Írjon nekünk

Ukrajna

Hoppá! Ukrajna nem teljesíti Magyarország követeléseit

A megjelenés óta

-

Kijev nem akar Magyarországgal politikai harcot vívni, de Budapest ésszerűtlen követeléseit sem hajlandó teljesíteni – jelentette ki kedden Dmitro Kuleba, Ukrajna állandó képviselője az Európa Tanácsnál (ET) azzal összefüggésben, hogy az új ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye miatt feszültté vált a viszony a két szomszédos ország között.

Kuleba az ukrán Ötös televízió műsorában beszélt erről, nyilatkozatát az UNIAN hírügynökség idézte.

Kifejtette, hogy sem az ukrán, sem a magyar fél nem enged álláspontjából a vitában. “Mi nem félünk ettől a diplomáciai szembenállástól, mert meggyőződésünk, hogy helyesen cselekszünk, nemzetközi kötelezettségvállalásainknak megfelelően” – szögezte le.

Dmitro Kuleba véleménye szerint a kétoldalú kapcsolatokban keletkezett feszültség ellenére Magyarország érdekelt Ukrajna biztonságának erősödésében. Utalt arra, hogy az oktatás körül parázsló vita ellenére Budapest nem ellenezte az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók meghosszabbítását.

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

“A biztonságot illetően Magyarország és Lengyelország egyaránt érdekelt abban, hogy Ukrajna magát megvédeni képes, erős állam legyen, szélesebb értelemben mint Európa hatékony keleti védelmi szárnya” – fogalmazott.

Hangsúlyozta azonban, hogy Ukrajnának nem szabad illúziókat táplálnia, hanem elsősorban önmagának kell növelnie saját erejét.

“Az erősekkel pedig mindenki baráti viszonyban akar lenni” – jegyezte meg.

Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter előre jelezte, hogy Magyarország megakadályozza Petro Porosenko ukrán elnök részvételét a júliusi brüsszeli NATO-csúcson, továbbá nem támogatja az atlanti szövetség és Kijev védelmi miniszteri szintű, áprilisra tervezett tanácskozásának megtartását sem.

Budapest és a kárpátaljai magyarság képviselői szerint ugyanis a tavaly elfogadott új ukrán oktatási törvény szűkíti a kisebbségek már megszerzett nyelvhasználati jogát azzal, hogy kötelezővé teszi az általános iskola ötödik osztályától a tantárgyak többségének ukrán nyelven történő oktatását a nemzetiségi iskolákban is.

Az ukrán kormány az ET független jogi szakértőkből álló Velencei Bizottságának ajánlásának megfelelően úgy határozott, hogy az átmeneti időszakot a jogszabályban szereplő két év helyett öt évvel meg kell hosszabbítani, azaz a törvény nyelvi cikkelyének alkalmazását ki kell tolni 2023-ig. Elfogadta a kabinet a nemzetközi testület azon javaslatát is, hogy a törvény ne vonatkozzon a magániskolákra. A jogszabály módosításáról szóló előterjesztés azonban még nem került az ukrán parlament elé. MTI

Ukrajna

Orosz felesége miatt felfüggesztették az ukrán haditengerészet vezérkari főnökét

A megjelenés óta

-

Írta:

Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter felfüggesztette tisztségéből Roman Gladkijt, az ukrán haditengerészet vezérkari főnökét, első parancsnokhelyettest többek között felesége orosz állampolgársága miatt – tette közzé szerdán az ukrán média a Dumszkaja odesszai hírportál értesülését.

A Dumszkaja a minisztériumból származó, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a katonai vezető felfüggesztéséről a védelmi tárca vezetője a napokban tett ogyesszai látogatásakor döntött. A tiszt ellen gazdasági, pénzügyi jogsértések miatt indítottak eljárást.

Poltorak döntéséhez állítólag hozzájárult, hogy megtudta, Gladkij felesége orosz állampolgárságú, és a Krím Oroszországgal történő 2014-es újraegyesülése után is még két évig gyerekeikkel a félszigeten lakott. A katonai vezető lánya pedig többször részt vett az orosz hadsereg Központi Sport Klubja által rendezett úszóversenyeken.

Az ukrán haditengerészet vezérkari főnöki tisztségét átmenetileg Gladkij eddigi első helyettese, Dmitro Taran ellentengernagy tölti be.

Tovább olvasom

Ukrajna

Kijev: Ukrajna belügye a katonák Kárpátaljára vezénylése

A megjelenés óta

-

Írta:

Ukrajna belügye és szuverén joga, hogy hadseregének bármely zászlóalját áttelepítse az ország területén belül egyik régióból a másikba – jelentette ki Marjana Beca, a kijevi külügyminisztérium szóvivője kedden a 112 Ukrajina hírtelevízió műsorában.

A szóvivő Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben tett nyilatkozatára reagált. A magyar külgazdasági és külügyminiszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán hadsereg egy zászlóaljnyi katonát – 800-1000 főt – kíván áttelepíteni keletről a három NATO-tagállam közelében fekvő Beregszászra, egy olyan városba, ahol a legnagyobb a magyarság aránya.

Korábban írtuk: Elhagyta a Donbasszt és Kárpátalja felé indult az ukrán hadsereg legnagyobb egysége

Hozzátette, ennél még nyugtalanítóbb az ukrán honvédelmi tárca indoklása, amely szerint a lépésre Ukrajna területi integritásával szembeni fenyegetések miatt van szükség.

Ez azt jelenti, hogy Kijevben fenyegető tényezőként tekintenek a magyar nemzeti közösségre – mondta.

Marjana Beca Kijev azon aggodalmának adott hangot, hogy Kárpátalján az utóbbi időben megszaporodtak a provokációk, amelyek – mint fogalmazott – szinte hetente történnek, amire 26 év alatt – Ukrajna függetlenné válása óta – nem volt példa.

Hangsúlyozta, hogy a zászlóalj Beregszászra telepítését kizárólag biztonsági szempontok indokolják, célja a provokációk elkerülése.

“A magyar fél részéről tett ilyen kijelentések viszont tagadhatatlanul Oroszország kezére játszanak” – jelentette ki, utalva Szijjártó Péter szavaira.

Tovább olvasom

Ukrajna

Szijjártó: ne tekintsenek félre, amikor Ukrajna nemzetközi jogsértéseket követ el

A megjelenés óta

-

Írta:

Az, hogy egy olyan ország, mint Ukrajna, geopolitikailag fontos pozícióban van, nem jelenti azt, hogy mentesülne a nemzetközi jogszabályok betartása alól, sem pedig azon kötelezettsége alól, hogy megvédje az ország területén élő kisebbségeket – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben hétfőn, az európai uniós tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.

A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak tartott tájékoztatóján elmondta, hogy az unió illetékeseinek és a NATO főtitkárának nemrégiben írt levelében hangsúlyozta: Magyarország szívesen visszatér Ukrajnát támogató álláspontjához, amennyiben Kijev jogi garanciát ad arra, hogy 2023-ig nem léptetik hatályba az oktatási törvényt, valamint tartalmi módosítást is végrehajtanak azon.

Leszögezte: Ukrajnának garantálnia kell, hogy a kisebbségek jogait sértő jogszabályt semmilyen formában sem vezetik be az adott időpontig. Ezen időszak alatt pedig megtartják a szükséges konzultációkat a magyar közösséggel, valamint csak azt hajtják végre, amiről a megbeszélések alatt megegyeztek. Minderre ráadásul jogi garanciára van szükség, mert a szóbeli garanciák ellenére az ígéretek eddig rendre az ellenkezőjére fordultak – húzta alá a miniszter.

Magyarország és az Európai Unió azt várja Ukrajnától, hogy hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait, konzultáljon a nemzeti közösségekkel, és vegye komolyan a már létező jogok elvételének tilalmát. El kell tehát kezdeni a konzultációkat a magyar nemzeti közösséggel, az ukrán oktatási törvény végrehajtását pedig fel kell függeszteni – emelte ki.

Szijjártó Péter a kisebbségi nyelvtörvénnyel kapcsolatban kijelentette: elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi 10-ről 33 százalékra emelnék a nemzeti közösség arányát a kisebbségi nyelvhasználat engedélyezéséhez.

Mint elmondta, a tanácskozáson aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az ukrán hadsereg egy zászlóaljnyi – mintegy nyolcszáz és ezer közötti – katonát kíván áttelepíteni keletről a három NATO-tagállam közelében fekvő Beregszászra, egy olyan városba, ahol a legnagyobb a magyarság aránya. Hozzátette, ennél még nyugtalanítóbb az ukrán honvédelmi minisztérium indoklása, amely szerint a lépésre Ukrajna területi integritásával szembeni fenyegetések miatt van szükség. Ez azt jelenti, hogy Kijevben fenyegető tényezőként tekintenek a magyar nemzeti közösségre, amely felháborító, ezért Magyarország a leghatározottabban visszautasítja azt – jelentette ki.

A külgazdasági és külügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy Magyarország – Lengyelország és Szlovákia mellett – azon uniós országok közé tartozik, amelyek az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz vitáját követően gázt szállítanak Ukrajnába.

“Amikor szolidaritásról beszélünk, ezeket a tetteket is figyelembe kell venni, nemcsak más jól hangzó nyilatkozatokat” – fogalmazott a miniszter.

Porosenko: egész Ukrajnában ukránul fognak beszélni:
Petro Porosenko ukrán elnök az oktatási törvény védelmében szólalt fel, amelyet több európai ország, köztük Magyarország és Oroszország is élesen bírált.

A tanácsülésen felidézte azt is, hogy Ukrajna két érzékeny célkitűzésének – a vízumliberalizációnak és az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak – a leghangosabb támogatója Magyarország volt. Ukrajna vonatkozásában Magyarországnak nincs más eszköze, mint Kijev nemzetközi, európai és euroatlanti törekvéseinek blokkolása – mondta. Ennek értelmében Magyarország nem támogatja az áprilisra tervezett EU-Ukrajna védelmi miniszteri találkozó, valamint a nyári időszakra tervezett NATO-Ukrajna csúcstalálkozó megtartását sem. Magyarország csak az említett követelmények és nemzetközi kötelezettségek betartása mellett támogatja azokat – közölte.

Mint elmondta, a tanácsülésen arra kérte az uniós tárcavezetőket, hogy ne tekintsenek félre akkor, amikor Ukrajna nemzetközi jogsértéseket követ el, hanem tegyék világossá, hogy az európai integrációs úton való előrehaladásnak és támogatásnak előfeltétele a nemzetközi jogszabályok betartása – közölte Szijjártó Péter. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű