Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Alekszandr Konovalov orosz igazságügyi miniszterrel tárgyalt csütörtökön Szentpéterváron. A kétoldalú megbeszélésre a szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórum keretében került sor. Navracsics Tibor az MTI-nek elmondta: az orosz igazságügyi tárca vezetőjével a 2011-ben aláírt magyar-orosz igazságügyi együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósítását tekintették át. Példaként említette, hogy a jogi segítségnyújtás kérdéseiről orosz szakemberek folytattak azóta eszmecserét Budapesten. A miniszter sikeresnek minősítette az együttműködést az orosz partnerekkel. Hozzátette, hogy a szentpétervári II. Nemzetközi Jogi Fórumon is ennek keretében vesz részt. Navracsics Tibor kiemelte, Alekszandr Konovalovval megállapodtak arról, hogy amennyiben az orosz fél folyamattá bővíti a szentpétervári tanácskozást, "Magyarország kész helyet adni a tekintélyes nemzetközi fórumnak".

Vlagyimir Putyin első távolabbi külföldi útja mégsem Kínába, hanem Németországba és Franciaországba vezethet - közölte csütörtökön a Vedomosztyi című orosz napilap. A május 7-én harmadik államfői mandátumát megkezdő Putyin elsőként Fehéroroszországba látogat május 31-én. Erről a Független Államok Közösségének minapi csúcstalálkozóján, Moszkvában állapodtak meg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel - írja a Vedomosztyi. A Kreml két tisztségviselője is úgy nyilatkozott az orosz napilapnak, hogy Vlagyimir Putyin rögtön Minszk után valószínűleg Németországba és Franciaországba utazik. Bár elutasította a részvételt a G8-csoport Camp David-i csúcstalálkozóján, mégis csak találkozik a szervezet két befolyásos tagállamának vezetőivel, s megmutatva ezzel, hogy vannak Nyugaton befolyásos barátai - adták értésre az elnöki hivatalból. A befolyásos napilapnak párizsi és moszkvai diplomáciai források megerősítették, hogy folynak a látogatás előkészületei.

A Független Államok Közösségének tagállamai nem tudnak egymástól elszakítva hatékonyan létezni és fejlődni - hangsúlyozta az orosz államfő a szervezet keddi informális csúcstalálkozóján. Vlagyimir Putyin Oroszország legfőbb stratégiai partnereinek nevezte a FÁK-országokat. A Szovjetunió megszűnését megelőzően, 1991. december 8-án létrehozott utódszervezet vezetőinek találkozójával egy időben a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) csúcstalálkozóját is megtartották Moszkvában. A szervezet elődjét 1992. március 15-én hozták létre, majd 2002. október 7-én alakult meg a hét tagországot magába foglaló KBSZSZ (oroszul OKDB). Az orosz államfő nagyon őszintének írta le a tanácskozás légkörét, és kijelentette, biztos abban, hogy a térség biztonsági szervezetének szerepe nőni fog. A jubileumi csúcstalálkozóra időzített cikkében Nyikolaj Borgyuzsa, a szervezet főtitkára sérelmezte, hogy bár a KBSZSZ 2004 óta megfigyelői státusszal rendelkezik az ENSZ-ben, és együttműködik számos nemzetközi szervezettel - az EBESZ-szel, a FÁK-kal, a Sanghaji Együttműködés Szervezetével -, az Európai Unióval és a NATO-val sikertelenül végződtek az együttműködésre irányuló próbálkozások.

Moszkva azzal gyanúsítja Grúziát, hogy szeparatistákkal együtt merényletet készített elő a 2014-es szocsi téli olimpia ellen, s ehhez a merénylethez használták volna fel azokat a fegyvereket, amelyekre Abháziában bukkantak május elején. Az orosz terrorellenes bizottság csütörtöki közlése szerint jelentős fegyverkészletre bukkantak a Szovjetunió szétesésekor Grúziától elszakadt Abháziában. A fegyverek között Igla és Sztrela rakétákat, tankelhárító rakétákat, gránátokat, trotilt, több tízezer lőszert találtak a Doku Umarov vezette csecsen lázadó csoport abház sejtjének felderítését célzó, még 2011-ben elkezdett akcióban. Moszkva állítása szerint Umarov szeparatista vezér, aki 2007-ben alapította meg a Kaukázusi Emirátus elnevezésű szervezetét, és a fegyverek Abháziába szállítását irányította, szoros kapcsolatban áll a grúz különleges szolgálatokkal. Az orosz hatóságok ezért a merénylet előkészítésével Grúziát is meggyanúsították. Az orosz terrorellenes bizottság közlése szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak sikerült megállapítania, hogy a fegyveresek 2012-2014-ben tervezték Szocsiba áttelepíteni a most fellelt fegyvereket, hogy azt a téli olimpiai játékok előkészítése és lebonyolítása idején terrorcselekmények elkövetésére használják fel.