Írjon nekünk

Politika

Az orosz parlament miniszterelnökké választotta Medvegyevet

Közzétéve

-

Miniszterelnökké választotta az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma Dmitrij Medvegyevet a testület keddi plenáris ülésén.

Medvegyevet túlnyomó többséggel, 374 szavazattal 56 ellenében választották meg kormányfőnek. Medvegyev kinevezését a kormányzó Egységes Oroszország párt és Vlagyimir Zsirinovszkij nevében liberális demokrata, ám valójában konzervatív-nacionalista pártjának frakciója támogatta, míg a kommunista frakció és az önmagát szociáldemokratának tekintő Igazságos Oroszország párt ellenezte.

Jelölését Vlagyimir Putyin elnök személyesen terjesztette a képviselők elé, majd röviddel a szavazást követően aláírta az eddigi kormányfőt ismét kinevező rendeletét.

Jelöltként felszólalva Medvegyev kijelentette, hogy megerősítése esetén kész lesz mindent megtenni Oroszország fejlődése érdekében. Mint mondta, a kormány tevékenysége számára Putyinnak a parlament két háza előtt március 1-jén elmondott beszéde, valamint hétfőn kiadott, a nemzeti fejlesztési célokat kijelölő rendelete lesz irányadó.

Ezekben az elnök egyebek között célul tűzte ki, hogy Oroszország a világ öt vezető gazdasága közé emelkedjen, valamint hogy az élet gyakorlatilag minden területén áttörést érjen el.

Medvegyev szerint az elnök “májusi rendeletének” végrehajtásához 25 ezer milliárd rubelre van szükség, amelyhez 8 ezer milliárd rubelt (125 milliárd dollárt) még elő kell teremteni. Kijelentette a többi között, hogy a kormány hamarosan javaslatot terjeszt elő a nyugdíjkorhatár emelésére.

Hangoztatta a makrogazdasági stabilitás megőrzésének fontosságát, valamint azt, hogy az orosz gazdaság a világátlagot meghaladó ütemben fejlődjön. Meglátása szerint Oroszország a kiszorítási kísérletek ellenére jelentős része lesz a globális világnak, amelytől nem kíván elszigetelődni. Mint mondta, Moszkva továbbra is részt kíván venni az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Sanghaji Együttműködés Szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, a BRICS, a G20-csoport és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) munkájában.

A tanácskozáson a szavazás nyomán Putyin egyetértéséről biztosította a Medvegyev által ismertetett kormányprogramot, beleértve azt az elképzelést is, amely az orosz gazdaságnak a dollárról való leválasztásával számol, egyebek között az olajkereskedelemben.

“A gazdasági szuverenitásunk növeléséről van szó, ami abszolút helyes” – mondta Putyin.

Az elnök szerint Oroszország az elmúlt évtizedek során “valamelyest naivan” viselkedett, abban a reményben, hogy érvényesülni fognak a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) meghirdetett alapelvek. Szavai szerint Moszkva most azt tapasztalja, hogy ezeket – meg nem nevezett országok – politikai indítékokból rendre megsértik és szankciókat vezetnek be “a saját versenyfölényük biztosítása érdekében”.

Putyin kijelentette, hogy Oroszország tovább fogja diverzifikálni nemzetközi tartalékait.

“Az amerikai dollár monopóliuma nem eléggé megbízható, és sokak számára nem megbízható” – fogalmazott az orosz vezető.

Oroszország 2018. január 1-jei adat szerint tartalékainak 45,8 százalékát dollárban tartotta. Az orosz központi bank szerinti 460,4 milliárd dollár értékű orosz tartalékállomány jelentős részét aranyban tartják.

Dmitrij Medvegyev 2012-ben lett Oroszország kormányfője. Előtte négy évig elnök volt, miközben a miniszterelnöki posztot Vlagyimir Putyin töltötte be, akinek két egymást követő mandátum után az alkotmányos korlátozás miatt távoznia kellett az államfői hivatalból. Az 52 éves Medvegyev a posztszovjet Oroszország 13. miniszterelnöke és a második olyan kormányfője, aki második mandátumhoz jutott. Parlamenti megerősítéséhez minimum 226 szavazatra volt szükség. Hat évvel ezelőtt 299:144 arányban választották meg. MTI

Hirdetés
Szólj hozzá

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Politika

Putyin jóváhagyta az új orosz kormány összetételét

Közzétéve

-

Írta:

Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szocsiban az orosz kormány tagjainak Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által előterjesztett új, viszonylag kevés változást tartalmazó listáját.

A kormányfő első helyettesének újonnan létrehozott posztjára Anton Sziluanov lépett elő, megőrizve a pénzügyminisztérium irányítását. Megmarad eddigi tisztségében többek között Szergej Lavrov eddigi külügy-, Szergej Sojgu védelmi, Alekszendr Novak energiaügyi, Veronika Szkvorova egészségügyi miniszter – egyúttal a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság társelnöke – és Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter.

A szociális politikáért felelős helyettes kormányfő Tatyjana Golikova lett, aki eddig a számvevőszéket irányította. A szociális területet eddig felügyelő Olga Gologyec a kulturális és sportügyeket veszi át Vitalij Mutkótól, aki a doppingbotrány kirobbanásakor sportminiszter volt. Mutko az építőipar irányítását kapja meg miniszterelnök-helyettesként.

A miniszterelnök-helyettesek közül az ipar felügyeletét Dmitrij Kozakra bízták, aki eddig, ugyanebben a rangban Krím és Szevasztopol ügyeivel foglalkozott, a hadiipar ügyeit pedig Jurij Boriszov eddigi védelmi miniszterhelyettes veszi kézbe. A közlekedést Makszim Akimov, az elnöki apparátus helyettes vezetője kapja meg, az agrár-ipari komplexumot pedig Alekszej Gorgyejev, aki eddig a Oroszország Központi Szövetségi Körzetében volt elnöki különmegbízott.

A kormányapparátus feje miniszterelnök-helyettesi rangban Konsztantyin Csujcsenko, az elnöki ellenőrző igazgatóság jelenlegi vezetője lesz. Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes a Távol-keleti Szövetségi Körzet elenöki megbízottja marad.

Az agrártárca vezetését Dmitrij Patrusev, a természeti erőforrások minisztériumát pedig Dmitrij Kobilkon, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet eddigi kormányzója veszi át

Az eddigi közoktatási tárca közoltatási, valamint tudományos és felsőoktatási minisztériummá válik szét, a távközlési tárca pedig a digitális fejlesztésért is felelős minisztériummá alakul át. A kereskedelmi képviseletek a gazdaságfejlesztési minisztériumtól az ipari és kereskedelmi tárcához kerülnek át. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin és Erdogan aggodalmát fejezte ki a palesztin áldozatok nagy száma miatt

Közzétéve

-

Írta:

Aggodalmát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz államfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök amiatt, hogy az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történt áthelyezése elleni palesztin tiltakozások során számos tüntető vesztette életét – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.

Putyin és Erdogan telefonon vitatta meg a közel-keleti helyzetet. A Kreml szerint Putyin hangsúlyozta az erőszakról való lemondásnak és az eredményes tárgyalási folyamat beindításának a fontosságát annak érdekében, hogy a felek megtalálják a kölcsönösen elfogadható megoldásokat az ENSZ határozatai alapján.

A TASZSZ hírügynökség Ankarából arról számolt be, hogy Erdogan tájékoztatta Putyint az Iszlám Együttműködés Szervezete pénteki isztambuli tanácskozásának előkészületeiről. A török elnök egyébként a palesztin területeken történteket megvitatta Angela Merkel német kancellárral és Haszan Róháni iráni államfővel is.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a nap folyamán korábban leszögezte: Oroszország álláspontja továbbra is az, hogy Jeruzsálemnek két állam, Palesztina és Izrael fővárosának kell lennie.

Hozzátette, hogy Jeruzsálemnek, amelynek végleges státuszáról a palesztin-izraeli közvetlen tárgyalásokon kell megállapodni, nyitottnak kell maradnia “mindhárom monoteista vallás követői előtt”.

“Nem tudok egyetérteni azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint az incidensekben megölt békés polgárok, köztük a csecsemők terroristák voltak. Úgy gondolom, hogy ezek kegyeletsértő kijelentések” – nyilatkozott a Gáza-övezet és Izrael határán történt villongásokkal kapcsolatban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Putyin és Erdogan egyébként szót váltott a szíriai helyzetről, az asztanai folyamatról és a kétoldalú kapcsolatokról is. MTI

Tovább olvasom

Politika

Moszkva: a legmélyebb aggodalomra ad okot a gázai övezeti helyzet

Közzétéve

-

Írta:

A legmélyebb aggodalomra ad okot a gázai övezeti helyzet, ahol többtucatnyian haltak meg a tömeges tiltakozások során, amelyek amiatt robbantak ki, hogy az Egyesült Államok áthelyezte izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Szocsiban újságíróknak.

Emlékeztetett rá, hogy Moszkva kezdettől fogva hangot adott aggodalmának Washington azon lépéseivel kapcsolatban, amelyek a feszültség fokozásához vezethettek a Közel-Keleten.

Peszkov elmondta, hogy Moszkva figyelemmel követi a helyzet alakulását, és továbbra is azon az állásponton van, hogy az összes érintett félnek, és főleg a “kvartett” tagjainak – az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, az EU-nak és az ENSZ-nek – tartózkodniuk kell a feszültség növekedéséhez vezető lépésektől.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe történt áttelepítésével Washington végérvényesen aláaknázta a közel-keleti konfliktusban játszott közvetítő szerepét.

A Gázai övezet egészségügyi minisztériumának hétfő éjjeli közlése szerint 58-ra emelkedett a palesztin övezet és Izrael határán hétfőn palesztin tüntetők és izraeli katonák között lezajlott összecsapások halálos áldozatainak száma. A kizárólag a palesztin tüntetők oldaláról kikerült halálos áldozatok mellett 2771 palesztin sebesült meg, közülük 1373-an éles lőszerrel leadott lövésektől. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű