Zaharova: hiba volt Washington kilépése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

0

Helytelen döntést hozott az Egyesült Államok azzal, hogy kilépett az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő újságíróknak szerdán Szamarában.

- Hirdetés -

Kifejezte reményét, hogy az emberi jogi testület amerikai részvétel nélkül is hatékonyan lesz képes tovább működni. Mint mondta, Oroszország a bizottságon belül elő kívánja mozdítani a konstruktív és az átpolitizáltságtól mentes párbeszédet, ezért jelölteti magát a testületbe a 2021 és 2023 közötti időszakra.

A szóvivő szerint miközben az amerikaiak “banális, pimaszságba hajló cinizmussal, makacsul nem hajlandók elismerni, hogy komoly problémák vannak náluk az emberi jogok biztosításában”, megpróbálták saját politikai érdekeik szerint alakítani a bizottság összetételét, és más államokra ráerőltetni az emberi jogok “rendkívül sajátos értelmezését”, durván megsértve ezzel a társadalmi értékeket és a nemzetközi magatartási normákat.

Zaharova hangoztatta: a kilépés árt Washington jogvédelemmel kapcsolatos imázsának, ez annak jele, hogy az amerikai vezetés nemcsak a bizottságot, hanem magát a világszervezetet és az azt alkotó struktúrákat is semmibe veszi. Rámutatott: mivel az Egyesült Államok tavaly év végén kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO), Moszkvát nem lepte meg a mostani döntés.

- Hirdetés -

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok otthagyja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát. Mint mondta, a testület munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják, és erre bizonyíték, hogy “aránytalan mértékben” és elfogultan foglalkozik Izraellel. A diplomata korábban kifogásolta, hogy olyan államok is tagjai lehetnek a testületnek, amelyek rendszeresen megsértik az emberi jogokat.

Zaharova kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok konstruktív magatartást tanúsít majd a Szkripal-ügy miatt márciusban kiutasított 60 orosz diplomata helyettesítésének a kérdésében. Megjegyezte: Moszkva felfigyelt arra a washingtoni kijelentésre, amely szerint amerikai részről nem kívánják akadályozni a folyamatot.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt Nagy-Britannia és több mint kéttucat vele szolidáris állam orosz diplomatákat utasított ki, amire Oroszország szimmetrikus lépésekkel reagált. A legtöbb külügyi alkalmazottat, kölcsönösen hatvanat, Washington és Moszkva utasított ki a saját országából.

A moszkvai diplomáciai tárca szóvivője szerint az orosz fél továbbra is szimmetrikus választ ad majd a barátságtalan amerikai lépésekre.

Zaharova elmondta: Moszkva figyelmesen tanulmányozza, milyen, a hadászati egyensúlyt destabilizáló következményekkel járhat Washington világűrbéli katonai potenciáljának növelése és a fegyvereknek e közegben való megjelenése, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy önálló haderőnemként egy űrerő létrehozását rendelte el.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben Oroszország számára az a prioritás, hogy a világűr kutatása és hasznosítása kizárólag békés céllal folyjon, ezért több kezdeményezést is tett annak megakadályozására, hogy a fegyverkezési versenyt a világűrre is kiterjesszék. Állítása szerint az orosz légi és űrerő kizárólag védelmi jellegű, és Oroszország nem érdekelt a csapásmérő eszközöknek a világűrben történő alkalmazásában.

Szíriáról szólva az orosz szóvivő közölte: Moszkva nem zárja ki, hogy újabb álhírek és vádaskodások jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy az Oroszország által támogatott damaszkuszi rendszer ismét vegyi fegyvert vetett be.

Zaharova azt állította, kormánya adatokkal rendelkezik arról, hogy a Fehérsisakosok elnevezésű, nyugati pénzügyi támogatásban részesülő szíriai civil szervezet szoros együttműködésben áll a terroristákkal, egyebek között a dzsihadista volt an-Nuszra Fronttal.

A Fehérsisakosok több más civil szervezet mellett azt állították, hogy a kormányerők április 7-én vegyi fegyvert vetettek be Dúmában, amire reagálva az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország április 14-én csapást mért Szíriára, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei addigra még nem értek az állítólagos támadás helyszínére. MTI

Akár ez is tetszhet