Új szelek fújdogálnak Prágában…Csehország határozottan megtagadta az amerikai rakétavédelmi rendszer alkotóelemeinek saját területére való telepítését. Ennek oka az, hogy Prága nem kíván a Pentagon kiszolgálója lenni. A cseh fél szeretné elérni azt, hogy Washington az amerikaiakkal azonos jogokkal ruházná fel a radar üzemeltetése terén. A  radar az amerikai rakétavédelmi rendszer keretében jelenne meg Csehországban. Prága többek között ragaszkodott ahhoz, hogy a döntéshozatalban is részt vehessen, ha esetleg  elfogórakétákat kellene indítani. Természetesen naiv lenne azt hinni, hogy az amerikaiak hajlandók lennének erre. Ez a naivitás nemcsak a csehekre jellemző, hanem az úgynevezett ifjú demokráciák mindegyik országára. Az efféle politikai gyermetegség azzal az eufóriával áll összefüggésben, amelyik mindannyiukra jellemző a NATO és az EU struktúráiba való belépés kapcsán.

Az Egyesült Államok az európai szövetségesek iránti politikáját mindig is úgy alakította, hogy azt a nagy és a kis partner viszonya jellemezte. Még akkor is, amikor  nem a leglebecsülendőbb európai fővárosok – Párizs és Berlin – kerek perec megtagadta az iraki invázióban való részvételt, Washington nemcsak nem vette figyelembe véleményüket, hanem megígérte, hogy példásan megbünteti partnereit. Ezen az eseten okulhattak volna az „ifjú európaiak”. Azonban az a naiv hit, hogy az amerikaiak egyenrangú partnereknek fogják őket tekinteni, a kelet-európai országok kormányait a legkülönbözőbb kalandokba sodorta:  a nevetséges létszámú katonai kontingensek Irakba vezénylésétől a politikai ellenzékiségig Európában, ami komoly feszültségeket szült  a kontinensen.

Azok után, hogy Barack Obama  költözött a Fehér Házba, az európaiak reménykedtek abban, hogy megváltozik az USA Európai iránti viszonya. De csupán az európai partnerekre nehezedő nyomás formája módosult, a lényeg viszont maradt a régi – véli Pavel Zolotarjov, az USA- és Kanada-kutató Intézet igazgatóhelyettese.  Egyik vagy másik ország reagálásától függetlenül Európában ki fogják építeni a rakétavédelmi rendszert.

„Amint a tavaly februárban megjelent „Rakétavédelmi szemle” c. dokumentum abszolút pontosan leszögezi, a NATO-országok rakétavédelmi rendszerét alakítják ki, a washingtoni kollektív védelmi szerződés cikkelyéhez kapcsolva azt.”

A csehek tagadó válasza után az amerikaiak más kelet-európai partnerekre fognak nyomást gyakorolni.  Bizonyos adatok szerint Románia és Bulgária hajlandó lenne feltétel nélkül befogadni az amerikai rakétavédelmi rendszert. Egyszóval, az Egyesült Államok megközelítése nem változott: Washington globális dominálására épül. Naiv lenne azt hinni, hogy az USA egykor majd lemond erről a doktrínáról, ami azt jelenti, hogy egy-egy európai szövetséges véleményét csupán tudomásul veszi.

Herceg Károly politológus – biztonságpolitikai és külügyi szakértő

Hozzászólás: