A visegrádi csoport – történelem, jelenkor, perspektívák címmel tudományos szemináriumot tartottak kedden Moszkvában a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát tömörítő visegrádi csoport megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. A tanácskozáson Ljubov Siselina történész, az orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetében működő Közép-Európa és a Visegrádi Négyek központ vezetője elnökölt, s a négy állam nagykövetei elemezték a V4 múltját és jelenét, ezen belül elsősorban a nemzetközi szervezetekben, így az Európai Unióban és a NATO-ban betöltött szerepét, s hangsúlyozták az Oroszországgal való együttműködés elmélyítésének szándékát.
Íjgyártó István magyar nagykövet egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a részt vevő országok közötti kapcsolatok nem húsz évre, hanem több évszázadra nyúlnak vissza: Károly Róbert magyar király kezdeményezésére már 1335-ben hármas találkozót tartottak a magyar uralkodó, valamint Luxemburgi János cseh és Nagy Kázmér lengyel király részvételével.
A nagykövetek egyebek között elemezték a szervezet szerepét a világban s a nemzetközi szervezetekben, megállapítva, hogy a négy állam közösen sokkal hatásosabban tudja képviselni érdekeit, mint külön-külön.
Sok szó esett a V4 Oroszországgal való kapcsolatairól is, és Lengyelország nagykövete megállapította: előadása írásakor némileg zavarba jött, mert nemigen talált sehol utalást arra, milyen irányvonalat követ Oroszország a csoport kapcsán.
Az előadásokat a meghívott vendégek – tudósok, kutatók – élénk vitája követte.
A szemináriumhoz kapcsolódóan a helyszínen, a Szlovák Kulturális Központban kiállítás nyílt a négy állam művészeinek alkotásaiból, s a tanácskozást követően a vendégek koncertet hallgathattak meg.