06.15 A zöld hajtások napja

A Zöld hajtások napja a pogány szlávoknál a fő határvonal volt a tél és a nyár között. Amikor felvették a kereszténységet, ezt az ünnepet a Pünkösddel helyettesítették be. Az ünnep szertartásai az első rügyeket és zöld hajtásokat ünneplik.
{loadposition billboard}Ezen a napon a faluba nyírfát vittek be, amely a kiapadhatatlan életerő szimbóluma. Ennek az ünnepnek is állandó szereplői a varázserejű állatok, ördögök és ruszalkák.
Rengeteg dalt énekelnek ezen az ünnepen főleg a szerelemről és a munkáról. A néphit szerint a munkadalok éneklése és a mezei munkák eljátszása biztosítja a bőséges termést egész évre.
Hasonló mágikus funkciót töltött be a „virágok közt sírás” szertartása, a virágszirmokra hulló könnyek szintén a termékenységet biztosítják.
Az imák és szertartások végeztével minden résztvevő a temetőbe megy, ahol nyírfaágakkal díszítik fel a sírokat, majd lakomát csapnak.
A lakoma közben a halottaikra emlékeznek, sztorizgatnak, megemlékeznek a tetteikről. A lakoma végeztével az ételeket a temetőben hagyják.
A zöld hajtások ünnepének fontos része Kosztroma kiűzése illetve eltemetése.
Kosztromát rendszerint egy szép, fehér ruhás leány alakítja, akinek szép hangja van.
Kosztromát leánykórus veszi körül, akik nagy tisztelettel elbúcsúztatják, tölgyfadeszkára fektetik és elveszik a folyóhoz. A folyónál felébresztik Kosztromát. Az ünnep közös fürdőzéssel ér véget.