Írjon nekünk

Politika

Moszkva: Washington beavatkozik a nyugat-balkáni országok belügyeibe

Közzétéve

-

A nyugat-balkáni országok belügyeibe történő beavatkozással és nyomásgyakorlással vádolta meg az Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke hétfőn a szarajevói parlamentben tartott beszédében.

A boszniai képviselőknek az orosz felsőház elnöke azt mondta: a NATO nyugat-balkáni bővítése veszélyezteti a térség biztonságát és stabilitását, emellett pedig az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei Oroszország ellenes propagandát folytatnak.

“Oroszország soha senkire nem kényszerített rá semmit, és kategorikusan elutasítja a más országok belügyeibe történő beavatkozást” – hangsúlyozta Valentyina Matvijenko.

Hozzátette, Moszkva célja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki a délkelet-európai országokkal, főként egy olyan időszakban, amikor “nehéz megőrizni a békét, és amikor éppen a világrend átrendezése folyik”, hiszen “az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeznek irányítani a világ sorsát”. Véleménye szerint az említett országok propagandaháborút folytatnak Oroszország ellen, mert az nem ért egyet a politikájukkal.

Az orosz politikus megköszönte a boszniai képviselőknek, hogy Szarajevó nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz. Szarajevó ezen lépése azonban nem feltétlenül tükrözi az ország teljes vezetésének véleményét, a szankciókhoz történő csatlakozást eddig csak azért nem fogadta el a parlament, mert azt a szerb képviselők minden alkalommal megvétózták.

A nyugat-balkáni országok közül Szerbia áll ki a leghatározottabban a NATO-csatlakozás ellen, mindazonáltal nem akar semmilyen tömbhöz csatlakozni, katonailag semlegesnek vallja magát, és ebben a boszniai szerbek is támogatják. A szerbeket történelmi, vallási és kulturális hagyományok kötik az oroszokhoz.

Oroszország mélységesen elítéli azt, hogy Montenegró tavaly csatlakozott a NATO-hoz – mutatott rá Valentyina Matvijenko. Mint mondta: az ott élők legalább fele nem támogatta a csatlakozást, így Podgorica döntése nem volt demokratikus, és az európai biztonsági rend aláásásának újabb példájaként szolgálhat.

“Ugyanezt a veszélyes kísérletet akarják most Macedóniában is megvalósítani” – húzta alá az orosz felsőház elnöke.

A NATO terjeszkedése az orosz határ felé 1990-től 2009ig

Míg a Nyugat úgy véli, hogy a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja biztosíthatja a térség békéjét és stabilitását, Oroszország szerint a NATO és az EU terjeszkedésének célja az orosz befolyás visszaszorítása. Ennek jó példája Montenegró tavalyi NATO-csatlakozása, amit Oroszország ellenzett, és a döntést követően több orosz cég ki is vonult az országból. Montenegró csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, valamint néhány orosz diplomatát is kiutasított a közelmúltban a Szkripal-üggyel összefüggésben.

Podgorica szerint a 2016-os parlamenti választások idején orosz és szerb állampolgárok kíséreltek meg puccsot annak érdekében, hogy megakadályozzák az ország NATO-csatlakozását. Moszkva tagadta, hogy bármi köze is lenne az ügyhöz, a montenegrói hatóságok azonban fenntartották a vádakat.

Bosznia-Hercegovina 2010 óta tárgyal a NATO-val a lehetséges csatlakozásról, ám a szerb nemzetiségű politikusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg. MTI

Politika

Putyin jóváhagyta az új orosz kormány összetételét

Közzétéve

-

Írta:

Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szocsiban az orosz kormány tagjainak Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által előterjesztett új, viszonylag kevés változást tartalmazó listáját.

A kormányfő első helyettesének újonnan létrehozott posztjára Anton Sziluanov lépett elő, megőrizve a pénzügyminisztérium irányítását. Megmarad eddigi tisztségében többek között Szergej Lavrov eddigi külügy-, Szergej Sojgu védelmi, Alekszendr Novak energiaügyi, Veronika Szkvorova egészségügyi miniszter – egyúttal a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság társelnöke – és Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter.

A szociális politikáért felelős helyettes kormányfő Tatyjana Golikova lett, aki eddig a számvevőszéket irányította. A szociális területet eddig felügyelő Olga Gologyec a kulturális és sportügyeket veszi át Vitalij Mutkótól, aki a doppingbotrány kirobbanásakor sportminiszter volt. Mutko az építőipar irányítását kapja meg miniszterelnök-helyettesként.

A miniszterelnök-helyettesek közül az ipar felügyeletét Dmitrij Kozakra bízták, aki eddig, ugyanebben a rangban Krím és Szevasztopol ügyeivel foglalkozott, a hadiipar ügyeit pedig Jurij Boriszov eddigi védelmi miniszterhelyettes veszi kézbe. A közlekedést Makszim Akimov, az elnöki apparátus helyettes vezetője kapja meg, az agrár-ipari komplexumot pedig Alekszej Gorgyejev, aki eddig a Oroszország Központi Szövetségi Körzetében volt elnöki különmegbízott.

A kormányapparátus feje miniszterelnök-helyettesi rangban Konsztantyin Csujcsenko, az elnöki ellenőrző igazgatóság jelenlegi vezetője lesz. Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes a Távol-keleti Szövetségi Körzet elenöki megbízottja marad.

Az agrártárca vezetését Dmitrij Patrusev, a természeti erőforrások minisztériumát pedig Dmitrij Kobilkon, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet eddigi kormányzója veszi át

Az eddigi közoktatási tárca közoltatási, valamint tudományos és felsőoktatási minisztériummá válik szét, a távközlési tárca pedig a digitális fejlesztésért is felelős minisztériummá alakul át. A kereskedelmi képviseletek a gazdaságfejlesztési minisztériumtól az ipari és kereskedelmi tárcához kerülnek át. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin és Erdogan aggodalmát fejezte ki a palesztin áldozatok nagy száma miatt

Közzétéve

-

Írta:

Aggodalmát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz államfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök amiatt, hogy az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történt áthelyezése elleni palesztin tiltakozások során számos tüntető vesztette életét – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.

Putyin és Erdogan telefonon vitatta meg a közel-keleti helyzetet. A Kreml szerint Putyin hangsúlyozta az erőszakról való lemondásnak és az eredményes tárgyalási folyamat beindításának a fontosságát annak érdekében, hogy a felek megtalálják a kölcsönösen elfogadható megoldásokat az ENSZ határozatai alapján.

A TASZSZ hírügynökség Ankarából arról számolt be, hogy Erdogan tájékoztatta Putyint az Iszlám Együttműködés Szervezete pénteki isztambuli tanácskozásának előkészületeiről. A török elnök egyébként a palesztin területeken történteket megvitatta Angela Merkel német kancellárral és Haszan Róháni iráni államfővel is.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a nap folyamán korábban leszögezte: Oroszország álláspontja továbbra is az, hogy Jeruzsálemnek két állam, Palesztina és Izrael fővárosának kell lennie.

Hozzátette, hogy Jeruzsálemnek, amelynek végleges státuszáról a palesztin-izraeli közvetlen tárgyalásokon kell megállapodni, nyitottnak kell maradnia “mindhárom monoteista vallás követői előtt”.

“Nem tudok egyetérteni azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint az incidensekben megölt békés polgárok, köztük a csecsemők terroristák voltak. Úgy gondolom, hogy ezek kegyeletsértő kijelentések” – nyilatkozott a Gáza-övezet és Izrael határán történt villongásokkal kapcsolatban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Putyin és Erdogan egyébként szót váltott a szíriai helyzetről, az asztanai folyamatról és a kétoldalú kapcsolatokról is. MTI

Tovább olvasom

Politika

Moszkva: a legmélyebb aggodalomra ad okot a gázai övezeti helyzet

Közzétéve

-

Írta:

A legmélyebb aggodalomra ad okot a gázai övezeti helyzet, ahol többtucatnyian haltak meg a tömeges tiltakozások során, amelyek amiatt robbantak ki, hogy az Egyesült Államok áthelyezte izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Szocsiban újságíróknak.

Emlékeztetett rá, hogy Moszkva kezdettől fogva hangot adott aggodalmának Washington azon lépéseivel kapcsolatban, amelyek a feszültség fokozásához vezethettek a Közel-Keleten.

Peszkov elmondta, hogy Moszkva figyelemmel követi a helyzet alakulását, és továbbra is azon az állásponton van, hogy az összes érintett félnek, és főleg a “kvartett” tagjainak – az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, az EU-nak és az ENSZ-nek – tartózkodniuk kell a feszültség növekedéséhez vezető lépésektől.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe történt áttelepítésével Washington végérvényesen aláaknázta a közel-keleti konfliktusban játszott közvetítő szerepét.

A Gázai övezet egészségügyi minisztériumának hétfő éjjeli közlése szerint 58-ra emelkedett a palesztin övezet és Izrael határán hétfőn palesztin tüntetők és izraeli katonák között lezajlott összecsapások halálos áldozatainak száma. A kizárólag a palesztin tüntetők oldaláról kikerült halálos áldozatok mellett 2771 palesztin sebesült meg, közülük 1373-an éles lőszerrel leadott lövésektől. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű