Írjon nekünk

Politika

Szkripal-ügy: egyre jobban körvonalazódnak a brit kormány csalásai

Közzétéve

-

Egye jobban körvonalazódnak a brit kormány csalásai – írta Facebook-bejegyzésében pénteken Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, miután Milos Zeman cseh elnök elismerte, hogy Csehország, ha kis mennyiségben is, de állított elő és tárolt a Novicsok osztályú idegbénító hatóanyagból, amit később megsemmisített.

“A köd oszladozik, és Theresa May kormányának számos csalása egyre jobban körvonalazódik” – írta.

Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy a May-kormány “hazugságát”, miszerint a brit szakemberek megállapították, mely országban állították elő a Szkripalék megmérgezéséhez felhasznált vegyi anyagot, éppen a Porton Down-i brit katonai laboratórium vezetője cáfolta.

Az szóvivő hazugságnak nevezte azokat a brit állításokat is, amelyek szerint Moszkvának, rossz történelmi magatartásából kiindulva, indítéka volt Szkripalék megmérgezésére. Zaharova azt állította, hogy London a saját nemzeti érdekeinek kielégítése érdekében “rendszeresen megsérti a nemzetközi jogot, az etikát és az erkölcsöt”. Mint írta, Oroszország korábban felsorolt több okot is, amely a brit “provokáció” indokául szolgálhattak.

Zaharova a cseh államfő nyilatkozatára hivatkozva megcáfolt hazugságként jellemezte Theresa Maynek azt az állítását, miszerint Novicsokot csakis Oroszországban állíthattak elő.

A szóvivő újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Moszkva kétségbe vonja azokat az adatokat, amelyeket Ahmet Üzümcü, Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) főigazgatója közölt a Szkripalék ellen megkísérelt merénylethez felhasznált méreg mennyiségével kapcsolatban. Üzümcü a The New York Times beszámolója szerint kijelentette, hogy nagyjából 50 és 100 gramm közötti – a kutatási célokra alkalmazott mennyiségnél jóval több – folyékony halmazállapotú idegmérget használtak fel a salisbury-i gyilkossági kísérlethez.

“Szakértők szerint 50-100 gramm mérgező hatóanyag – már ha arról az anyagról van szó, amit Nagy-Britannia említett, és amelyről az OPCW falai között folyt a szó – elegendő ahhoz, hogy ne csak két embert, hanem a környező városrészek összes lakóját megmérgezzék. Ez a két ember pedig nemcsak életben maradt, ahogy azt nekünk állítják, de a brit hatóságok közlése szerint (a szervezetük) normálisan működik” – mondta Zaharova.

Az orosz külügyi szóvivő azzal vádolta meg Londont, hogy cenzúrát alkalmaz, és akadályozza azoknak az értesüléseknek a sajtóba való kiszivárgását, amelyek “alátámasztanák a brit kormány részességét ebben az oroszellenes provokációban”.

Zaharova szerint a brit vezetés megtiltotta, hogy a sajtó foglalkozzon Szkripal állítólagos, brit hírszerzésbeli tartótisztjével, Pablo Millerrel, valamint Millernek az Orbis Business Intelligence üzleti hírszerző céggel fennálló viszonyával. Emlékeztetett rá, hogy ennek a cégnek dolgozott az a Christophet Steele is, aki lejárató dossziét állított össze Donald Trump amerikai elnök állítólagos moszkvai viselt dolgairól.

Kreml: a Szkripal-üggyel kapcsolatos brit álláspont “tarthatatlan”

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Zeman bejelentése megerősítette, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatos brit álláspont “tarthatatlan”, valamint, hogy ez a történet “abszolút provokatív és kalandor” jellegű. Peszkov ugyanakkor hangsúlyozta, a cseh elnök nem állította azt, hogy hazájában éppen azt az anyagot állították elő, amellyel Szkripalékat állítólag megpróbálták megmérgezni. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban “nagyfokú bizonyossággal hangoztatta azt a feltételezést”, miszerint a hatóanyagot a világ több országában is előállíthatták.

Milos Zeman a Barrandov cseh kereskedelmi televízióban csütörtökön kijelentette: “A védelmi minisztérium Brno városában lévő tudományos-kutató intézetében tavaly novemberben kísérleteket végeztek az A-230-as nevű idegbénító méreggel. Mennyisége nagyon kicsi volt. A tesztelést követően (teljesen) megsemmisítették.” A cseh katonai hírszerzés szerint az A-230 a Novicsok idegmérgek osztályába tartozik.

Peszkov pénteken kijelentette azt is: Oroszország továbbra sem tudja elfogadni azt, hogy Nagy-Britannia megtagadja tőle a Julija Szkripalhoz való konzuli hozzáférést, megítélése szerint megsértve ezzel a vonatkozó bécsi egyezményt. Mint mondta, Moszkvának továbbra sincs tudomása arról, hogy hol tartózkodik a volt orosz-brit kettős ügynök (orosz állampolgárságú) lánya, de továbbra is azon dolgozik, hogy érvényesíthesse a konvenció által szavatolt jogait.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt idén március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 brit külső hírszerzés ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a mérgezéses merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt.

Politika

Putyin: a NATO keleti terjeszkedésére a reakciónk rendkívül negatív lenne

Közzétéve

-

Írta:

Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen – mondta a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fox televíziónak a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozója után, még Helsinkiben adott, az Egyesült Államokban hétfőn elhangzott interjújában.

Az orosz elnök Donald Trumpról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó START III. egyezmény meghosszabbításáról, a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Donald Trump elnökkel, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. “Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök.

Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

A NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Vlagyimir Putyin rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.

“A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Az orosz elnök többször  kijavította a riportert

Amikor Chris Wallace, a Fox televízió sztárriportere a Krím félsziget bekebelezéséről faggatta, Putyin pontosított:

Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, “puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. “Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: “amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin. Kicsit később még azt is hozzátette: sajnálja, hogy a riporter nincs teljesen tisztában a szíriai helyzettel.

A Fox televízió a nemzetközi politikai meghatározó kérdéseinél jóval több teret szentelt Putyin amerikai belpolitikával kapcsolatos álláspontjainak.

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: “nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”. Hozzátette: Trump “az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Trump: véget ért az Egyesült Államok és Oroszország rossz viszonya

Közzétéve

-

Írta:

Donald Trump amerikai elnök “termékeny párbeszédnek” minősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott hétfői találkozóját a közös sajtótájékoztatón Helsinkiben.

Az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most “De ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért” – hangsúlyozta Donald Trump, aki ismételten “konstruktív párbeszédet” emlegetett.

Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél.

Tovább olvasom

Politika

A magyar és az orosz kormányfő is ott lesz Erdogan beiktatásán

Közzétéve

-

Írta:

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazik, ahol részt vesz Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Az esti ünnepségre az eddigi bejelentések alapján számos ország vezetőjét várják, Oroszországot például a kormányfő, Dmitrij Medvegyev képviseli, Szerbiából pedig Aleksandar Vucic államfő utazik Ankarába.

Törökországban június 24-én tartottak államfő- és parlamenti választást, a voksolást Erdogan elnök nyerte 52,59 százalékkal. A választás után a korábbi parlamenti berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszert vezetnek be. Erről tavaly áprilisban népszavazáson döntöttek a török választópolgárok. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű