Írjon nekünk

Gazdaság

FT: az EU-tagállamok az amerikai szankciók enyhítését szeretnék elérni

Közzétéve

-

Az Oroszország elleni szankciók enyhítésére igyekszik rávenni az Egyesült Államok kormányát több EU-tagállam, mivel az amerikai gazdasági büntetőintézkedésekből eredő alapanyag-ellátási kockázatok most már az európai feldolgozószektor aktivitását veszélyeztetik – írta a szombati Financial Times.

A londoni gazdasági napilap forrásai szerint a francia kormány vezetésével indult kampányhoz London, Berlin és Róma is csatlakozott.

A lap által név nélkül idézett egyik francia illetékes kijelentette: az amerikai szankciók, amelyek különösen súlyosan érintik az orosz RuszAl alumíniumipari óriáscéget, “közvetlen és jelentős hatást” gyakorolhatnak alapvető fontosságú termékeket előállító európai iparágakra is, és számos európai termelőüzemet most már a leállás kockázata fenyeget. Az illetékes szerint ezeket az üzemeket nem lehet egyik napról a másikra ismét beindítani, ezért megoldásra van szükség, mégpedig gyorsan.

A Financial Times francia forrása hozzátette, ennek érdekében “konstruktív kapcsolatfelvétel van folyamatban” az Egyesült Államokkal.

Az amerikai kormány e hónap első felében jelentett be új szankciókat Oroszország ellen. A szankciólistára 15 vállalat és 24 kormányzati illetékes, illetve üzletember került fel. A vállalati szektoron belül messze a legnagyobb érintett a RuszAL, a kínai alumíniumipari cégeket nem számítva a világ legnagyobb alumíniumgyártója, amelynek termelése és exportja a globális alumíniumfogyasztás 9 százalékát fedezi.

A Moody’s Investors Service a szankciók hatásáról e héten összeállított, Londonban ismertetett tanulmánya reális lehetőségnek nevezi, hogy a RuszAL az amerikai szankciók miatt törlesztési csődhelyzetbe kerül dollárban denominált kötelezettségeinek adósságszolgálatával.

A hitelminősítő szerint ez már május 3-án bekövetkezhet, amikor lejár a RuszAL egy 500 millió dolláros kötvénykötelezettsége.

A Moody’s szerint a szankciók a RuszAL értékesítési bevételeire is jelentős hatást gyakorolhatnak, tekintettel az orosz cég partnereivel szembeni másodlagos szankciók kockázatára.

A Financial Times szombati írása szerint ugyanettől tartanak a legnagyobb európai ipari csoportok is, tekintettel arra, hogy a RuszAL írországi timföldgyártó üzeme látja el Európa legnagyobb alumíniumgyártóit, és az amerikai szankciók ezt a beszerzési forrást is veszélyeztetik. Az alumíniumárak az elmúlt két hétben 30 százalékkal emelkedtek, a timföld – az alumíniumgyártás köztes alapanyaga – pedig rekordárfolyamokra drágult.

Európai fémipari konglomerátumok vezetői a Financial Timesnak elmondták, hogy ha a timföldellátás elakad, akkor ezek a cégek a termelés csökkentésére kényszerülnének, és ennek tovagyűrűző hatása gyorsan elérné az olyan feldolgozóipari óriásokat is, mint az Airbus, a BMW és a Volkswagen.

A Financial Times úgy tudja, hogy a világ egyik legnagyobb kitermelő cége, a Rio Tinto máris az írországi RuszAL-üzem bauxitellátásának leállítására készül az amerikai szankciófenyegetések miatt.

Az egyik európai fémipari cég vezérigazgatója a brit gazdasági lapnak elmondta: ha nem sikerül megoldást találni a RuszAL írországi termelését fenyegető szankciókra, és az üzem kiesik az ellátási láncból, akkor szerte Európában alumíniumkohók fognak leállni az elégtelen timföldellátás miatt.

A Financial Times forrásai szerint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a jövő héten személyesen is felveti az ügyet Donald Trump amerikai elnöknek Washingtonban. MTI

Gazdaság

Törvényt fogadtak el Moszkvában a barátságtalan lépéseket tevő országokkal szembeni ellenszankciókról

Közzétéve

-

Írta:

Harmadik, végleges olvasatában is elfogadta kedden az orosz parlament azt a törvényt, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy ellenszankciókkal sújthassa az Egyesült Államokat és más országokat, amelyek “barátságtalan” lépéseket tesznek Moszkva ellen.

A törvény értelmében az orosz elnök a kormány kezdeményezésére büntetőintézkedéseket rendelhet el az Oroszországgal szemben “barátságtalan magatartást tanúsító” országok, a közvetlenül vagy közvetve azok joghatósága alá tartozó szervezetek, ezen országok tisztségviselői és állampolgárai ellen.

A jogszabály lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés leállítását vagy felfüggesztését meghatározott ágazatokban, a termékek és nyersanyagok importjának és exportjának betiltását, az állami és helyi szintű közbeszerzési eljárásokból és privatizációból történő kizárást.

A törvény emellett egyéb korlátozásokat is megenged “az elnök döntésével összhangban, hogy lehetőség nyíljon az operatív reagálásra a változó helyzetben”.

A törvénytervezeten az első olvasat óta enyhítettek az orosz képviselők, a lehetséges ellenintézkedések száma 16-ról 6-ra csökkent, és kimaradt a szövegből a szankciókkal sújtható ágazatok, áruk és szolgáltatások konkrét megnevezése is. Az országban az első változat által keltett felháborodás nyomán az ellenintézkedések nem terjednek ki létfontosságú árukra, egyebek között oroszországi forrásból nem pótolható gyógyszerekre sem.

A Vjacseszlav Vologyin házelnök és a négy frakcióvezető által beterjesztett tervezetet kedden egyetlen tartózkodás mellett fogadta el végleges változatban az Állami Duma. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

A bolgár elnök közvetlen orosz gázszállítást szeretne

Közzétéve

-

Írta:

Reményét fejezte ki Rumen Radev bolgár elnök, hogy felül lehet vizsgálni az Oroszországból Bulgáriába közvetlenül, a Fekete-tengeren át történő gázszállítás lehetőségét.

Radev akkor beszélt erről, amikor hétfőn Moszkvában fogadta őt Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök.

“Az energiaszállítás biztonsága nagyon fontos kérdés mind Bulgária, mind az Európai Unió számára, ezért remélem, hogy kormányaink felülvizsgálják az Oroszországból közvetlenül, a Fekete-tengeren át történő gázszállítás lehetőségét” – mondta a bolgár államfő.

Radev elmondta: témaként merült fel az is, hogy felújítsák a belenei nukleáris erőmű megépítésének projektjét, ami “Oroszország részvételét feltételezi”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország, a gáz, a kőolaj és a nukleáris fűtőanyag szállítójaként mindig is Bulgária stratégiai partnere volt az energetika területén.

A Gazprom orosz gázipari vállalat több európai partnerével azt tervezte, hogy Déli Áramlat elnevezéssel a Fekete-tengeren át, Bulgária irányában évi 63 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket épít.

A projekttől az Európai Bizottság elutasító álláspontja miatt Moszkva 2014 decemberében elállt, majd a Török Áramlat vezeték megvalósításába kezdett. Bulgária ezt követően többször is kifejezte érdekeltségét a Déli Áramlat újjáélesztésében.

Szófia 2012-ben jelentette be: “végérvényesen” lemondott arról a tervről, hogy Belenében megépüljön az ország második atomerőműve, ahol ehelyett gázüzemű erőművet létesítenek. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Tovább gyorsult az orosz ipari termelés növekedése áprilisban

Közzétéve

-

Írta:

Gyorsult az orosz ipari termelés növekedése áprilisban éves szinten márciushoz képest.

Az orosz statisztikai hivatal honlapján szereplő adatok szerint a múlt hónapban az ipari termelés 1,3 százalékkal nőtt éves szinten, míg márciusban a növekedés kisebb, 1 százalék volt.

Szakértők az ipari termelés áprilisi növekedését elsősorban arra vezették vissza, hogy a múlt hónapban egy munkanappal több volt, mint tavaly áprilisban.

Az orosz ipari termelés februárban 1,5 százalékkal, januárban pedig még 2,9 százalékkal bővült éves szinten, az év első négy hónapjában 1,8 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az április végével záródott négy hónapban az orosz bányaipari termelés 1,2 százalékkal, a feldolgozóipari termelés pedig 2 százalékkal nőtt.

Tavaly egy százalékra lassult az orosz ipari termelés növekedése az egy évvel korábbi 1,1 százalékos bővülés után.

Tavaly a bányaipari termelés 2 százalékkal nőtt, a feldolgozóipari kibocsátás pedig 0,2 százalékkal bővült. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű