Írjon nekünk

Politika

Putyin: a harmadik világháború a civilizáció végét jelentené

Közzétéve

-

A labdarúgó-világbajnokság idején végrehajtandó ukrán katonai “provokációknak” súlyos következményük lehet Ukrajna államiságára – figyelmeztette Kijevet Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki interaktív televíziós fórumán.

“Remélem, hogy ilyen provokációkig nem fajul el a dolog, de ha ez megtörténik, úgy gondolom, hogy annak nagyon komoly következménye lesz egészében véve az ukrán államiságra nézve” – jelentette ki Putyin, Zahar Prilepin orosz író kérdésére válaszolva. Prilepin, aki fegyverrel harcolt a délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok oldalán, az élő kapcsolásban kijelentette: Donyeckben úgy értesültek, hogy az ukrán fegyveres erők támadásra készülnek a világbajnokság idején.

Putyin bírálta Kijevet, amiért, mint mondta, blokád alá vonta saját területét és löveti a békés lakosságot. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi ukrán vezetés képtelen a Donyec-medence problémájának rendezésére, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának végre kellene hajtania a megoldást célzó minszki megállapodásokat.

Közölte, hogy Moszkvában még nem gondoltak az oroszországi börtönében éhségsztrájkoló, terrorcselekmény előkészítése címén elítélt Oleh Szencov ukrán rendező és az Ukrajnában hazaárulással megvádolt Kirill Visinszkij kicserélésére. Az orosz nyelvű oktatás visszaszorítását célzó lett törvényre reagálva Putyin elvetette annak lehetőségét, hogy Moszkva szankciókat vezessen be Rigával szemben. Mint mondta, Oroszország olyan eszközökkel kíván élni, amelyek nem súlyosbítják a Lettországban élő oroszok helyzetét, ezért inkább tárgyalásokat folytat az emberi jogok ottani megsértéséről partnereivel az Európai Unióban.

A Nyugat vetélytársnak tekinti Moszkvát

Az elnök az Oroszországgal szembeni szankciókat és “vádaskodásokat” a feltartóztatás eszközeinek nevezte a Nyugat részéről, amely szerinte vetélytársnak tekinti Moszkvát. Megítélése szerint ezeknek akkor lesz végük, ha nyilvánvalóvá válik, hogy kontraproduktívak.

Putyin szerint az amerikai importvámok valójában szankciók, amelyekre az európai országok nem számítottak. Emlékeztetett rá, hogy már évekkel ezelőtt figyelmeztette az európai országokat: az Egyesült Államok saját szabályait akarja másokra rákényszeríteni, ám akkor senki sem hallgatott rá.

A harmadik világháború a civilizáció végét jelentené

Hangsúlyozta, hogy a harmadik világháború a civilizáció végét jelentené. Mint mondta, a regionális háborúk az egymás kölcsönös megsemmisítésétől való félelemnek, hadászati paritásnak köszönhetően nem váltak globális konfliktussá.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak a fegyverzetkorlátozási egyezményekből történő kilépése veszélyezteti ezt az egyensúlyt. Az orosz vezető sürgette, hogy kezdődjenek tárgyalások a mai követelményeknek megfelelő európai biztonsági rendszer kialakításáról.

Elmondta egyebek között azt is, hogy a tervezett ütemben zajlik a márciusban bejelentett új orosz fegyverrendszerek hadrendbe állítása. Szavai szerint a nukleáris hajtóművel rendelkező, hiperszonikus Avangard hadászati csapásmérő rendszer sorozatgyártása megkezdődött, azt 2019-ben, míg a Szarmat típusú, több robbanótöltet szállítására alkalmas interkontinentális ballisztikus nehézrakétákat 2020-ban állítják majd hadrendbe. A Kinzsal hiperszonikus rakétát és a harci lézerkomlexumot már rendszerbe állították az orosz fegyveres erőknél.

Putyin közölte, hogy Moszkva egyelőre nem tervezi fegyveres erőinek teljes kivonását Szíriából.

Az internet-hozzáférés esetleges oroszországi korlátozására vonatkozó híresztelésekről szólva igyekezett megnyugtatni közönségét, hogy “semmit sem fogunk bezárni”. A hatóságok által – eredménytelenül – blokkolni próbált Telegram üzenetközvetítő szolgáltató ügyével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy abban a biztonsági kérdések az elsődlegesek. Mint mondta, arra fogja ösztönözni a szakszolgálatokat, hogy a korszerű technológiákat a felhasználók szabadságának korlátozása nélkül alkalmazzák, és próbáljanak meg “civilizált megoldási módszereket” alkalmazni.

Az elnök ugyanakkor úgy vélekedett, hogy “figyelmesen meg kell szűrni” a Gazprom-Media holding által finanszírozott, de független hangnemben sugárzó Eho Moszkvi rádióadó által “propagált” dolgokat.

Az orosz gazdaság tartós növekedési pályára állt

Putyin biztosra vette Oroszország hosszú távú fejlődését, rámutatva, hogy a gazdaság tartós növekedési pályára állt, a bruttó hazai össztermék (GDP) tavaly 1,5 százalékkal nőtt, az infláció történelmi mélypontra esett vissza, és növekszik a reáljövedelem is. Mint mondta, a gépek, berendezések és az agrártermékek exportjának növekedése a strukturális változások jele.

Úgy vélekedett, hogy Oroszország számára a feladat most nem a túlélés, mint a 30-as és 50-es években volt, hanem az, hogy elkerülje a visszafordíthatatlan lemaradást, amely megkérdőjelezi a szuverenitást, mi több, hogy a fejlődés élmezőnyében haladjon. Putyin megismételte, hogy az eredményességhez összefogásra, nagyobb szabadságra és a politikai rendszer reformjára van szükség.

Személyes kérdésekre válaszolva egyebek között kifejtette, hogy az unokáinak adandó legfontosabb tanácsa az lesz: ne hazudjanak, valamint, hogy nem ő, hanem az orosz emberek fogják majd eldönteni, ki legyen a hivatali utódja.

Vlagyimir Putyin 2001 óta – két alkalom kihagyásával – immár 16. alkalommal tartott ilyen éves fórumot. A mostani adás újdonsága az volt, hogy ezúttal a stúdióban nem volt kérdező közönség, a problémákat a moderátorok és helyszíni kapcsolásban bejelentkező részvevők tették fel. A válaszadásba ezúttal bekapcsolódtak miniszterek és kormányzók is.

A csütörtöki, csaknem 4 és fél órás adásra a lakosságtól beérkezett több mint kétmillió kérdés és ügyes-bajos ügy túlnyomó többségét ígéretek szerint az év hátralevő részében feldolgozzák. MTI

Politika

Trump “türelmetlenül vár” egy újabb találkozót Vlagyimir Putyinnal

Közzétéve

-

Írta:

“Türelmetlenül vár egy újabb találkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írta csütörtöki Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök.

Mikroblog-bejegyzésében az elnök kitartott amellett, hogy a Helsinkiben hétfőn tartott amerikai-orosz csúcstalálkozó sikeres volt, s ezt csak a megfogalmazásában a “nép ellenségének” nevezett média nem tartotta annak. A médiát Trump ismét “hamis hírek” publikálásával vádolta meg.

Trump ezt követően leszögezte, “türelmetlenül” várja a második találkozót Vlagyimir Putyinnal, hogy megkezdhesse mindannak valóra váltását, amiről Helsinkiben beszéltek. Mint fogalmazott, konkrétan “a terrorizmust, Izrael biztonságát, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, a kereskedelmet, Ukrajnát, a Közel-Keletet, Észak-Koreát és még sok mindent”.

Hozátete: “sokféle válasz van ezekre, némelyikük könnyű, némelyikük nehéz, de mindegyikük megoldható”.

Az amerikai sajtó munkatársai a Twitter-bejegyzés közzététele után azonnal keresték a Fehér Házat, megerősítendő vagy cáfolandó egy újabb találkozó előkészítését, ám az elnöki hivatal egyelőre nem kívánt reagálni a bejegyzésben megfogalmazottakra. Donald Trump a helsinki találkozó óta bírálatok egész sorával kénytelen szembenézni, elsősorban azért, mert a finn fővárosban Putyinnal tartott közös sajtókonferenciáján úgy fogalmazott, hogy nem lát okot arra, Oroszország miért is avatkozott volna be a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

A republikánus és a demokrata párti politikusok részéről egyaránt megnyilvánuló felháborodás nyomán Trump – tőle szokatlanul – korrigálta korábban elhangzott szavait, és kedden hangsúlyozta: rosszul fejezte ki magát, azt akarta mondani, hogy nem lát okot, Oroszország miért is ne avatkozott volna be a választásokba.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön délután közölte: Donald Trump nem ért egyet Vlagyimir Putyin Helsinkiben felvetett javaslatával, miszerint amerikai illetékesek részt vehessenek azon orosz hírszerzők oroszországi kihallgatásain, akik ellen az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt a 2016-os amerikai választási folyamatba történt beavatkozás miatt. Az orosz elnök javaslata szerint cserében oroszok is részt vehetnének olyan amerikai állampolgárok kihallgatásain, akiket egyelőre nem pontosított bűncselekmények elkövetésével vádoltak meg Moszkvában.

A Fehér Ház szóvivője hangsúlyozta: a javaslatot az orosz elnök “teljes komolysággal” tette meg, de Donald Trump nem ért ezzel egyet. A szóvivőnő hozzátette: Washington változatlanul reméli, hogy az a 12 orosz állampolgár, aki ellen az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt, “az Egyesült Államokba jön, hogy bizonyítsa ártatlanságát vagy bűnösségét”.

Kommentátorok emlékeztetnek rá, hogy a Putyinnal Helsinkiben tartott közös sajtókonferenciáján hétfőn Donald Trump még “hihetetlen ajánlatnak” nevezte az orosz elnök javaslatát. Szerdán Heather Nauert, az amerikai külügyminisztérium szóvivője ugyan “abszurdnak” nevezte a javaslatot, de a Fehér Ház még azt jelezte: egyelőre tanulmányozzák a kérdést. MTI

Tovább olvasom

Politika

Trump meghívta Washingtonba Vlagyimir Putyint

Közzétéve

-

Írta:

Donald Trump amerikai elnök meghívta Washingtonba Vlagyimir Putyin orosz elnököt – jelentette be Twitter-bejegyzésben a Fehér Ház szóvivője.

Mikroblog-bejegyzésében Sarah Huckabee Sanders közölte: az elnök felkérte John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy hívja meg Vlagyimir Putyint, de – mint a szóvivő fogalmazott – “az erről folyó egyeztetések már folyamatban vannak”.

Donald Trump csütörtökön délelőtt közzétett Twitter-bejegyzésében már utalt egy újabb csúcstalálkozó lehetőségére, hiszen azt írta: “türelmetlenül” várja a második találkozót Putyinnal, hogy megkezdhessék a Helsinkiben felvetett problémák megoldását.

A bejegyzésben konkrétumokat is említett, köztük a terrorizmus elleni küzdelmet, Izrael biztonságának ügyét, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását, Ukrajnát, a Közel-Keletet és Észak-Koreát.

A találkozóra ősszel, a Fehér Házban kerülhet sor.

A bejelentés előtti órákban szavazta meg az amerikai szenátus egyhangúlag azt a határozatot, amely elutasítja Vlagyimir Putyin hétfőn tett javaslatát, hogy amerikai illetékesek részt vehessenek azon orosz hírszerzők oroszországi kihallgatásain, akik ellen az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt a 2016-os amerikai választási folyamatba történt beavatkozás miatt, és cserében oroszok is részt vehessenek olyan amerikai állampolgárok kihallgatásain, akiket egyelőre nem pontosított bűncselekmények elkövetésével vádoltak meg Moszkvában. A javaslatot csütörtökön a Fehér Ház is elutasította. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin: a NATO keleti terjeszkedésére a reakciónk rendkívül negatív lenne

Közzétéve

-

Írta:

Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen – mondta a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fox televíziónak a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozója után, még Helsinkiben adott, az Egyesült Államokban hétfőn elhangzott interjújában.

Az orosz elnök Donald Trumpról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó START III. egyezmény meghosszabbításáról, a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Donald Trump elnökkel, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. “Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök.

Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

A NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Vlagyimir Putyin rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.

“A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Az orosz elnök többször  kijavította a riportert

Amikor Chris Wallace, a Fox televízió sztárriportere a Krím félsziget bekebelezéséről faggatta, Putyin pontosított:

Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, “puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. “Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: “amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin. Kicsit később még azt is hozzátette: sajnálja, hogy a riporter nincs teljesen tisztában a szíriai helyzettel.

A Fox televízió a nemzetközi politikai meghatározó kérdéseinél jóval több teret szentelt Putyin amerikai belpolitikával kapcsolatos álláspontjainak.

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: “nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”. Hozzátette: Trump “az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű