Videofelvétel bizonyítja, hogy a tavaly novemberi kercsi incidens során elfoglalt három ukrán hadihajót normális állapotban, ép vízvezeték-szerelvényekkel szolgáltatták vissza – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) társadalmi kapcsolatokért felelős központja.
A határőrséget is magában foglaló FSZB arra reagált, hogy Ihor Voroncsenko, az ukrán haditengerészet parancsnoka egy szerdai nyilatkozatában kijelentette, hogy a hadihajókat az orosz fél “szörnyű állapotban, teljesen tönkretéve” adta át.
Az FSZB közleménye szerint a nyilvánosságra hozott felvételek a Nikopol és a Bergyanszk naszád, valamint a Jani Kapu vontatóhajó állapotát rögzítették az ukrán félnek történt hétfői átadáskor, valamint az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírását is.
“A felvételeken jól látható, hogy a naszádokat és a vontatót normális állapotban, működő vízvezeték-szerelvényekkel adták át az ukrán félnek. Ha a Krím partjaitól az Ocsakovig való áthaladás ideje alatt az ukrán fél +tönkretette+ a járműveket, és használhatatlan állapotba hozta a vízvezeték-szerelvényeket, akkor az az ukrán fél problémája” – áll a kommünikében.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak kijelentette, hogy Kijevnek a hajók hiányzó vízvezeték-szerelvényeivel kapcsolatos kifogásai nem lesznek semmilyen hatással a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – vezetőinek tervezett december 9-i párizsi csúcstalálkozójára.
A tengeri határincidens az Oroszországgal 2014-ben újraegyesült Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre történt 2018. november 25-én. Az orosz parti őrség a Fekete-tengeren tüzet nyitott három, a Kercsi-szoros felé haladó és a megállási felszólításra nem reagáló kisebb ukrán hadihajóra, majd elfoglalta azokat.
Az elfogott 24 fős legénység ellen Moszkva tiltott határátlépés címén eljárást indított. A 22 ukrán tengerész és két titkosszolgálati tiszt idén a szeptember 7-i orosz-ukrán fogolycsere keretében kiszabadult.
A Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő szoros közelében történt incidens miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat szabott ki több orosz tisztségviselőre.
A kercsi incidens miatt Petro Porosenko volt ukrán elnök ellen keresetet nyújtottak be annak gyanújával, hogy az akció valódi célja az Oroszországgal fennálló feszültség fokozása, majd ennek ürügyén hadiállapot bevezetése volt, hogy ezáltal elhalaszthassa az elnökválasztást, és meghosszabbítsa hatalmát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy az akció Petro Porosenko volt ukrán elnök provokációja volt.
