Írjon nekünk

Ukrajna

Ukrajna meghátrált! Porosenko visszavonta az állampolgársági törvény Magyarország által is bírált módosítási javaslatát

Közzétéve

-

Petro Porosenko ukrán elnök visszavonta azt a törvénymódosítási javaslatát, amelynek értelmében egyebek mellett megfosztanák ukrán állampolgárságuktól azokat a kettős állampolgárokat, akik részt vesznek más országok választásain, illetve külföldi útlevelet használnak ki-, illetve beutazáskor az országhatáron – jelentette szerdán az UNIAN ukrán hírügynökség.

A kijevi parlament honlapján is regisztrálta az állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslat visszavonását. Az államfő által 8297-es számon április 19-én beterjesztett javaslat alatt május 16-i keltezéssel az szerepel, hogy az előterjesztést visszavonták.

A Magyarország által többször is bírált indítványt elsősorban az Oroszországgal újra egyesült Krím félszigeten élőkre szabták, de ugyanúgy vonatkozott volna az ország minden állampolgárára, így a kárpátaljai magyarokra is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter április végén úgy fogalmazott, hogy Kijev újabb csapást mér a kisebbségi jogokra, ha elfogadja a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló javaslatot.

Az állampolgárságról szóló törvényt módosító indítványt bírálta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője is a múlt hónap végén Washingtonban tett látogatásakor.

A tervezet szövege szerint az ukrán és egyben más állampolgársággal is rendelkezők elveszíthették volna ukrán állampolgárságukat, ha külföldön rendezett választásokon szavaznak, illetve részt vesznek más állam választásának megszervezésében, lebonyolításában, és ezt az adott ország állami vagy helyhatósági szerveinek publikus nyilvántartásaiban vagy hivatalos kiadványaiban, illetve weboldalain szereplő adatok bizonyítják.

Az előterjesztés értelmében szintén eredményezhette volna az ukrán állampolgárság elvesztését az, ha valaki az országhatárt külföldi útlevelével lépi át, vagy felhasználja azt Ukrajna területén, és ezt a határőrszolgálat, illetve más ukrán állami szerv rögzíti.

Ukrajna alkotmánya Kijev értelmezése szerint nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, ugyanakkor a gyakorlatban semmilyen büntetéssel nem sújtják az ország lakosai közül azokat, akik az ukrán mellett más állampolgársággal is rendelkeznek. Eddig – legalábbis a nyilvánosságra került információk alapján – csak egy-két egyedi esetben fosztott meg valakit az államfő az ukrán állampolgárságától. A legismertebb eset Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzóé, egykori georgiai elnöké, aki hontalanná vált, miután tavaly nyáron Porosenko elvette tőle az ukrán állampolgárságot, amit mellesleg ő személyesen adományozott neki korábban. Tavaly májusban az ukrán parlamenti egyik ellenzéki képviselőjét fosztotta meg ukrán állampolgárságától az államfő, azért mert a honatya – aki akkor egyébként sem Ukrajnában, hanem az Egyesült Államokban tartózkodott – nem mondott le kanadai állampolgárságáról. MTI

Ukrajna

Porosenko újra felhívta Vlagyimir Putyint

Közzétéve

-

Írta:

Aggodalmának adott hangot Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei polgári áldozatoknak az ukrán belövések miatt megnövekedett száma miatt, amikor telefonon beszélt ukrán hivatali partnerével, Petro Porosenkóval – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.

Az ukrán részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során Putyin és Porosenko a moszkvai tájékoztatás szerint eszmecserét folytatott arról az orosz kezdeményezésről, amelynek értelmében ENSZ-erőt kell létrehozni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója biztonságának szavatolására. A két vezető között szó esett a fogva tartott személyek kicserélésének lehetőségről, valamint arról. hogy az orosz, illetve az ukrán emberi jogi ombudsman felkereshesse a másik országban őrzött orosz, illetve ukrán foglyokat.

A Kreml szerint Oroszország fontosnak tartja a tárgyalások hatékonyságának fokozását a minszki kapcsolattartó csoport és az orosz-ukrán-német-francia “normandiai négyek” formátum keretében. A felek megvitatták a délnyugat-ukrajnai válság rendezésének kérdését, figyelembe véve a “normadiai négyek” külügyminisztereinek és elnöki tanácsadóinak június tanácskozásán elhangzottakat. Putyin hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a 2015-ös minszki megállapodások végrehajtásának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrán hivatali partnerével folytatott megbeszélést követően Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjaival megvitatta a délnyugat-ukrajnai rendezés ügyét és más kérdéseket.

Az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint Porosenko arra kérte Putyint, hogy Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman meglátogathassa Oleh Szencovot és más, Oroszországban őrzött ukrán politikai foglyokat, és sürgette szabadon bocsátásukat, akárcsak a “megszállt területeken” fogva tartott személyekét.

Poroseko szükségesnek tartotta, hogy Oroszország hajtsa végre a minszki megállapodások keretében a biztonság szavatolása ügyében vállalt kötelezettségeit.

Kijev szerint a beszélgetés során külön hangsúlyt fektettek arra, hogy élénkítsék a “normadiai formátumú” együttműködés keretében folyó munkát, hangolják össze az ENSZ “béketeremtő missziójának” a Donyec-medence “megszállt” területére való vezénylését, ezt ugyanis fontos eszköznek tekintik a minszki megállapodások végrehajtása szempontjából.

A két elnök, aki korábban ritkán kommunikált egymással, hét hét alatt immár másodszor beszélt egymással.

Porosenko ezt megelőzően június 9-én hívta fel Putyint. A Kreml szerint akkor humanitárius kérdésekről, fogolycseréről és az ombudsmanok kölcsönös fogolylátogatásáról esett szó.

A Novaja Gazeta független orosz napilap csütörtökön idézte Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztost, aki – utalva arra, hogy a terrorizmus címén 20 évre ítélt Szencov több mint öt hete éhségsztrájkot folytat – “egészségügyi koplaláshoz” hasonlította a rendező akcióját. Közölte, hogy az ukrán elítélt a saját beleegyezése alapján támogató terápiát kap, vitaminok, szőlőcukor és fehérjék formájában. Elmondása szerint helyszíni fotók és rendszeres jelentések is azt bizonyítják, hogy Szencov jól van, súlya még gyarapodott is. Valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az elítélt két fogát elvesztette.

Deniszova, az ukrán ombudsman a maga részéről csütörtökön azt közölte, hogy nem rendelkezik hiteles információkkal Szencov egészségi állapotáról, de van alapja azt feltételezni, hogy az elítéltet kényszertáplálásnak vetik alá.

Szencovot 2015. augusztus 15-én húszévi szabadságvesztésre ítélte az egy orosz katonai bíróság, azzal az indokkal, hogy az elítélt “terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország újraegyesült Krímben. Ennek tagjai 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége elnevezésű társadalmi szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva konzultációt akar az ukrán oktatási törvényről

Közzétéve

-

Írta:

Oroszország azt szeretné, ha átfogó konzultáció kezdődne az ukrán oktatási törvény alkalmazásáról, amely Moszkva szerint sérti az orosz ajkúak emberi jogait – közölte szerdán nyilvánosságra hozott állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő bizottságának a nap folyamán korábban ismertetett jelentésére reagált.

“Arra számítunk, hogy különálló, átfogó és hatékony konzultációk kezdődnek a 7. törvénycikk érvényesítésének formátumáról, ahogyan azt a nemzetközi megfigyelők javasolják” – áll az orosz dokumentumban.

“Arra hívjuk fel Kijevet, hogy hallgasson a megfigyelő misszió javaslataira azzal az oktatási törvénnyel kapcsolatban, amely durván megsérti az országban élő nyelvi kisebbségek, különösen az orosz ajkúak jogait” – rögzíti az állásfoglalás.

A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

A 2018. február 16. és május 15. közötti időszakra vonatkozó ENSZ-jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium hangot adott aggodalmának a polgári áldozatok számának növekedése miatt a Donyec-medencében, aminek fő oka a rakéta-sorozatvetők alkalmazása. A tárca elfogadhatatlannak nevezte a terület elaknásítását és a polgári infrastruktúra objektumainak lövetését.

A Fiona Frazer misszióvezető által ismertetett jelentés szerint a kelet-ukrajnai konfliktus 2014. április 14-i kezdete óta legkevesebb 3023 polgári lakos vesztette életét, és további csaknem 8 ezer megsebesült a régióban.

Az orosz állásfoglalás felhívta a figyelmet az ENSZ-jelentésnek arra a részére is, amely megállapította, hogy a demarkációs vonal környékén elkövetett kínzások, foglyul ejtések és nemi erőszak háromnegyedét az ukrán rendvédelmi szervek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tagjai követték el.

A világszervezet dokumentuma alapján az orosz diplomáciai tárca kifogásolta a szólásszabadság ukrajnai korlátozását, a jobboldali szélsőséges szervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítettségének csekély arányát, valamint a bírói karra az “ukránellenesség” címén való nyomásgyakorlást. MTI

Tovább olvasom

Politika

Tizenkét évre ítéltek Moszkvában kémkedés miatt egy ukrán újságírót

Közzétéve

-

Írta:

Tizenkét évi fegyházra ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn a kémkedéssel megvádolt Roman Szuscsenko ukrán újságírót.

A zárt tárgyaláson az ügyész 14 év kiszabását kérte az újságíróra. Szuscsenko az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát.

Roman Szuscsenkót, az Ukrinform hírügynökség munkatársát 2016 októberében vették őrizetbe az orosz fővárosban, azzal vádolva őt, hogy az az ukrán védelmi minisztérium hivatásos hírszerzője. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró a hadseregről és a nemzeti gárdáról államtitoknak minősülő adatokat gyűjtött céltudatosan.

Az újságíró az Ukrinform állandó párizsi tudósítója volt, aki őrizetbe vételekor a szabadságát töltötte moszkvai rokonainál.

Az ukrán belügyminisztérium idén májusban felajánlotta, hogy Szuscsenkót cseréljék ki az orosz és ukrán kettős állampolgársággal rendelkező Kirill Visinszkijre, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjére, aki ellen a herszoni bíróságon hazaárulás, valamint a délnyugat-ukrajnai felkelők támogatása címén indult eljárás.

Moszkvában erre az a válasz hangzott el, hogy a két ügy nem hasonlítható össze egymással, mert Visinszkij nem kémkedett, és az újságírói tevékenysége miatt indítottak ellene eljárást.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű