Írjon nekünk

Ukrajna

Moszkva: egy ukrán Buk maradványait mutathatták be a holland nyomozók

Közzétéve

-

Több mint valószínű, hogy az ukrán hadseregé volt az az 1986-ban gyártott Buk rakéta, amely a “holland nyomozók” szerint 2014. július 17-én Ukrajna felett megsemmisítette a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépét, az orosz fegyveres erőknél az ilyen korú eszközöket a tragédia idejére leselejtezték – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a holland nyomozók, az orosz bűnrészességet bizonyítandó, bemutatták a gépet eltaláló rakéta hajtóműburkolatának egy épen maradt darabját, amelyen olvasható az eszköz sorozatszáma.

Ebből kiderült, hogy a rakétát 1986-ban a Szovjetunióban gyártották. Mivel az ilyen típusú fegyverek szavatossága az orosz védelmi minisztérium szerint 15 évig tart, az 1986-os évjáratú Bukokat leselejtezték az orosz hadseregnél, és újakat állítottak hadrendbe helyettük.

A moszkvai katonai tárca rámutatott, hogy 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének évében Ukrajnának mintegy 20 Buk légvédelmi rakétaüteg jutott, és azóta Oroszország a területén gyártott rakétákból nem szállított újabbakat a másik utódállamnak.

“A holland nyomozóbizottság szándékosan elhallgatta a bemutatott, 1986-ban kibocsátott rakétahajtómű eredetét, és ennek egyetlen oka az, hogy – több mint valószínű – az ukrán fegyveres erők tulajdona” – hangoztatta a védelmi tárca.

Úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyilatkozva – az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal ügyéhez hasonlította a malajziai utasszállító lelövéséről folytatott nyomozást, felhívva a figyelmet arra, hogy mindkét esetben úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták.

Elmondta, hogy a nap folyamán telefonon felhívta őt holland hivatali partnere, Stef Blok, aki közölte vele: Hágának nincs kétsége afelől, hogy a Buk Oroszországból érkezett a Donyec-medence felkelők által ellenőrzött területére.

“Érdeklődtem nála a tények felől, amelyek alátámaszthatnák ezeket az állításokat. Semmilyen tényeket nem hozott fel nekem. Azt mondta, azt akarják, hogy Oroszország segítsen ezeknek a tényeknek a megállapításában a semmi által meg nem erősített gyanú alapján. Emlékeztettem rá, hogy Oroszország bárki másnál nagyobb mértékben működött együtt ezzel a nyomozással, rengeteg információt szolgáltatva” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Szerdán a malajziai utasszállító lelövésének körülményeit vizsgáló nemzetközi szakértőcsoport bejelentette: arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Csütörtökön a holland kormány közölte: Hollandia és Ausztrália szerint Oroszországot felelősség terheli a maláj gép lelövésében. Hága egyúttal arra kérte Moszkvát, hogy vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében.

Az orosz védelmi tárca válaszul csütörtökön azt közölte, hogy az orosz fegyveres erők “egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon”.

Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy a szakértőcsoport előzetes jelentését “nem támasztják alá bizonyítékok”, és rámutatott, hogy a testület figyelmen kívül hagyta a Moszkva által rendelkezésére bocsátott anyagok jelentős részét, egyebek között orosz rádiólokációs megfigyelés által rendelkezésre bocsátott, “meghamisíthatatlan és megmásíthatatlan” adatokat.

Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával

Vlagyimir Putyin elnök azt hangsúlyozta, hogy Oroszország csak akkor ismerheti el a nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen maga is részt vehet. Kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.

A Malaysia Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét vesztette. MTI

Ukrajna

Moszkva konzultációt akar az ukrán oktatási törvényről

Közzétéve

-

Írta:

Oroszország azt szeretné, ha átfogó konzultáció kezdődne az ukrán oktatási törvény alkalmazásáról, amely Moszkva szerint sérti az orosz ajkúak emberi jogait – közölte szerdán nyilvánosságra hozott állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő bizottságának a nap folyamán korábban ismertetett jelentésére reagált.

“Arra számítunk, hogy különálló, átfogó és hatékony konzultációk kezdődnek a 7. törvénycikk érvényesítésének formátumáról, ahogyan azt a nemzetközi megfigyelők javasolják” – áll az orosz dokumentumban.

“Arra hívjuk fel Kijevet, hogy hallgasson a megfigyelő misszió javaslataira azzal az oktatási törvénnyel kapcsolatban, amely durván megsérti az országban élő nyelvi kisebbségek, különösen az orosz ajkúak jogait” – rögzíti az állásfoglalás.

A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

A 2018. február 16. és május 15. közötti időszakra vonatkozó ENSZ-jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium hangot adott aggodalmának a polgári áldozatok számának növekedése miatt a Donyec-medencében, aminek fő oka a rakéta-sorozatvetők alkalmazása. A tárca elfogadhatatlannak nevezte a terület elaknásítását és a polgári infrastruktúra objektumainak lövetését.

A Fiona Frazer misszióvezető által ismertetett jelentés szerint a kelet-ukrajnai konfliktus 2014. április 14-i kezdete óta legkevesebb 3023 polgári lakos vesztette életét, és további csaknem 8 ezer megsebesült a régióban.

Az orosz állásfoglalás felhívta a figyelmet az ENSZ-jelentésnek arra a részére is, amely megállapította, hogy a demarkációs vonal környékén elkövetett kínzások, foglyul ejtések és nemi erőszak háromnegyedét az ukrán rendvédelmi szervek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tagjai követték el.

A világszervezet dokumentuma alapján az orosz diplomáciai tárca kifogásolta a szólásszabadság ukrajnai korlátozását, a jobboldali szélsőséges szervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítettségének csekély arányát, valamint a bírói karra az “ukránellenesség” címén való nyomásgyakorlást. MTI

Tovább olvasom

Politika

Tizenkét évre ítéltek Moszkvában kémkedés miatt egy ukrán újságírót

Közzétéve

-

Írta:

Tizenkét évi fegyházra ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn a kémkedéssel megvádolt Roman Szuscsenko ukrán újságírót.

A zárt tárgyaláson az ügyész 14 év kiszabását kérte az újságíróra. Szuscsenko az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát.

Roman Szuscsenkót, az Ukrinform hírügynökség munkatársát 2016 októberében vették őrizetbe az orosz fővárosban, azzal vádolva őt, hogy az az ukrán védelmi minisztérium hivatásos hírszerzője. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró a hadseregről és a nemzeti gárdáról államtitoknak minősülő adatokat gyűjtött céltudatosan.

Az újságíró az Ukrinform állandó párizsi tudósítója volt, aki őrizetbe vételekor a szabadságát töltötte moszkvai rokonainál.

Az ukrán belügyminisztérium idén májusban felajánlotta, hogy Szuscsenkót cseréljék ki az orosz és ukrán kettős állampolgársággal rendelkező Kirill Visinszkijre, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjére, aki ellen a herszoni bíróságon hazaárulás, valamint a délnyugat-ukrajnai felkelők támogatása címén indult eljárás.

Moszkvában erre az a válasz hangzott el, hogy a két ügy nem hasonlítható össze egymással, mert Visinszkij nem kémkedett, és az újságírói tevékenysége miatt indítottak ellene eljárást.

Tovább olvasom

Ukrajna

Életben van a Kijevben állítólag lelőtt orosz újságíró, az ukránok szerint az oroszok akarták megölni

Közzétéve

-

Írta:

Életben van Arkagyij Babcsenko orosz állampolgárságú újságíró, állítólagos megölése Kijevben egy különleges művelet volt – jelentette be Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. Az ukránok szerint természetesen az oroszok szerettek volna végezni az újságíróval.

A tisztségviselő az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása alapján közölte: az SZBU időben tudomást szerzett arról, hogy az “orosz titkosszolgálatok” Babcsenko életére törnek. Hozzáfűzte, hogy nem pusztán megakadályozták az újságíró megölését, de dokumentálni is tudták a merénylet előkészítését.

“Most kifejezhetném részvétemet Arkagyij Babcsenko családjának, de nem teszem. Ehelyett szeretném felköszönteni Arkagyijt immár harmadik születésnapja alkalmából, és kérem, hogy jöjjön be a terembe” – mondta az SZBU-főnök, mire az újságíró belépett.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű