Írjon nekünk

Politika

Putyin: a harmadik világháború a civilizáció végét jelentené

Közzétéve

-

A labdarúgó-világbajnokság idején végrehajtandó ukrán katonai “provokációknak” súlyos következményük lehet Ukrajna államiságára – figyelmeztette Kijevet Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki interaktív televíziós fórumán.

“Remélem, hogy ilyen provokációkig nem fajul el a dolog, de ha ez megtörténik, úgy gondolom, hogy annak nagyon komoly következménye lesz egészében véve az ukrán államiságra nézve” – jelentette ki Putyin, Zahar Prilepin orosz író kérdésére válaszolva. Prilepin, aki fegyverrel harcolt a délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok oldalán, az élő kapcsolásban kijelentette: Donyeckben úgy értesültek, hogy az ukrán fegyveres erők támadásra készülnek a világbajnokság idején.

Putyin bírálta Kijevet, amiért, mint mondta, blokád alá vonta saját területét és löveti a békés lakosságot. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi ukrán vezetés képtelen a Donyec-medence problémájának rendezésére, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának végre kellene hajtania a megoldást célzó minszki megállapodásokat.

Közölte, hogy Moszkvában még nem gondoltak az oroszországi börtönében éhségsztrájkoló, terrorcselekmény előkészítése címén elítélt Oleh Szencov ukrán rendező és az Ukrajnában hazaárulással megvádolt Kirill Visinszkij kicserélésére. Az orosz nyelvű oktatás visszaszorítását célzó lett törvényre reagálva Putyin elvetette annak lehetőségét, hogy Moszkva szankciókat vezessen be Rigával szemben. Mint mondta, Oroszország olyan eszközökkel kíván élni, amelyek nem súlyosbítják a Lettországban élő oroszok helyzetét, ezért inkább tárgyalásokat folytat az emberi jogok ottani megsértéséről partnereivel az Európai Unióban.

A Nyugat vetélytársnak tekinti Moszkvát

Az elnök az Oroszországgal szembeni szankciókat és “vádaskodásokat” a feltartóztatás eszközeinek nevezte a Nyugat részéről, amely szerinte vetélytársnak tekinti Moszkvát. Megítélése szerint ezeknek akkor lesz végük, ha nyilvánvalóvá válik, hogy kontraproduktívak.

Putyin szerint az amerikai importvámok valójában szankciók, amelyekre az európai országok nem számítottak. Emlékeztetett rá, hogy már évekkel ezelőtt figyelmeztette az európai országokat: az Egyesült Államok saját szabályait akarja másokra rákényszeríteni, ám akkor senki sem hallgatott rá.

A harmadik világháború a civilizáció végét jelentené

Hangsúlyozta, hogy a harmadik világháború a civilizáció végét jelentené. Mint mondta, a regionális háborúk az egymás kölcsönös megsemmisítésétől való félelemnek, hadászati paritásnak köszönhetően nem váltak globális konfliktussá.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak a fegyverzetkorlátozási egyezményekből történő kilépése veszélyezteti ezt az egyensúlyt. Az orosz vezető sürgette, hogy kezdődjenek tárgyalások a mai követelményeknek megfelelő európai biztonsági rendszer kialakításáról.

Elmondta egyebek között azt is, hogy a tervezett ütemben zajlik a márciusban bejelentett új orosz fegyverrendszerek hadrendbe állítása. Szavai szerint a nukleáris hajtóművel rendelkező, hiperszonikus Avangard hadászati csapásmérő rendszer sorozatgyártása megkezdődött, azt 2019-ben, míg a Szarmat típusú, több robbanótöltet szállítására alkalmas interkontinentális ballisztikus nehézrakétákat 2020-ban állítják majd hadrendbe. A Kinzsal hiperszonikus rakétát és a harci lézerkomlexumot már rendszerbe állították az orosz fegyveres erőknél.

Putyin közölte, hogy Moszkva egyelőre nem tervezi fegyveres erőinek teljes kivonását Szíriából.

Az internet-hozzáférés esetleges oroszországi korlátozására vonatkozó híresztelésekről szólva igyekezett megnyugtatni közönségét, hogy “semmit sem fogunk bezárni”. A hatóságok által – eredménytelenül – blokkolni próbált Telegram üzenetközvetítő szolgáltató ügyével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy abban a biztonsági kérdések az elsődlegesek. Mint mondta, arra fogja ösztönözni a szakszolgálatokat, hogy a korszerű technológiákat a felhasználók szabadságának korlátozása nélkül alkalmazzák, és próbáljanak meg “civilizált megoldási módszereket” alkalmazni.

Az elnök ugyanakkor úgy vélekedett, hogy “figyelmesen meg kell szűrni” a Gazprom-Media holding által finanszírozott, de független hangnemben sugárzó Eho Moszkvi rádióadó által “propagált” dolgokat.

Az orosz gazdaság tartós növekedési pályára állt

Putyin biztosra vette Oroszország hosszú távú fejlődését, rámutatva, hogy a gazdaság tartós növekedési pályára állt, a bruttó hazai össztermék (GDP) tavaly 1,5 százalékkal nőtt, az infláció történelmi mélypontra esett vissza, és növekszik a reáljövedelem is. Mint mondta, a gépek, berendezések és az agrártermékek exportjának növekedése a strukturális változások jele.

Úgy vélekedett, hogy Oroszország számára a feladat most nem a túlélés, mint a 30-as és 50-es években volt, hanem az, hogy elkerülje a visszafordíthatatlan lemaradást, amely megkérdőjelezi a szuverenitást, mi több, hogy a fejlődés élmezőnyében haladjon. Putyin megismételte, hogy az eredményességhez összefogásra, nagyobb szabadságra és a politikai rendszer reformjára van szükség.

Személyes kérdésekre válaszolva egyebek között kifejtette, hogy az unokáinak adandó legfontosabb tanácsa az lesz: ne hazudjanak, valamint, hogy nem ő, hanem az orosz emberek fogják majd eldönteni, ki legyen a hivatali utódja.

Vlagyimir Putyin 2001 óta – két alkalom kihagyásával – immár 16. alkalommal tartott ilyen éves fórumot. A mostani adás újdonsága az volt, hogy ezúttal a stúdióban nem volt kérdező közönség, a problémákat a moderátorok és helyszíni kapcsolásban bejelentkező részvevők tették fel. A válaszadásba ezúttal bekapcsolódtak miniszterek és kormányzók is.

A csütörtöki, csaknem 4 és fél órás adásra a lakosságtól beérkezett több mint kétmillió kérdés és ügyes-bajos ügy túlnyomó többségét ígéretek szerint az év hátralevő részében feldolgozzák. MTI

Politika

Zaharova: hiba volt Washington kilépése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Közzétéve

-

Írta:

Helytelen döntést hozott az Egyesült Államok azzal, hogy kilépett az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő újságíróknak szerdán Szamarában.

Kifejezte reményét, hogy az emberi jogi testület amerikai részvétel nélkül is hatékonyan lesz képes tovább működni. Mint mondta, Oroszország a bizottságon belül elő kívánja mozdítani a konstruktív és az átpolitizáltságtól mentes párbeszédet, ezért jelölteti magát a testületbe a 2021 és 2023 közötti időszakra.

A szóvivő szerint miközben az amerikaiak “banális, pimaszságba hajló cinizmussal, makacsul nem hajlandók elismerni, hogy komoly problémák vannak náluk az emberi jogok biztosításában”, megpróbálták saját politikai érdekeik szerint alakítani a bizottság összetételét, és más államokra ráerőltetni az emberi jogok “rendkívül sajátos értelmezését”, durván megsértve ezzel a társadalmi értékeket és a nemzetközi magatartási normákat.

Zaharova hangoztatta: a kilépés árt Washington jogvédelemmel kapcsolatos imázsának, ez annak jele, hogy az amerikai vezetés nemcsak a bizottságot, hanem magát a világszervezetet és az azt alkotó struktúrákat is semmibe veszi. Rámutatott: mivel az Egyesült Államok tavaly év végén kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO), Moszkvát nem lepte meg a mostani döntés.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok otthagyja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát. Mint mondta, a testület munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják, és erre bizonyíték, hogy “aránytalan mértékben” és elfogultan foglalkozik Izraellel. A diplomata korábban kifogásolta, hogy olyan államok is tagjai lehetnek a testületnek, amelyek rendszeresen megsértik az emberi jogokat.

Zaharova kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok konstruktív magatartást tanúsít majd a Szkripal-ügy miatt márciusban kiutasított 60 orosz diplomata helyettesítésének a kérdésében. Megjegyezte: Moszkva felfigyelt arra a washingtoni kijelentésre, amely szerint amerikai részről nem kívánják akadályozni a folyamatot.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt Nagy-Britannia és több mint kéttucat vele szolidáris állam orosz diplomatákat utasított ki, amire Oroszország szimmetrikus lépésekkel reagált. A legtöbb külügyi alkalmazottat, kölcsönösen hatvanat, Washington és Moszkva utasított ki a saját országából.

A moszkvai diplomáciai tárca szóvivője szerint az orosz fél továbbra is szimmetrikus választ ad majd a barátságtalan amerikai lépésekre.

Zaharova elmondta: Moszkva figyelmesen tanulmányozza, milyen, a hadászati egyensúlyt destabilizáló következményekkel járhat Washington világűrbéli katonai potenciáljának növelése és a fegyvereknek e közegben való megjelenése, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy önálló haderőnemként egy űrerő létrehozását rendelte el.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben Oroszország számára az a prioritás, hogy a világűr kutatása és hasznosítása kizárólag békés céllal folyjon, ezért több kezdeményezést is tett annak megakadályozására, hogy a fegyverkezési versenyt a világűrre is kiterjesszék. Állítása szerint az orosz légi és űrerő kizárólag védelmi jellegű, és Oroszország nem érdekelt a csapásmérő eszközöknek a világűrben történő alkalmazásában.

Szíriáról szólva az orosz szóvivő közölte: Moszkva nem zárja ki, hogy újabb álhírek és vádaskodások jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy az Oroszország által támogatott damaszkuszi rendszer ismét vegyi fegyvert vetett be.

Zaharova azt állította, kormánya adatokkal rendelkezik arról, hogy a Fehérsisakosok elnevezésű, nyugati pénzügyi támogatásban részesülő szíriai civil szervezet szoros együttműködésben áll a terroristákkal, egyebek között a dzsihadista volt an-Nuszra Fronttal.

A Fehérsisakosok több más civil szervezet mellett azt állították, hogy a kormányerők április 7-én vegyi fegyvert vetettek be Dúmában, amire reagálva az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország április 14-én csapást mért Szíriára, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei addigra még nem értek az állítólagos támadás helyszínére. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin fogadta az ENSZ és az ET főtitkárát

Közzétéve

-

Írta:

Az ENSZ-nek a nemzetközi válságok megoldásában vállalt különleges szerepét, illetve Oroszország és az Európa Tanács teljes körű együttműködése helyreállításának fontosságát hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a szerdán a Kremlben fogadta António Guterrest, a világszervezet, illetve Thorbjörn Jaglandot, a jogállamiságot, valamint szabadság- és emberi jogokat szavatoló legfontosabb európai struktúra főtitkárát.

Putyin közölte Guterressel, hogy Moszkva továbbra is kész az ENSZ-szel való konstruktív együttműködésre, hangsúlyozva, hogy az ENSZ Alapokmánya jelenti a mai nemzetközi jog alapját.

Az ENSZ főtitkára a maga részéről pótolhatatlan tényezőnek nevezte Oroszországot, mint a világszervezet egyik alapítóját és a Biztonsági Tanács állandó tagját az új, többpólusú világrend kialakításában.

Guterres szerint az ENSZ a hidegháború és az egypólusú világrend korszaka után igyekszik megtalálni a multipoláris világ új szerkezetét, az annak megfelelő sokoldalú kormányzási struktúrákkal együtt. Mint mondta, Moszkvának ebben aktív szerepet kell játszania.

Putyin egyetértéséről biztosította Jaglandot ez utóbbinak azzal a korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy Oroszországnak teljes értékű együttműködést kell folytatnia az Európa Tanáccsal.

Az európai szervezet vezető tisztségviselője emlékeztetett arra, hogy Moszkva 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Jagland egyebek között arról is szólt, hogy noha több ország is elégedetlen az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyes döntéseivel, a tagállamok úgy tartják, hogy a bíróság és az egyezmény egészében nagyon fontos és az érdekeiket szolgálja.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a nap folyamán korábban fogadta az ET főtitkárát, kifejtette neki: Moszkvát aggasztja, hogy az EJEB bíróinak egyharmadát orosz képviselők részvétele nélkül választották meg az ET Parlamenti Közgyűlésének (PACE) “válsága” miatt. Lavrov szerint az elmúlt öt év alatt kevesebb mint harmadára csökkent az Oroszország ellen az EJEB elé terjesztett panaszok száma.

Oroszország PACE-küldöttségét 2014 áprilisában megfosztották alapvető jogaitól – közgyűlési szavazati joguktól, a vezető testületekbe történő megválaszthatóságuktól és a megfigyelő missziókban való részvétel lehetőségétől – a Krím félszigettel történt újraegyesülés és az ukrán válság miatt. Két, 2015-ös rehabilitációs kísérlet kudarcát követően az orosz fél közölte, hogy ilyen körülmények között nem hajlandó folytatni a munkát, 2016-ban és 2017-ben pedig már nem is kezdeményezte jogainak helyreállítását.

Tavaly Moszkva azt is közölte, hogy felfüggeszti a tagdíj fizetését, amiért küldöttsége nem vehet részt a PACE munkájában. Egyúttal olyan szabálymódosítási javaslatot tett, hogy senkinek se állhasson jogában megfosztani jogaiktól a nemzeti delegációkat.

Kirill pátriárka szerdán Moszkvában a közel-keleti keresztények katasztrofális helyzetére hívta fel az ENSZ főtitkárának figyelmét. Külön kiemelte, hogy Észak-Irakban, ahol a háború előtt másfél millió Krisztus-hívő élt, mára már csak mintegy 150 ezer maradt.

António Guterres szerint a keresztény közösségek a közel-keleti kultúra elidegeníthetetlen részét képezik. A főtitkár kifejezte reményét, hogy a helyzet stabilizálódása után a menekültek visszatérnek otthonaikba.

Tovább olvasom

Oroszország

A Krímre hívta Trumpot Natalja Poklonszkaja a félsziget volt főügyésze

Közzétéve

-

Írta:

A korábbi krími főügyész, jelenleg parlamenti képviselő Natlaja Poklonszkaja a 2014-ben Oroszországgal újraegyesült Krím félszigetre hívta Donald Trump amerikai elnököt.

Korábban az amerikai Buzzfeed két, névtelen diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, hogy Donald Trump amerikai elnök a kanadai Quebecben rendezett G7-csúcson a többi vezetőnek arról beszélt, hogy a Krím-félsziget Oroszország része, mert mindenki, aki ott él, beszél oroszul.

Trump: Ukrajna a világ legkorruptabb országa

Trump erről egy vacsorán beszélt, amikor a külpolitikai ügyekről volt szó. Az amerikai elnök állítólag azt is megkérdőjelezte, hogy a többiek miért állnak Ukrajna oldalára Oroszországgal szemben, „a világ legkorruptabb országának” nevezve Ukrajnát.

A Fehér Ház sem megerősíteni sem cáfolni nem kívánta a lap értesüléseit.

Most kiderült, hogy az amerikai politikusok mennyre távol állnak Donald Trump amerikai elnöktől és az általánosan elfogadott jog és igazságosság elvétől – mondta Poklonszkaja.

Ma már attól is félnek, hogy kommentálják az elnöknek a Krím félszigetről tett nyilatkozatát, amelyben orosz területként ismeri el azt – tette hozzá a politikusnő.

Meghívjuk Donald Trump amerikai elnököt, hogy látogasson el a Krím félszigetre, ahol személyesen meggyőződhet róla, hogy az állítása igaz – hangsúlyozta Poklonszkaja.

A képviselőnő szerint Trump látogatása után megmutathatja az egész világnak, hogy független és tisztességes politikus és, hogy ő az első ember Amerikában, aki ismeri a demokrácia, igazságosság és a bátorság szavak jelentését.

A Krím és Szevasztopol 2014 március 11-én kikiáltotta függetlenségét. 2014 március 16-án népszavazást tartottak, ahol a krími szavazók 96.77%-a, a szevasztopoli szavazók 95.6%-a úgy döntött, hogy elszakadnak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakoznak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 március 18-án aláírta az újraegyesülésről szóló megállapodást.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű