Az, hogy egy olyan ország, mint Ukrajna, geopolitikailag fontos pozícióban van, nem jelenti azt, hogy mentesülne a nemzetközi jogszabályok betartása alól, sem pedig azon kötelezettsége alól, hogy megvédje az ország területén élő kisebbségeket – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben hétfőn, az európai uniós tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.
A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak tartott tájékoztatóján elmondta, hogy az unió illetékeseinek és a NATO főtitkárának nemrégiben írt levelében hangsúlyozta: Magyarország szívesen visszatér Ukrajnát támogató álláspontjához, amennyiben Kijev jogi garanciát ad arra, hogy 2023-ig nem léptetik hatályba az oktatási törvényt, valamint tartalmi módosítást is végrehajtanak azon.
Leszögezte: Ukrajnának garantálnia kell, hogy a kisebbségek jogait sértő jogszabályt semmilyen formában sem vezetik be az adott időpontig. Ezen időszak alatt pedig megtartják a szükséges konzultációkat a magyar közösséggel, valamint csak azt hajtják végre, amiről a megbeszélések alatt megegyeztek. Minderre ráadásul jogi garanciára van szükség, mert a szóbeli garanciák ellenére az ígéretek eddig rendre az ellenkezőjére fordultak – húzta alá a miniszter.
Magyarország és az Európai Unió azt várja Ukrajnától, hogy hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait, konzultáljon a nemzeti közösségekkel, és vegye komolyan a már létező jogok elvételének tilalmát. El kell tehát kezdeni a konzultációkat a magyar nemzeti közösséggel, az ukrán oktatási törvény végrehajtását pedig fel kell függeszteni – emelte ki.
Szijjártó Péter a kisebbségi nyelvtörvénnyel kapcsolatban kijelentette: elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi 10-ről 33 százalékra emelnék a nemzeti közösség arányát a kisebbségi nyelvhasználat engedélyezéséhez.
Mint elmondta, a tanácskozáson aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az ukrán hadsereg egy zászlóaljnyi – mintegy nyolcszáz és ezer közötti – katonát kíván áttelepíteni keletről a három NATO-tagállam közelében fekvő Beregszászra, egy olyan városba, ahol a legnagyobb a magyarság aránya. Hozzátette, ennél még nyugtalanítóbb az ukrán honvédelmi minisztérium indoklása, amely szerint a lépésre Ukrajna területi integritásával szembeni fenyegetések miatt van szükség. Ez azt jelenti, hogy Kijevben fenyegető tényezőként tekintenek a magyar nemzeti közösségre, amely felháborító, ezért Magyarország a leghatározottabban visszautasítja azt – jelentette ki.
A külgazdasági és külügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy Magyarország – Lengyelország és Szlovákia mellett – azon uniós országok közé tartozik, amelyek az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz vitáját követően gázt szállítanak Ukrajnába.
„Amikor szolidaritásról beszélünk, ezeket a tetteket is figyelembe kell venni, nemcsak más jól hangzó nyilatkozatokat” – fogalmazott a miniszter.
[su_note note_color=”#1a24a0″ text_color=”#ffffff” radius=”5″]Porosenko: egész Ukrajnában ukránul fognak beszélni:
Petro Porosenko ukrán elnök az oktatási törvény védelmében szólalt fel, amelyet több európai ország, köztük Magyarország és Oroszország is élesen bírált.[/su_note]
A tanácsülésen felidézte azt is, hogy Ukrajna két érzékeny célkitűzésének – a vízumliberalizációnak és az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak – a leghangosabb támogatója Magyarország volt. Ukrajna vonatkozásában Magyarországnak nincs más eszköze, mint Kijev nemzetközi, európai és euroatlanti törekvéseinek blokkolása – mondta. Ennek értelmében Magyarország nem támogatja az áprilisra tervezett EU-Ukrajna védelmi miniszteri találkozó, valamint a nyári időszakra tervezett NATO-Ukrajna csúcstalálkozó megtartását sem. Magyarország csak az említett követelmények és nemzetközi kötelezettségek betartása mellett támogatja azokat – közölte.
Mint elmondta, a tanácsülésen arra kérte az uniós tárcavezetőket, hogy ne tekintsenek félre akkor, amikor Ukrajna nemzetközi jogsértéseket követ el, hanem tegyék világossá, hogy az európai integrációs úton való előrehaladásnak és támogatásnak előfeltétele a nemzetközi jogszabályok betartása – közölte Szijjártó Péter. MTI
