Putyin: nem kívánok részt venni Porosenko választási kampányában

Értesülj a legfrissebb hírekről azonnal!

Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal indokolta elzárkózását Petro Porosenkónak a kercsi incidens utáni telefonos kapcsolatfelvételi kísérleteivel szemben, hogy nem kíván részt venni az ukrán elnök választási kampányában.

- Hirdetés -

Az orosz elnök újságíróknak nyilatkozott erről szerdán Moszkvában.

“Nem arról van szó, hogy egyszerűen kitérek, és nem akarok beszélni Pjotr Alekszejeviccsel (Porosenkóval). Arról van szó, hogy nem akarok részt venni a választási kampányában” – mondta.

Putyin szerint Porosenko kiprovokált mesterséges válsághelyzeteket hoz létre, amelyekért rögtön Oroszországot teszi felelőssé, ami után “azonnal azt akarja demonstrálni, hogy sikeresen megoldja a felmerülő problémákat”.

- Hirdetés -

“Ez egy egyszerű kombináció, és ezekben a kombinációkban nem kívánok és nem fogok részt venni” – jelentette ki.

Putyin, aki a kercsi incidenst korábban “előre kitervelt provokációnak” minősítette, a hónap folyamán legalább kétszer azzal vádolta meg a jelenlegi kijevi vezetést, hogy nem törekszik az ukrajnai válság békés rendezésére, a minszki megállapodások végrehajtására. Az orosz államfő értésre adta, hogy egy új hivatali partnerrel lenne kész ismét tárgyalásba bocsátkozni. Ukrajnában a tervek szerint március végén tartanak elnökválasztást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán kijelentette, hogy Oroszország a november 25-én a Kercsi-szoros közelében elfogott 24 ukrán tengerész és elhárító szabadon bocsátását követelő felszólítások dacára is le fogja velük szemben folytatni ellenük azokat az eljárásokat, amelyeket az orosz törvények a határsértés esetén előírnak. Nem kívánta kommentálni azt az amerikai külügyminisztériumi állásfoglalást, amely “erősödő következményeket és fájdalmat” helyezett kilátásba Moszkva számára arra az esetre, ha a foglyul ejtett ukránokat nem engednék el.

Peszkov közölte, hogy az ukrán foglyok kicserélésére irányuló javaslatokat mérlegelni fogják Moszkvában. Hozzátette ugyanakkor: nem tudja megmondani, hogy ezekre a felvetésekre válaszolni fognak-e.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kialakult helyzetben nem látja-e veszélyét az Északi Áramlat-2 fölgázvezeték meghiúsulásának, úgy fogalmazott: a “rosszhiszemű konkurenciája” harmadik országok részéről valóban fennáll és a veszély “meglehetősen régóta” megnyilvánul.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán azt mondta, hogy a Donyec-medence térségében az ukrán katonai támadó potenciál megerősítése tapasztalható. Erősen kifogásolta, hogy a brit hadsereg kiberbiztonsági szakembereket vezényelt Ukrajnába.

A szóvivő Kurt Volker ukrán ügyekben illetékes amerikai külügyi különmegbízottról szólva úgy vélekedett, hogy a diplomata megbízatása a valójában válság elmélyítésére, nem pedig annak megoldására szól. A bírálatot az váltotta ki, hogy Volker sürgette az ukrán tengerészek haladéktalan szabadon bocsátását és a három lefoglalt hajó visszaszolgáltatását, valamint azt, hogy az európai országok vegyék fontolóra újabb szankciók bevezetését Oroszország ellen a kercsi incidens miatt.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezettek be Ukrajnában.

Moszkva szerint a kercsi “provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.

Keress pénzt

Értesülj a legfrissebb hírekről azonnal!

Ez is érdekelhet