Írjon nekünk

Ukrajna

Porosenko: Ukrajna megkapta ingyen a páncéltörő rakéták az Egyesült Államoktól

Közzétéve

-

Petro Porosenko ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna megkapta a megígért Javelin típusú amerikai harckocsi-elhárító rakétákat – írj a TASZSZ hírügynökség.

Nagy érdeklődést váltott ki Ukrajnában és külföldön is a Javelin rakétarendszerek beszerzése. Meg tudom erősíteni, hogy a fegyverek, amelyekre régóta vártunk megérkeztek, megerősítették harcképességünket és javítják az euro-atlanti biztonságot – írta Porosenko a közösségi oldalán.

Arról nincs hivatalos információ, hogy mennyi amerikai rakétarendszer érkezett Ukrajnába.

Oroszország szerint az Egyesült Államok vérfürdőt készít elő Ukrajnában és bűnrészes a háború szításában

Az Egyesült Államok Kijevbe akkreditált nagykövete Mary Jovanovich idén januárban jelentette be, hogy Ukrajna ingyen kapja a Javelin típusú amerikai páncéltörő rakétákat, továbbá egyéb védelmi fegyvereket összesen 350 millió dollár értékben.

Ukrajna

Ukrajna meghátrált! Porosenko visszavonta az állampolgársági törvény Magyarország által is bírált módosítási javaslatát

Közzétéve

-

Írta:

Petro Porosenko ukrán elnök visszavonta azt a törvénymódosítási javaslatát, amelynek értelmében egyebek mellett megfosztanák ukrán állampolgárságuktól azokat a kettős állampolgárokat, akik részt vesznek más országok választásain, illetve külföldi útlevelet használnak ki-, illetve beutazáskor az országhatáron – jelentette szerdán az UNIAN ukrán hírügynökség.

A kijevi parlament honlapján is regisztrálta az állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslat visszavonását. Az államfő által 8297-es számon április 19-én beterjesztett javaslat alatt május 16-i keltezéssel az szerepel, hogy az előterjesztést visszavonták.

A Magyarország által többször is bírált indítványt elsősorban az Oroszországgal újra egyesült Krím félszigeten élőkre szabták, de ugyanúgy vonatkozott volna az ország minden állampolgárára, így a kárpátaljai magyarokra is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter április végén úgy fogalmazott, hogy Kijev újabb csapást mér a kisebbségi jogokra, ha elfogadja a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló javaslatot.

Az állampolgárságról szóló törvényt módosító indítványt bírálta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője is a múlt hónap végén Washingtonban tett látogatásakor.

A tervezet szövege szerint az ukrán és egyben más állampolgársággal is rendelkezők elveszíthették volna ukrán állampolgárságukat, ha külföldön rendezett választásokon szavaznak, illetve részt vesznek más állam választásának megszervezésében, lebonyolításában, és ezt az adott ország állami vagy helyhatósági szerveinek publikus nyilvántartásaiban vagy hivatalos kiadványaiban, illetve weboldalain szereplő adatok bizonyítják.

Az előterjesztés értelmében szintén eredményezhette volna az ukrán állampolgárság elvesztését az, ha valaki az országhatárt külföldi útlevelével lépi át, vagy felhasználja azt Ukrajna területén, és ezt a határőrszolgálat, illetve más ukrán állami szerv rögzíti.

Ukrajna alkotmánya Kijev értelmezése szerint nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, ugyanakkor a gyakorlatban semmilyen büntetéssel nem sújtják az ország lakosai közül azokat, akik az ukrán mellett más állampolgársággal is rendelkeznek. Eddig – legalábbis a nyilvánosságra került információk alapján – csak egy-két egyedi esetben fosztott meg valakit az államfő az ukrán állampolgárságától. A legismertebb eset Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzóé, egykori georgiai elnöké, aki hontalanná vált, miután tavaly nyáron Porosenko elvette tőle az ukrán állampolgárságot, amit mellesleg ő személyesen adományozott neki korábban. Tavaly májusban az ukrán parlamenti egyik ellenzéki képviselőjét fosztotta meg ukrán állampolgárságától az államfő, azért mert a honatya – aki akkor egyébként sem Ukrajnában, hanem az Egyesült Államokban tartózkodott – nem mondott le kanadai állampolgárságáról. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

NATO hadihajók közelítenek Oroszország felé a Fekete-tengeren

Közzétéve

-

Írta:

A NATO egyik állandó gyors reagálású, többnemzetiségű flottaegysége (NATO Standing Maritime Group 2 – SNMG2) már belépett a Fekete-tenger nemzetközi vizeire – írja Dumszkaja című ukrán lap.

Az egység zászlóshajója a brit HMS Duncan (D37) romboló. Az ukrán lap szerint a brit hadihajó mellett érkezik még a spanyol haditengerészet Viktória fregattja, a török TCG Gemlik (F492), a német FGS Bayern (F217) és számos kisebb hajó.

Anatolij Petrenko az európai integrációért felelős ukrán védelmi-miniszterhelyettes még április 24-én jelentette be, hogy Ukrajna támogatja a NATO hadihajók jelenlétét a Fekete-tengeren. Hozzátette, hogy míg 2013-ban mintegy 12 ezer orosz katona tartózkodott a Krímben – amivel az orosz Fekete-tengeri Flotta által akkor Ukrajnától bérelt szevasztopoli támaszpontra utalt –, addig most a félszigeten állomásozó orosz katonák száma meghaladja a 31 ezret.

Az ukrán parlament 2017-ben fogadta el azt a törvényt, amely előírja, hogy Ukrajna NATO-tagsága az ország külpolitikájának egy fő prioritása kell legyen. Ezen kívül az észak-atlanti szövetségbe vezető út szerepel a bel- és külpolitikai, valamint nemzetbiztonsági törvényeiben.

A NATO azonban többször kijelentette, hogy Ukrajnának sokat kell még tennie a teljes jogú tagsághoz.

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: hazugság, hogy orosz megrendelés állna a magyar Ukrajna-politika mögött

Közzétéve

-

Írta:

Hazugság, hogy Magyarország orosz megrendelésre folytatná az Ukrajna-politikáját, a kormány lépései mögött egyedül az a szándék húzódik meg, hogy Kijev mielőbb visszavonja a Kárpátalján élő 150 ezres magyar kisebbség megszerzett jogait sértő törvényeket – jelentette ki Szijjártó Péter a NATO pénteki külügyminiszteri találkozójának szünetében.

“A lehető leghatározottabban visszautasítjuk és kikérjük magunknak azt a hazugsághadjáratot, melyet ukrán politikusok indítottak, miszerint Magyarország Ukrajna-politikájának valamifajta orosz determinációja lenne” – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter a NATO brüsszeli székházában tartott sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, Magyarország több szolidaritást vár el a NATO részéről. Mint közölte, gyakorlatilag felmentést adnak az ukránoknak arra, hogy geopolitikai pozíciójuk miatt ne tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek azzal, hogy bár kétszer is felrobbantják a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodáját, “senki egy szót nem szól”. Ez elfogadhatatlan és felháborító – mondta Szijjártó, aki szerint jogos elvárás, hogy a szövetségesek kitartsanak egymás mellett.

“A NATO-Ukrajna csúcstalálkozó megrendezése kizárólag az ukránokon múlik, nem rajtunk” – hangoztatta.

Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára a magyar vétó miatt elmaradt NATO-Ukrajna miniszteri találkozó ügyével kapcsolatban csütörtökön fontosnak nevezte, hogy Magyarország és Ukrajna mielőbb megállapodjon a vitás kérdésekről. Hozzátette, nagyköveti szinten össze tudták hívni a NATO-Ukrajna tanácskozásokat, de a szövetségen belül nagy támogatottsága lenne, hogy miniszteri szintű üléseket is tartsanak.

Szijjártó arról is beszélt, hogy a katonai szervezetnek a keleti mellett a délről érkező kihívásokra is megfelelő válaszokat kell adnia, ugyanis az illegális bevándorlási hullámok veszélyeztetik az európai térség biztonságát és stabilitását.

Kijelentette, a NATO-nak segítenie kell az Európai Uniónak a migrációs áramlások féken tartásában és megelőzésében, a magyar kormány szerint ezért a szövetségnek folytatnia kell a földközi-tengeri műveleteit.

Szijjártó üdvözölte a kezdeményezést, hogy a NATO önálló kiképző missziót indít Irakban, és kiemelte, Magyarország ehhez kész hozzájárulni, az ország teljesíteni fogja szövetségesi kötelességeit. Rámutatott: 165 magyar katona jelenleg is a térségben állomásozik, a parlamenti mandátum pedig 200 főre vonatkozik.

Végezetül azon véleményének is hangot adott, hogy miközben a NATO hozzájárul Afganisztán stabilitásának megteremtéséhez és fenntartásához, “legitim, jogos és szükséges” az az elvárás, hogy a dél-ázsiai ország “szűnjön meg kibocsátó országnak lenni az Európába irányuló migrációs folyamatok vonatkozásában”. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű