Írjon nekünk

Gazdaság

Gazprom: jöhet az Északi Áramlat-3, ami végzetes ütés lehet az ukrán gazdaságnak

Közzétéve

-

A Gazprom nem zárja ki az Északi Áramlat-3 földgázvezeték megépítését – jelentette ki Alekszandr Medvegyev, az orosz állami gázipari vállalat vezérigazgató-helyettese kedden Moszkvában.

A Gazprom korábban közölte, kész annyi gázt szállítani Európába, amennyi csak szükséges, különös tekintettel arra, hogy a holland groningeni gázmezőn csökken és várhatóan 2030-ra megszűnik a kitermelés.

“Vannak megerősített készleteink, van szállítási infrastruktúránk, új szállítási útvonalakat építünk ki. Ha Európa bejelenti az erre való igényét, és kész lesz aláírni a szükséges szerződéseket, akkor nem zárom ki, hogy szükség lesz újabb gázszállítási projektekre, például az Északi Áramlat-3-ra” – nyilatkozott Medvegyev.

A Gazprom 2016-ban 12,5 százalékkal, több mint 179,3 milliárd köbméterre növelte a volt szovjet köztársaságokon kívülre irányuló exportját, tavaly pedig 194,4 milliárd köbméterrel újabb rekordot állított fel. Az orosz gázipari óriás 60 százalékkal részesült az európai gázimportból. Medvegyev szerint a Gazpromnak ezzel az aránnyal kapcsolatban nincsenek célszámai, de csökkenteni sem akarja részesedését.

A Gazprom számításai szerint az orosz gázexport az következő két évben évente meghaladja a 200 milliárd köbmétert, ami a Szibéria Ereje vezetéken keresztül a tervek szerint jövőre meginduló kínai és az Északi Áramlat-2-őn át megkezdődő európai szállításnak lesz köszönhető.

Az Északi Áramlat-2 projekt keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. MTI

Hirdetés
Szólj hozzá

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Gazdaság

Tovább gyorsult az orosz ipari termelés növekedése áprilisban

Közzétéve

-

Írta:

Gyorsult az orosz ipari termelés növekedése áprilisban éves szinten márciushoz képest.

Az orosz statisztikai hivatal honlapján szereplő adatok szerint a múlt hónapban az ipari termelés 1,3 százalékkal nőtt éves szinten, míg márciusban a növekedés kisebb, 1 százalék volt.

Szakértők az ipari termelés áprilisi növekedését elsősorban arra vezették vissza, hogy a múlt hónapban egy munkanappal több volt, mint tavaly áprilisban.

Az orosz ipari termelés februárban 1,5 százalékkal, januárban pedig még 2,9 százalékkal bővült éves szinten, az év első négy hónapjában 1,8 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az április végével záródott négy hónapban az orosz bányaipari termelés 1,2 százalékkal, a feldolgozóipari termelés pedig 2 százalékkal nőtt.

Tavaly egy százalékra lassult az orosz ipari termelés növekedése az egy évvel korábbi 1,1 százalékos bővülés után.

Tavaly a bányaipari termelés 2 százalékkal nőtt, a feldolgozóipari kibocsátás pedig 0,2 százalékkal bővült. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Oroszország válaszlépésre készül az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett amerikai vámok miatt

Közzétéve

-

Írta:

Orosz állítás szerint az Egyesült Államok elzárkózott attól, hogy egyeztessen az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett vámok ügyében, azért Moszkva a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordul, hogy jelezze: ellenlépéseket léptethet életbe.

Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium az Interfax orosz hírügynökséggel azt közölte hétfőn, hogy a tervezett ellenlépés nagysága akkora lehet, mint az a kár, amit az orosz acél- és alumíniumexportálók elszenvednek.

Az orosz minisztérium emlékeztetett arra, hogy április 19-én Oroszország a WTO-n keresztül konzultáció megtartására kérte az amerikai oldalt a washingtoni intézkedés kapcsán. Ennek lebonyolítására a WTO előírásai 30 napot engedélyeznek.

Orosz állítás szerint azonban Washington nem akar egyeztetni az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett vámokról, azokat ugyanis nem tartja különleges védőintézkedéseknek.

Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium, mivel nem lát esélyt a konzultáció megtartására, az előírt 30 nap pedig lejárt, a WTO szabályai szerint ellenlépéseket bevezetésének a lehetőségéről tájékoztatják a nemzetközi szervezet vezetőségét.

A tájékoztatás után 30 nappal Oroszországnak jogában áll bevezetni a válaszintézkedéseket.

Donald Trump amerikai elnök március 8-án írta alá azt a két proklamációt, amelyek értelmében március 23-tól kezdve az acél behozatalát 25 százalékos, az alumíniumét pedig 10 százalékos vámmal sújtja.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acélimportálója, tavaly 29,1 milliárd dollár értékben 34,6 millió tonnát hozott be külföldről.

A teljes amerikai acélimporton belül Oroszország részesedése az ötödik legnagyobb, 8,1 százalékkal.

Oroszország tavaly 12,5 milliárd értékben vásárolt amerikai árut, egyebek között repülőgépeket, gépeket gyógyszer- és vegyipari termékeket. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Az OTP beolvasztja oroszországi digitális bankját a leánybankba

Közzétéve

-

Írta:

Az OTP csoport megszünteti önálló digitális egységét, a Touch Bankot Oroszországban, és beolvasztja a csoport fő banki leányvállalatába – írta online kiadásában a Kommerszant című gazdasági napilap.

A 2015-ben fiókok nélkül beindított Touch Bank ügyfélkörének aktív bővítése leáll, de a meglévő számlákat és klienseket továbbra is kiszolgálják. Az integrálási folyamat a tervek szerint jövőre ér véget.

A lap által megszólaltatott szakértők szerint a döntés oka az lehet, hogy miközben az OTP a mikrohitelek területén jól fejlődött, ez a projekt veszteségesen működött a pénzügyi technológiák orosz piacán, ahol kiélezett a konkurenciaharc.

Működésének három éve alatt a lap szerint a Touch Bank több mint 200 ezer ügyfelet és 5,5 milliárd rubelnyi betétet szerzett, és mintegy 6,8 milliárd rubel hitelkeretet nyitott meg. (1 rubel mintegy 4,3 forint)

A banknak a tervek szerint 2018-2019-ben kellett volna nyereségesre fordulnia, de működésének mindhárom éve alatt veszteséges maradt. A Kommerszant szerint a tavalyi veszteség 1,6 milliárd rubel volt. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű