A Vörös Hadseregnek 1944-ben megtiltották Magyarország társadalmi berendezkedésének megváltoztatását

A Vörös Hadseregnek 1944-ben megtiltották Magyarország társadalmi berendezkedésének megváltoztatását

A Vörös Hadseregnek 1944-ben megtiltották Magyarország gazdasági és politikai berendezkedésének, valamint a lakosság életmódjának megváltoztatását – derült ki azokból az eddig titkosított dokumentumokból, amelyeket az orosz védelmi minisztérium csütörtökön hozott nyilvánosságra Budapest náci megszállás alól való szovjet felszabadításának 75. évfordulóján.

“Változtatás nélkül fenn kell tartani ezeken a területeken a meglévő magyar hatalmi szerveket és a Magyarországon meglévő gazdasági és politikai berendezkedés rendszerét” – állt a Szovjetunió Állami Védelmi Bizottsága 1944. október 27-én elfogadott határozatában, amelyet az orosz védelmi tárca honlapján tettek közzé.

A Sztálin irányítása alatt álló testület a katonai közigazgatás bevezetésének, a távközlés és a vasút irányítása átvételének, valamint az ipari berendezések Szovjetunióba szállításának elrendelése mellett egyebek között megtiltotta a tanácsok alakítását és a szovjethatalom bevezetését, a lakosság életmódjának megváltoztatását, valamint a vallásgyakorlás és a templomok működésének akadályozását.

A rendelet értelmében csak azokat a tisztségviselőket volt szabad leváltani, akik akadályozták a Vörös Hadsereg tevékenységét.

“A magyar rendet nem lerombolni, a szovjet rendet nem bevezetni” – hangzott az utasítás.

A dokumentum szerint a Vörös Hadsereg nem megszállóként, hanem katonai szükségszerűségből, “a német-fasiszta iga alóli felszabadítóként hatolt be Magyarországra”, és nem volt más célja, mint az ellenséges német hadseregek szétzúzása és “a hitleri Németország hatalmának megsemmisítése az általa leigázott országokban”.

A fotók és térképek kíséretében most közzétett iratok egyebek között beszámolnak németek által Magyarországon elkövetett templomrobbantásokról, a magyar hadsereg és polgári lakosság körében uralkodó közhangulatról, a nyilas vérengzésről, valamint a magyar kényszermunkásokról és a szovjetekhez átállt magyar önkéntesekről. A dokumentumok között szerepel egyebek között a Vörös Hadseregnek a segítségét felajánló – 1946-ban Moszkvában elhunyt – Bethlen István volt miniszterelnök 1944. december 7-én megejtett “politikai kihallgatásának” jegyzőkönyve. Ebben a politikus egyebek között Horthy kiugrási kísérletéről és Szálasi alacsony társadalmi támogatottságáról beszélt.

Az iratokból kiderül az is, hogy 1945 áprilisában a Szovjetunió Budapest lakosságának megsegítésére 3 ezer tonna gabonát, ezer tonna cukrot, 960 tonna sót és 250 teherautót szállított Magyarországra.

A Vörös Hadsereg 108 napos ostrom után foglalta el Budapestet.

Az orosz külügyminisztérium az évfordulóról megemlékező csütörtöki Facebook-bejegyzésében rámutatott, hogy a Budapesten folytatott harcokban több mint 80 ezer szovjet katona vesztette életét.

A 2. és 3. Ukrán Front győzelmét 1945. február 13-án a szovjet fővárosban 324 ágyúból leadott 24 sortűzzel ünnepelték meg.

A 75. évforduló alkalmából – csakúgy, mint minden más európai főváros felszabadításának alkalmából – csütörtök este tűzijátékot rendeznek a moszkvai Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén).

CATEGORIES
TAGS