Lavrov kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem hagyja majd válasz nélkül, ha az EU politikai alapon tovább fogja korlátozni áruinak bejutását az európai piacra.

Az orosz külügyminisztérium szombaton kifogásolta, hogy a német fél elutasította a berlini orosz nagykövetségnek a Navalnijhoz való konzuli hozzáférésre vonatkozó kérését. Az ellenzéki politikus múlt héten az állította, hogy személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök áll a megmérgezése mögött, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig, aki a vádat alaptalannak, sértőnek és elfogadhatatlannak nevezte, azt sugalmazva, hogy Navalnij együttműködik az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA).

A Jurij Levada Független Elemzőközpontnak és a Nyílt Médiának a hétvégén közzétett közös felmérése szerint egyébként Navalnij tevékenységének támogatottsága az elmúlt egy év alatt 9-ről 20 százalékra nőtt, azoknak a válaszadóknak az aránya pedig, akik még sohasem halottak róla 31-ről 18 százalékra csökkent. 2020-ra megduplázódott, 25-ről 50 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik nem bíznak meg benne. Népszerűsége a 18-24 évesek között a legmagasabb, 30 százalékos.