Írjon nekünk

Politika

Putyin: a józan ész remélhetőleg felülkerekedik a kaotikus nemzetközi helyzetben

Közzétéve

-

Reményét fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy végül a józan ész felülkerekedik kaotikus nemzetközi helyzetben.

Putyin akkor beszélt erről, amikor a Kremlben szerdán átvette több állam Oroszországba akkreditált új nagykövetének megbízólevelét.

“A dolgok állása a világon valóban nyugtalanságot kelt. A világon a helyzet egyre kaotikusabb. Ennek ellenére bízunk abban, hogy a józan ész végül felülkerekedik, hogy a nemzetközi kapcsolatok konstruktív mederbe terelődnek és hogy az egész világrendszer stabilabbá és kiszámíthatóbbá válik” – mondta.

Szavai szerint Moszkva kész a külföldi partnerekkel való építő jellegű, a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmánya által vezérelt párbeszédre. Mint mondta, továbbra is következetesen fog törekedni a globális és a regionális biztonság és stabilitás erősítésére, maradéktalanul be fogja tartani nemzetközi kötelezettségeit.

A nap folyamán korábban Donald Trump amerikai elnök egy Twitter-üzenetben azt üzente Oroszországnak, hogy készüljön, mert rakétákat fog kilövetni Szíriára a kelet-gútai Dúmát ért állítólagos rakétatámadás miatt. Szíriai “ellenzéki szervezetek” állítása szerint Damaszkusz erői szombaton vegyi fegyvert vetettek be a városban. Az állítólagos incidens következtében értesülések szerint többtucatnyi polgári lakos életét vesztette.

“Oroszország azzal jön, hogy lelő minden és bármilyen típusú rakétát. Készüljön! Menni fognak (a rekéták), remekek, újak és okosak! Nem lehettek szövetségesei egy Gázzal Gyilkoló Állatnak, aki a saját népét öli, és még élvezi is!” – írta Trump Bassár el-Aszad elnökre utalva, aki a szíriai belháborúban Oroszország támogatását élvezi.

Trump a jelek szerint ezzel arra reagált, hogy Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnöke március 13-án kilátásba helyezte mind a Szíriára irányuló rakétáknak, mind pedig hordozóeszközeinek a kilövését, ha azok orosz katonák életét veszélyeztetnék.

Az amerikai elnök nem sokkal a szerdai harcias üzenetét követően békülékenyebb hangnemre váltott: gazdasági segítséget ajánlott Oroszországnak, és a “fegyverkezési verseny” lezárását szorgalmazta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az üzenetekkel kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszország nem Twitter- hanem komoly diplomáciát folytat. Hangot adott meggyőződésének, hogy a legfontosabb dolog nem ártani a nemzetközi kapcsolatoknak.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke egy Facebook-bejegyzésben közölte: “Komoly beszélgetés tárgyának kell lennie az ENSZ Biztonsági Tanácsában és más nemzetközi fórumokon”, hogy Trump hamis indokra hivatkozva fegyveres erőt akar alkalmazni. Koszacsov “elborzasztónak” nevezte az amerikai elnök üzenetét, rámutatva, hogy “még a bizonyítékokkal meglehetősen könnyedén bánó Nagy-Britannia is +befékezett+”, megértve azt, hogy mivel fenyeget egy kétséges háttérrel végrehajtott rakétacsapás.

“Tényleg félelmetes, amikor az ember megérti, hogy milyen kezekbe kerül a világtörténelem legnagyobb katonai arzenálja” – írta a politikus.

Viktor Poznyihir altábornagy, az orosz fegyveres erők vezérkara műveleti főosztályának helyettes vezetője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a dúmai állítólagos vegyifegyver-támadás kamerára vett jeleneteit a Fehérsisakosok elnevezésű mentőalakulat “rendezte meg” a kelet-gútai “humanitárius művelet” során immár sokadszor. Hangot adott reményének, hogy ilyesmi utoljára történhetett meg, és megismételte a Moszkvában többször elhangzott állítást, miszerint a csoport kizárólag a “terroristák soraiban működik”.

A tábornok szerint nem felel meg a valóságnak az az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) származó értesülés, amely szerint Dúmában mintegy ötszázan szenvedtek sérülést mérgező anyagoktól. Elmondta, hogy orosz katonák a helyszínen kapcsolatba léptek a szíriai Vörös Félhold és a kelet-gútai humanitárius műveleteket koordináló ENSZ-irodával, de azoknak nem volt tudomásuk ilyen adatokról. Poznyihir meghívta a WHO képviselőit Kelet-Gútába, hogy azok a helyszínen tájékozódhassanak. Közölte, hogy az orosz fél szavatolni fogja biztonságukat.

A tábornok szerint a vezérkar figyelemmel kíséri a Szíria körül alakuló helyzetet. Mint mondta, várhatóan május elején érkezik a Perzsa-öbölbe a Harry Truman repülőgép-hordozó vezette amerikai flottakötelék.

A kötelék a tervek szerint szerdán indul el Európa és a Közel-Kelet felé. Amerikai sajtóértesülések szerint a Donald Cook amerikai rakétahordozóhoz, amely 100 kilométerre közelítette meg a tartuszi orosz katonai kikötőt, hétfőn csatlakozhat majd az ugyanehhez a hajóosztályhoz tartozó Porter. MTI

Politika

Moszkvába utazik Trump nemzetbiztonsági tanácsadója az amerikai-orosz csúcs előkészítésére

Közzétéve

-

Írta:

Moszkvába utazik a tervek szerint a jövő héten Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az amerikai és az orosz elnök találkozójának előkészítése keretében – közölte csütörtökön washingtoni forrásokra hivatkozva az Interfax orosz hírügynökség.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette az Interfax értesülését.

Korábban a The Washington Post című amerikai napilapban olyan közlés jelent meg, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a NATO július 11-én és 12-én tartandó csúcstalálkozóját követően találkozhat egymással ez egyik európai ország fővárosában. A lehetséges helyszínek közül a nemzetközi sajtóban konkrétan eddig csak Bécset említették.

A brit The Times című lap úgy értesült, hogy az amerikai-orosz csúcsot akár a NATO tanácskozása előtt is megtarthatják, ami nyugtalanságot keltett Londonban, mert az “hatást gyakorolhat Oroszország agressziójának megvitatására”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kijelentette: még nem világos, hogy mikor lesz a Putyin-Trump-találkozó, az időpontot egyelőre nem is mérlegelik a NATO brüsszeli csúcstalálkozóját megelőző időszakban.

Trump pénteken közölte: nem zárja ki, hogy még a nyáron találkozzon Putyinnal. Ezt a lehetőséget a Kreml sem zárta ki. MTI

Tovább olvasom

Politika

Zaharova: hiba volt Washington kilépése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Közzétéve

-

Írta:

Helytelen döntést hozott az Egyesült Államok azzal, hogy kilépett az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő újságíróknak szerdán Szamarában.

Kifejezte reményét, hogy az emberi jogi testület amerikai részvétel nélkül is hatékonyan lesz képes tovább működni. Mint mondta, Oroszország a bizottságon belül elő kívánja mozdítani a konstruktív és az átpolitizáltságtól mentes párbeszédet, ezért jelölteti magát a testületbe a 2021 és 2023 közötti időszakra.

A szóvivő szerint miközben az amerikaiak “banális, pimaszságba hajló cinizmussal, makacsul nem hajlandók elismerni, hogy komoly problémák vannak náluk az emberi jogok biztosításában”, megpróbálták saját politikai érdekeik szerint alakítani a bizottság összetételét, és más államokra ráerőltetni az emberi jogok “rendkívül sajátos értelmezését”, durván megsértve ezzel a társadalmi értékeket és a nemzetközi magatartási normákat.

Zaharova hangoztatta: a kilépés árt Washington jogvédelemmel kapcsolatos imázsának, ez annak jele, hogy az amerikai vezetés nemcsak a bizottságot, hanem magát a világszervezetet és az azt alkotó struktúrákat is semmibe veszi. Rámutatott: mivel az Egyesült Államok tavaly év végén kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO), Moszkvát nem lepte meg a mostani döntés.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok otthagyja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát. Mint mondta, a testület munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják, és erre bizonyíték, hogy “aránytalan mértékben” és elfogultan foglalkozik Izraellel. A diplomata korábban kifogásolta, hogy olyan államok is tagjai lehetnek a testületnek, amelyek rendszeresen megsértik az emberi jogokat.

Zaharova kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok konstruktív magatartást tanúsít majd a Szkripal-ügy miatt márciusban kiutasított 60 orosz diplomata helyettesítésének a kérdésében. Megjegyezte: Moszkva felfigyelt arra a washingtoni kijelentésre, amely szerint amerikai részről nem kívánják akadályozni a folyamatot.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt Nagy-Britannia és több mint kéttucat vele szolidáris állam orosz diplomatákat utasított ki, amire Oroszország szimmetrikus lépésekkel reagált. A legtöbb külügyi alkalmazottat, kölcsönösen hatvanat, Washington és Moszkva utasított ki a saját országából.

A moszkvai diplomáciai tárca szóvivője szerint az orosz fél továbbra is szimmetrikus választ ad majd a barátságtalan amerikai lépésekre.

Zaharova elmondta: Moszkva figyelmesen tanulmányozza, milyen, a hadászati egyensúlyt destabilizáló következményekkel járhat Washington világűrbéli katonai potenciáljának növelése és a fegyvereknek e közegben való megjelenése, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy önálló haderőnemként egy űrerő létrehozását rendelte el.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben Oroszország számára az a prioritás, hogy a világűr kutatása és hasznosítása kizárólag békés céllal folyjon, ezért több kezdeményezést is tett annak megakadályozására, hogy a fegyverkezési versenyt a világűrre is kiterjesszék. Állítása szerint az orosz légi és űrerő kizárólag védelmi jellegű, és Oroszország nem érdekelt a csapásmérő eszközöknek a világűrben történő alkalmazásában.

Szíriáról szólva az orosz szóvivő közölte: Moszkva nem zárja ki, hogy újabb álhírek és vádaskodások jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy az Oroszország által támogatott damaszkuszi rendszer ismét vegyi fegyvert vetett be.

Zaharova azt állította, kormánya adatokkal rendelkezik arról, hogy a Fehérsisakosok elnevezésű, nyugati pénzügyi támogatásban részesülő szíriai civil szervezet szoros együttműködésben áll a terroristákkal, egyebek között a dzsihadista volt an-Nuszra Fronttal.

A Fehérsisakosok több más civil szervezet mellett azt állították, hogy a kormányerők április 7-én vegyi fegyvert vetettek be Dúmában, amire reagálva az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország április 14-én csapást mért Szíriára, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei addigra még nem értek az állítólagos támadás helyszínére. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin fogadta az ENSZ és az ET főtitkárát

Közzétéve

-

Írta:

Az ENSZ-nek a nemzetközi válságok megoldásában vállalt különleges szerepét, illetve Oroszország és az Európa Tanács teljes körű együttműködése helyreállításának fontosságát hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a szerdán a Kremlben fogadta António Guterrest, a világszervezet, illetve Thorbjörn Jaglandot, a jogállamiságot, valamint szabadság- és emberi jogokat szavatoló legfontosabb európai struktúra főtitkárát.

Putyin közölte Guterressel, hogy Moszkva továbbra is kész az ENSZ-szel való konstruktív együttműködésre, hangsúlyozva, hogy az ENSZ Alapokmánya jelenti a mai nemzetközi jog alapját.

Az ENSZ főtitkára a maga részéről pótolhatatlan tényezőnek nevezte Oroszországot, mint a világszervezet egyik alapítóját és a Biztonsági Tanács állandó tagját az új, többpólusú világrend kialakításában.

Guterres szerint az ENSZ a hidegháború és az egypólusú világrend korszaka után igyekszik megtalálni a multipoláris világ új szerkezetét, az annak megfelelő sokoldalú kormányzási struktúrákkal együtt. Mint mondta, Moszkvának ebben aktív szerepet kell játszania.

Putyin egyetértéséről biztosította Jaglandot ez utóbbinak azzal a korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy Oroszországnak teljes értékű együttműködést kell folytatnia az Európa Tanáccsal.

Az európai szervezet vezető tisztségviselője emlékeztetett arra, hogy Moszkva 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Jagland egyebek között arról is szólt, hogy noha több ország is elégedetlen az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyes döntéseivel, a tagállamok úgy tartják, hogy a bíróság és az egyezmény egészében nagyon fontos és az érdekeiket szolgálja.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a nap folyamán korábban fogadta az ET főtitkárát, kifejtette neki: Moszkvát aggasztja, hogy az EJEB bíróinak egyharmadát orosz képviselők részvétele nélkül választották meg az ET Parlamenti Közgyűlésének (PACE) “válsága” miatt. Lavrov szerint az elmúlt öt év alatt kevesebb mint harmadára csökkent az Oroszország ellen az EJEB elé terjesztett panaszok száma.

Oroszország PACE-küldöttségét 2014 áprilisában megfosztották alapvető jogaitól – közgyűlési szavazati joguktól, a vezető testületekbe történő megválaszthatóságuktól és a megfigyelő missziókban való részvétel lehetőségétől – a Krím félszigettel történt újraegyesülés és az ukrán válság miatt. Két, 2015-ös rehabilitációs kísérlet kudarcát követően az orosz fél közölte, hogy ilyen körülmények között nem hajlandó folytatni a munkát, 2016-ban és 2017-ben pedig már nem is kezdeményezte jogainak helyreállítását.

Tavaly Moszkva azt is közölte, hogy felfüggeszti a tagdíj fizetését, amiért küldöttsége nem vehet részt a PACE munkájában. Egyúttal olyan szabálymódosítási javaslatot tett, hogy senkinek se állhasson jogában megfosztani jogaiktól a nemzeti delegációkat.

Kirill pátriárka szerdán Moszkvában a közel-keleti keresztények katasztrofális helyzetére hívta fel az ENSZ főtitkárának figyelmét. Külön kiemelte, hogy Észak-Irakban, ahol a háború előtt másfél millió Krisztus-hívő élt, mára már csak mintegy 150 ezer maradt.

António Guterres szerint a keresztény közösségek a közel-keleti kultúra elidegeníthetetlen részét képezik. A főtitkár kifejezte reményét, hogy a helyzet stabilizálódása után a menekültek visszatérnek otthonaikba.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű