Írjon nekünk

Politika

Putyin fogadta az ENSZ és az ET főtitkárát

Közzétéve

-

Az ENSZ-nek a nemzetközi válságok megoldásában vállalt különleges szerepét, illetve Oroszország és az Európa Tanács teljes körű együttműködése helyreállításának fontosságát hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a szerdán a Kremlben fogadta António Guterrest, a világszervezet, illetve Thorbjörn Jaglandot, a jogállamiságot, valamint szabadság- és emberi jogokat szavatoló legfontosabb európai struktúra főtitkárát.

Putyin közölte Guterressel, hogy Moszkva továbbra is kész az ENSZ-szel való konstruktív együttműködésre, hangsúlyozva, hogy az ENSZ Alapokmánya jelenti a mai nemzetközi jog alapját.

Az ENSZ főtitkára a maga részéről pótolhatatlan tényezőnek nevezte Oroszországot, mint a világszervezet egyik alapítóját és a Biztonsági Tanács állandó tagját az új, többpólusú világrend kialakításában.

Guterres szerint az ENSZ a hidegháború és az egypólusú világrend korszaka után igyekszik megtalálni a multipoláris világ új szerkezetét, az annak megfelelő sokoldalú kormányzási struktúrákkal együtt. Mint mondta, Moszkvának ebben aktív szerepet kell játszania.

Putyin egyetértéséről biztosította Jaglandot ez utóbbinak azzal a korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy Oroszországnak teljes értékű együttműködést kell folytatnia az Európa Tanáccsal.

Az európai szervezet vezető tisztségviselője emlékeztetett arra, hogy Moszkva 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Jagland egyebek között arról is szólt, hogy noha több ország is elégedetlen az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyes döntéseivel, a tagállamok úgy tartják, hogy a bíróság és az egyezmény egészében nagyon fontos és az érdekeiket szolgálja.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a nap folyamán korábban fogadta az ET főtitkárát, kifejtette neki: Moszkvát aggasztja, hogy az EJEB bíróinak egyharmadát orosz képviselők részvétele nélkül választották meg az ET Parlamenti Közgyűlésének (PACE) “válsága” miatt. Lavrov szerint az elmúlt öt év alatt kevesebb mint harmadára csökkent az Oroszország ellen az EJEB elé terjesztett panaszok száma.

Oroszország PACE-küldöttségét 2014 áprilisában megfosztották alapvető jogaitól – közgyűlési szavazati joguktól, a vezető testületekbe történő megválaszthatóságuktól és a megfigyelő missziókban való részvétel lehetőségétől – a Krím félszigettel történt újraegyesülés és az ukrán válság miatt. Két, 2015-ös rehabilitációs kísérlet kudarcát követően az orosz fél közölte, hogy ilyen körülmények között nem hajlandó folytatni a munkát, 2016-ban és 2017-ben pedig már nem is kezdeményezte jogainak helyreállítását.

Tavaly Moszkva azt is közölte, hogy felfüggeszti a tagdíj fizetését, amiért küldöttsége nem vehet részt a PACE munkájában. Egyúttal olyan szabálymódosítási javaslatot tett, hogy senkinek se állhasson jogában megfosztani jogaiktól a nemzeti delegációkat.

Kirill pátriárka szerdán Moszkvában a közel-keleti keresztények katasztrofális helyzetére hívta fel az ENSZ főtitkárának figyelmét. Külön kiemelte, hogy Észak-Irakban, ahol a háború előtt másfél millió Krisztus-hívő élt, mára már csak mintegy 150 ezer maradt.

António Guterres szerint a keresztény közösségek a közel-keleti kultúra elidegeníthetetlen részét képezik. A főtitkár kifejezte reményét, hogy a helyzet stabilizálódása után a menekültek visszatérnek otthonaikba.

Politika

Putyin: a NATO keleti terjeszkedésére a reakciónk rendkívül negatív lenne

Közzétéve

-

Írta:

Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen – mondta a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fox televíziónak a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozója után, még Helsinkiben adott, az Egyesült Államokban hétfőn elhangzott interjújában.

Az orosz elnök Donald Trumpról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó START III. egyezmény meghosszabbításáról, a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Donald Trump elnökkel, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. “Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök.

Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

A NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Vlagyimir Putyin rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.

“A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Az orosz elnök többször  kijavította a riportert

Amikor Chris Wallace, a Fox televízió sztárriportere a Krím félsziget bekebelezéséről faggatta, Putyin pontosított:

Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, “puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. “Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: “amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin. Kicsit később még azt is hozzátette: sajnálja, hogy a riporter nincs teljesen tisztában a szíriai helyzettel.

A Fox televízió a nemzetközi politikai meghatározó kérdéseinél jóval több teret szentelt Putyin amerikai belpolitikával kapcsolatos álláspontjainak.

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: “nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”. Hozzátette: Trump “az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Trump: véget ért az Egyesült Államok és Oroszország rossz viszonya

Közzétéve

-

Írta:

Donald Trump amerikai elnök “termékeny párbeszédnek” minősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott hétfői találkozóját a közös sajtótájékoztatón Helsinkiben.

Az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most “De ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért” – hangsúlyozta Donald Trump, aki ismételten “konstruktív párbeszédet” emlegetett.

Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél.

Tovább olvasom

Politika

A magyar és az orosz kormányfő is ott lesz Erdogan beiktatásán

Közzétéve

-

Írta:

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazik, ahol részt vesz Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Az esti ünnepségre az eddigi bejelentések alapján számos ország vezetőjét várják, Oroszországot például a kormányfő, Dmitrij Medvegyev képviseli, Szerbiából pedig Aleksandar Vucic államfő utazik Ankarába.

Törökországban június 24-én tartottak államfő- és parlamenti választást, a voksolást Erdogan elnök nyerte 52,59 százalékkal. A választás után a korábbi parlamenti berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszert vezetnek be. Erről tavaly áprilisban népszavazáson döntöttek a török választópolgárok. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű