Írjon nekünk

Ukrajna

Haza kíván térni több Moszkvába szökött volt ukrán kormányzati tisztségviselő

Közzétéve

-

Bejelentette hazatérési és rendszerváltó szándékát csütörtökön négy, Moszkvába szökött volt ukrán kormányzati tisztségviselő.

Egy, az orosz fővárosban, a TASZSZ hírügynökség székházában megtartott sajtótájékoztatón Nyikolaj Azarov volt miniszterelnök, Vitalij Zaharcsenko volt belügyminiszter, Ondrij Kljujev, Viktor Janukovics elnöki apparátusának volt vezetője és Sztanyiszlav Suljak, a belügyi csapatok volt parancsnoka nyilatkozott arról, hogy vissza akar térni Ukrajnába.

“Mi annak az Ukrajnának a képviselői vagyunk, amelyet a mostani rezsim látni sem akar. Feltétlenül visszatérünk és feltámasztjuk Ukrajnát, megváltoztatva politikai irányvonalát. Ez a mély meggyőződésem” – hangoztatta Azarov.

A hivatalából 2014-es kijevi fordulat idején eltávolított négy volt ukrajnai tisztségviselő azt kifogásolva állt a nyilvánosság elé, hogy az illatékes kijevi bíróság nem kívánja őket tanúként kihallgatni a Viktor Janukovics volt elnök elleni hazaárulási perben. Közösen kiadott nyilatkozatukban azt állították: bizonyítani tudják, hogy Kijevben négy éve előre kitervelt államcsíny történt, amelynek részvevői a kezdetektől fogva a törvényesen megválasztott ukrajnai vezetés erőszakos megdöntésére törekedtek.

Kljujev egyebek között arról beszélt, hogy személyesen dolgozott a válság békés megoldásáról szóló megállapodás kidolgozásán, amelynek kezesei a német, a francia és a lengyel külügyminiszter voltak. Szavai szerint alig egy órával azt követően, hogy azt 2014. február 22-én aláírták, az ellenzék megkezdte a kormány, 40 perccel később pedig a parlament épületének, majd pedid az elnöki rezidencia ostromát. Mind mondta, Janukovics még 22-én igyekezett felhívni a kezes országok kormányait, ám senki sem válaszolt neki. Az elnök ezt követően még két napig tartózkodott Ukrajnában.

Suljak szerint Janukovics mindent elkövetett annak érdekében, hogy elkerülje az emberáldozatokat. A belügyi csapatok volt parancsnoka azt állította, hogy az akkori ellenzék rendezte meg a kijevi lövöldözést és kényszerítette “hazaárulásra” az ukrán hadsereg tisztjeit.

A volt ukrán belügyminiszter, Zaharcsenko, rendőrségi hírszerzési adatokra hivatkozva kijelentette, hogy a kijevi Majdan vezetői eleve államcsínyre készültek. Mint mondta, az “égi százak” (az ukrán fővárosban agyonlőtt tüntetők) és a Berkut (a belügyi rohamosztag) katonáinak halálát lövészek három csoportja okozta. Az első vadászfegyverekkel érkezett a Majdanra és később nyíltan vállalta tetteit. A második a “grúz lövészek” csoportja volt. (Erről az orosz médiában az elmúlt hónapokban megjelent több tudósítás is azt állította, hogy Miheil Szaakasvili volt georgiai elnök bizalmasi köre a kijevi kormányerőket orvlövészekkel támogatta, akik utóbb Örményországba menekültek és ma már hajlandóak lennének tanúskodni Ukrajnában.)

Zaharcsenko azt állította, hogy jelen volt “egy harmadik erő” is, amelyet a legveszélyesebbnek nyilvánított, és amelynek tagjai – mint fogalmazott – “csendben jöttek és csendben mentek”, akik számára titokban szállítottak fegyvert, amit később titokban el is vittek a helyszínről. A volt belügyminiszter azt állította, hogy ezeket az embereket meg fogják nevezni, de “ez ma nem veszélytelen”.

Azarov azt hangoztatta, hogy a puccs szervezői nem arra számítottak, hogy Janukovics megfutamodik, hanem arra, hogy erőszakot alkalmaz, ami miatt az országban polgárháború robban ki, amelyben Oroszország a konfliktus részvevőjeként beavatkozik. Mivel a számításuk nem jött be, a volt kormányfő szerint a Kijevben hatalomra került új vezetőknek maguknak kellett kezdeményezniük a belháborút.

Közös nyilatkozatában a négy volt ukrán kormányzati tisztségviselő azt állította, hogy az új vezetés felelős a Donyec-medencei vérontásért is, mert “ahelyett, hogy tárgyalóasztalhoz ülnének azokkal, akik nem ismerik az államcsínyt”, erőszakos megoldásra törekednek. Azarov hangot adott meggyőződésének, hogy a jelenlegi kijevi kormányzat nem érdekelt a konfliktus békés rendezésében. Megítélése szerint az egyetlen reményt az jelentheti Ukrajna számára a rendszerváltás jelentheti és “az ország GDP-jének háromnegyedét” adó Donyec-medence fokozatos reintegrálása.

A volt kormányfő szerint az Janukovics és az ellenzék által aláírt, valamint három EU- és NATO-tagország által szavatolt megállapodásnak még szerepe lehet az ukrajnai rendezésben. MTI

Ukrajna

Porosenko újra felhívta Vlagyimir Putyint

Közzétéve

-

Írta:

Aggodalmának adott hangot Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei polgári áldozatoknak az ukrán belövések miatt megnövekedett száma miatt, amikor telefonon beszélt ukrán hivatali partnerével, Petro Porosenkóval – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.

Az ukrán részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során Putyin és Porosenko a moszkvai tájékoztatás szerint eszmecserét folytatott arról az orosz kezdeményezésről, amelynek értelmében ENSZ-erőt kell létrehozni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója biztonságának szavatolására. A két vezető között szó esett a fogva tartott személyek kicserélésének lehetőségről, valamint arról. hogy az orosz, illetve az ukrán emberi jogi ombudsman felkereshesse a másik országban őrzött orosz, illetve ukrán foglyokat.

A Kreml szerint Oroszország fontosnak tartja a tárgyalások hatékonyságának fokozását a minszki kapcsolattartó csoport és az orosz-ukrán-német-francia “normandiai négyek” formátum keretében. A felek megvitatták a délnyugat-ukrajnai válság rendezésének kérdését, figyelembe véve a “normadiai négyek” külügyminisztereinek és elnöki tanácsadóinak június tanácskozásán elhangzottakat. Putyin hangsúlyozta, hogy nincs alternatívája a 2015-ös minszki megállapodások végrehajtásának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrán hivatali partnerével folytatott megbeszélést követően Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjaival megvitatta a délnyugat-ukrajnai rendezés ügyét és más kérdéseket.

Az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint Porosenko arra kérte Putyint, hogy Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman meglátogathassa Oleh Szencovot és más, Oroszországban őrzött ukrán politikai foglyokat, és sürgette szabadon bocsátásukat, akárcsak a “megszállt területeken” fogva tartott személyekét.

Poroseko szükségesnek tartotta, hogy Oroszország hajtsa végre a minszki megállapodások keretében a biztonság szavatolása ügyében vállalt kötelezettségeit.

Kijev szerint a beszélgetés során külön hangsúlyt fektettek arra, hogy élénkítsék a “normadiai formátumú” együttműködés keretében folyó munkát, hangolják össze az ENSZ “béketeremtő missziójának” a Donyec-medence “megszállt” területére való vezénylését, ezt ugyanis fontos eszköznek tekintik a minszki megállapodások végrehajtása szempontjából.

A két elnök, aki korábban ritkán kommunikált egymással, hét hét alatt immár másodszor beszélt egymással.

Porosenko ezt megelőzően június 9-én hívta fel Putyint. A Kreml szerint akkor humanitárius kérdésekről, fogolycseréről és az ombudsmanok kölcsönös fogolylátogatásáról esett szó.

A Novaja Gazeta független orosz napilap csütörtökön idézte Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztost, aki – utalva arra, hogy a terrorizmus címén 20 évre ítélt Szencov több mint öt hete éhségsztrájkot folytat – “egészségügyi koplaláshoz” hasonlította a rendező akcióját. Közölte, hogy az ukrán elítélt a saját beleegyezése alapján támogató terápiát kap, vitaminok, szőlőcukor és fehérjék formájában. Elmondása szerint helyszíni fotók és rendszeres jelentések is azt bizonyítják, hogy Szencov jól van, súlya még gyarapodott is. Valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az elítélt két fogát elvesztette.

Deniszova, az ukrán ombudsman a maga részéről csütörtökön azt közölte, hogy nem rendelkezik hiteles információkkal Szencov egészségi állapotáról, de van alapja azt feltételezni, hogy az elítéltet kényszertáplálásnak vetik alá.

Szencovot 2015. augusztus 15-én húszévi szabadságvesztésre ítélte az egy orosz katonai bíróság, azzal az indokkal, hogy az elítélt “terrorcsoportot” hozott létre az Oroszország újraegyesült Krímben. Ennek tagjai 2014 tavaszán Szimferopolban felgyújtották a Krím Orosz Közössége elnevezésű társadalmi szervezet és az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország helyi szervezetének irodáját. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva konzultációt akar az ukrán oktatási törvényről

Közzétéve

-

Írta:

Oroszország azt szeretné, ha átfogó konzultáció kezdődne az ukrán oktatási törvény alkalmazásáról, amely Moszkva szerint sérti az orosz ajkúak emberi jogait – közölte szerdán nyilvánosságra hozott állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő bizottságának a nap folyamán korábban ismertetett jelentésére reagált.

“Arra számítunk, hogy különálló, átfogó és hatékony konzultációk kezdődnek a 7. törvénycikk érvényesítésének formátumáról, ahogyan azt a nemzetközi megfigyelők javasolják” – áll az orosz dokumentumban.

“Arra hívjuk fel Kijevet, hogy hallgasson a megfigyelő misszió javaslataira azzal az oktatási törvénnyel kapcsolatban, amely durván megsérti az országban élő nyelvi kisebbségek, különösen az orosz ajkúak jogait” – rögzíti az állásfoglalás.

A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

A 2018. február 16. és május 15. közötti időszakra vonatkozó ENSZ-jelentéssel kapcsolatos állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium hangot adott aggodalmának a polgári áldozatok számának növekedése miatt a Donyec-medencében, aminek fő oka a rakéta-sorozatvetők alkalmazása. A tárca elfogadhatatlannak nevezte a terület elaknásítását és a polgári infrastruktúra objektumainak lövetését.

A Fiona Frazer misszióvezető által ismertetett jelentés szerint a kelet-ukrajnai konfliktus 2014. április 14-i kezdete óta legkevesebb 3023 polgári lakos vesztette életét, és további csaknem 8 ezer megsebesült a régióban.

Az orosz állásfoglalás felhívta a figyelmet az ENSZ-jelentésnek arra a részére is, amely megállapította, hogy a demarkációs vonal környékén elkövetett kínzások, foglyul ejtések és nemi erőszak háromnegyedét az ukrán rendvédelmi szervek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tagjai követték el.

A világszervezet dokumentuma alapján az orosz diplomáciai tárca kifogásolta a szólásszabadság ukrajnai korlátozását, a jobboldali szélsőséges szervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítettségének csekély arányát, valamint a bírói karra az “ukránellenesség” címén való nyomásgyakorlást. MTI

Tovább olvasom

Politika

Tizenkét évre ítéltek Moszkvában kémkedés miatt egy ukrán újságírót

Közzétéve

-

Írta:

Tizenkét évi fegyházra ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn a kémkedéssel megvádolt Roman Szuscsenko ukrán újságírót.

A zárt tárgyaláson az ügyész 14 év kiszabását kérte az újságíróra. Szuscsenko az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát.

Roman Szuscsenkót, az Ukrinform hírügynökség munkatársát 2016 októberében vették őrizetbe az orosz fővárosban, azzal vádolva őt, hogy az az ukrán védelmi minisztérium hivatásos hírszerzője. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró a hadseregről és a nemzeti gárdáról államtitoknak minősülő adatokat gyűjtött céltudatosan.

Az újságíró az Ukrinform állandó párizsi tudósítója volt, aki őrizetbe vételekor a szabadságát töltötte moszkvai rokonainál.

Az ukrán belügyminisztérium idén májusban felajánlotta, hogy Szuscsenkót cseréljék ki az orosz és ukrán kettős állampolgársággal rendelkező Kirill Visinszkijre, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjére, aki ellen a herszoni bíróságon hazaárulás, valamint a délnyugat-ukrajnai felkelők támogatása címén indult eljárás.

Moszkvában erre az a válasz hangzott el, hogy a két ügy nem hasonlítható össze egymással, mert Visinszkij nem kémkedett, és az újságírói tevékenysége miatt indítottak ellene eljárást.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű