Írjon nekünk

Ukrajna

Haza kíván térni több Moszkvába szökött volt ukrán kormányzati tisztségviselő

Közzétéve

-

Bejelentette hazatérési és rendszerváltó szándékát csütörtökön négy, Moszkvába szökött volt ukrán kormányzati tisztségviselő.

Egy, az orosz fővárosban, a TASZSZ hírügynökség székházában megtartott sajtótájékoztatón Nyikolaj Azarov volt miniszterelnök, Vitalij Zaharcsenko volt belügyminiszter, Ondrij Kljujev, Viktor Janukovics elnöki apparátusának volt vezetője és Sztanyiszlav Suljak, a belügyi csapatok volt parancsnoka nyilatkozott arról, hogy vissza akar térni Ukrajnába.

“Mi annak az Ukrajnának a képviselői vagyunk, amelyet a mostani rezsim látni sem akar. Feltétlenül visszatérünk és feltámasztjuk Ukrajnát, megváltoztatva politikai irányvonalát. Ez a mély meggyőződésem” – hangoztatta Azarov.

A hivatalából 2014-es kijevi fordulat idején eltávolított négy volt ukrajnai tisztségviselő azt kifogásolva állt a nyilvánosság elé, hogy az illatékes kijevi bíróság nem kívánja őket tanúként kihallgatni a Viktor Janukovics volt elnök elleni hazaárulási perben. Közösen kiadott nyilatkozatukban azt állították: bizonyítani tudják, hogy Kijevben négy éve előre kitervelt államcsíny történt, amelynek részvevői a kezdetektől fogva a törvényesen megválasztott ukrajnai vezetés erőszakos megdöntésére törekedtek.

Kljujev egyebek között arról beszélt, hogy személyesen dolgozott a válság békés megoldásáról szóló megállapodás kidolgozásán, amelynek kezesei a német, a francia és a lengyel külügyminiszter voltak. Szavai szerint alig egy órával azt követően, hogy azt 2014. február 22-én aláírták, az ellenzék megkezdte a kormány, 40 perccel később pedig a parlament épületének, majd pedid az elnöki rezidencia ostromát. Mind mondta, Janukovics még 22-én igyekezett felhívni a kezes országok kormányait, ám senki sem válaszolt neki. Az elnök ezt követően még két napig tartózkodott Ukrajnában.

Suljak szerint Janukovics mindent elkövetett annak érdekében, hogy elkerülje az emberáldozatokat. A belügyi csapatok volt parancsnoka azt állította, hogy az akkori ellenzék rendezte meg a kijevi lövöldözést és kényszerítette “hazaárulásra” az ukrán hadsereg tisztjeit.

A volt ukrán belügyminiszter, Zaharcsenko, rendőrségi hírszerzési adatokra hivatkozva kijelentette, hogy a kijevi Majdan vezetői eleve államcsínyre készültek. Mint mondta, az “égi százak” (az ukrán fővárosban agyonlőtt tüntetők) és a Berkut (a belügyi rohamosztag) katonáinak halálát lövészek három csoportja okozta. Az első vadászfegyverekkel érkezett a Majdanra és később nyíltan vállalta tetteit. A második a “grúz lövészek” csoportja volt. (Erről az orosz médiában az elmúlt hónapokban megjelent több tudósítás is azt állította, hogy Miheil Szaakasvili volt georgiai elnök bizalmasi köre a kijevi kormányerőket orvlövészekkel támogatta, akik utóbb Örményországba menekültek és ma már hajlandóak lennének tanúskodni Ukrajnában.)

Zaharcsenko azt állította, hogy jelen volt “egy harmadik erő” is, amelyet a legveszélyesebbnek nyilvánított, és amelynek tagjai – mint fogalmazott – “csendben jöttek és csendben mentek”, akik számára titokban szállítottak fegyvert, amit később titokban el is vittek a helyszínről. A volt belügyminiszter azt állította, hogy ezeket az embereket meg fogják nevezni, de “ez ma nem veszélytelen”.

Azarov azt hangoztatta, hogy a puccs szervezői nem arra számítottak, hogy Janukovics megfutamodik, hanem arra, hogy erőszakot alkalmaz, ami miatt az országban polgárháború robban ki, amelyben Oroszország a konfliktus részvevőjeként beavatkozik. Mivel a számításuk nem jött be, a volt kormányfő szerint a Kijevben hatalomra került új vezetőknek maguknak kellett kezdeményezniük a belháborút.

Közös nyilatkozatában a négy volt ukrán kormányzati tisztségviselő azt állította, hogy az új vezetés felelős a Donyec-medencei vérontásért is, mert “ahelyett, hogy tárgyalóasztalhoz ülnének azokkal, akik nem ismerik az államcsínyt”, erőszakos megoldásra törekednek. Azarov hangot adott meggyőződésének, hogy a jelenlegi kijevi kormányzat nem érdekelt a konfliktus békés rendezésében. Megítélése szerint az egyetlen reményt az jelentheti Ukrajna számára a rendszerváltás jelentheti és “az ország GDP-jének háromnegyedét” adó Donyec-medence fokozatos reintegrálása.

A volt kormányfő szerint az Janukovics és az ellenzék által aláírt, valamint három EU- és NATO-tagország által szavatolt megállapodásnak még szerepe lehet az ukrajnai rendezésben. MTI

Ukrajna

Ukrajna meghátrált! Porosenko visszavonta az állampolgársági törvény Magyarország által is bírált módosítási javaslatát

Közzétéve

-

Írta:

Petro Porosenko ukrán elnök visszavonta azt a törvénymódosítási javaslatát, amelynek értelmében egyebek mellett megfosztanák ukrán állampolgárságuktól azokat a kettős állampolgárokat, akik részt vesznek más országok választásain, illetve külföldi útlevelet használnak ki-, illetve beutazáskor az országhatáron – jelentette szerdán az UNIAN ukrán hírügynökség.

A kijevi parlament honlapján is regisztrálta az állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslat visszavonását. Az államfő által 8297-es számon április 19-én beterjesztett javaslat alatt május 16-i keltezéssel az szerepel, hogy az előterjesztést visszavonták.

A Magyarország által többször is bírált indítványt elsősorban az Oroszországgal újra egyesült Krím félszigeten élőkre szabták, de ugyanúgy vonatkozott volna az ország minden állampolgárára, így a kárpátaljai magyarokra is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter április végén úgy fogalmazott, hogy Kijev újabb csapást mér a kisebbségi jogokra, ha elfogadja a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló javaslatot.

Az állampolgárságról szóló törvényt módosító indítványt bírálta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője is a múlt hónap végén Washingtonban tett látogatásakor.

A tervezet szövege szerint az ukrán és egyben más állampolgársággal is rendelkezők elveszíthették volna ukrán állampolgárságukat, ha külföldön rendezett választásokon szavaznak, illetve részt vesznek más állam választásának megszervezésében, lebonyolításában, és ezt az adott ország állami vagy helyhatósági szerveinek publikus nyilvántartásaiban vagy hivatalos kiadványaiban, illetve weboldalain szereplő adatok bizonyítják.

Az előterjesztés értelmében szintén eredményezhette volna az ukrán állampolgárság elvesztését az, ha valaki az országhatárt külföldi útlevelével lépi át, vagy felhasználja azt Ukrajna területén, és ezt a határőrszolgálat, illetve más ukrán állami szerv rögzíti.

Ukrajna alkotmánya Kijev értelmezése szerint nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, ugyanakkor a gyakorlatban semmilyen büntetéssel nem sújtják az ország lakosai közül azokat, akik az ukrán mellett más állampolgársággal is rendelkeznek. Eddig – legalábbis a nyilvánosságra került információk alapján – csak egy-két egyedi esetben fosztott meg valakit az államfő az ukrán állampolgárságától. A legismertebb eset Miheil Szaakasvili volt odesszai kormányzóé, egykori georgiai elnöké, aki hontalanná vált, miután tavaly nyáron Porosenko elvette tőle az ukrán állampolgárságot, amit mellesleg ő személyesen adományozott neki korábban. Tavaly májusban az ukrán parlamenti egyik ellenzéki képviselőjét fosztotta meg ukrán állampolgárságától az államfő, azért mert a honatya – aki akkor egyébként sem Ukrajnában, hanem az Egyesült Államokban tartózkodott – nem mondott le kanadai állampolgárságáról. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

NATO hadihajók közelítenek Oroszország felé a Fekete-tengeren

Közzétéve

-

Írta:

A NATO egyik állandó gyors reagálású, többnemzetiségű flottaegysége (NATO Standing Maritime Group 2 – SNMG2) már belépett a Fekete-tenger nemzetközi vizeire – írja Dumszkaja című ukrán lap.

Az egység zászlóshajója a brit HMS Duncan (D37) romboló. Az ukrán lap szerint a brit hadihajó mellett érkezik még a spanyol haditengerészet Viktória fregattja, a török TCG Gemlik (F492), a német FGS Bayern (F217) és számos kisebb hajó.

Anatolij Petrenko az európai integrációért felelős ukrán védelmi-miniszterhelyettes még április 24-én jelentette be, hogy Ukrajna támogatja a NATO hadihajók jelenlétét a Fekete-tengeren. Hozzátette, hogy míg 2013-ban mintegy 12 ezer orosz katona tartózkodott a Krímben – amivel az orosz Fekete-tengeri Flotta által akkor Ukrajnától bérelt szevasztopoli támaszpontra utalt –, addig most a félszigeten állomásozó orosz katonák száma meghaladja a 31 ezret.

Az ukrán parlament 2017-ben fogadta el azt a törvényt, amely előírja, hogy Ukrajna NATO-tagsága az ország külpolitikájának egy fő prioritása kell legyen. Ezen kívül az észak-atlanti szövetségbe vezető út szerepel a bel- és külpolitikai, valamint nemzetbiztonsági törvényeiben.

A NATO azonban többször kijelentette, hogy Ukrajnának sokat kell még tennie a teljes jogú tagsághoz.

Tovább olvasom

Ukrajna

Porosenko: Ukrajna megkapta ingyen a páncéltörő rakéták az Egyesült Államoktól

Közzétéve

-

Írta:

Petro Porosenko ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna megkapta a megígért Javelin típusú amerikai harckocsi-elhárító rakétákat – írj a TASZSZ hírügynökség.

Nagy érdeklődést váltott ki Ukrajnában és külföldön is a Javelin rakétarendszerek beszerzése. Meg tudom erősíteni, hogy a fegyverek, amelyekre régóta vártunk megérkeztek, megerősítették harcképességünket és javítják az euro-atlanti biztonságot – írta Porosenko a közösségi oldalán.

Arról nincs hivatalos információ, hogy mennyi amerikai rakétarendszer érkezett Ukrajnába.

Oroszország szerint az Egyesült Államok vérfürdőt készít elő Ukrajnában és bűnrészes a háború szításában

Az Egyesült Államok Kijevbe akkreditált nagykövete Mary Jovanovich idén januárban jelentette be, hogy Ukrajna ingyen kapja a Javelin típusú amerikai páncéltörő rakétákat, továbbá egyéb védelmi fegyvereket összesen 350 millió dollár értékben.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű