Írjon nekünk

Politika

Szakértő: a britek is könnyűszerrel előállíthatták a mérgező anyagot

Közzétéve

-

A brit szakemberek rendelkezésére állnak annak az idegméregnek a mintái, amellyel megmérgezték Szergej Szkripal volt orosz-brit kettősügynököt, és Nagy-Britanniában elő is állíthatták ezt az anyagot a Porton Down kutatóintézetben, amely mindössze nyolc kilométerre van a délnyugat-angliai Salisburytől, ahol az eset történt – közölte a Ria Novosztyi hírügynökséggel kedden Igor Nyikulin, a biológiai fegyverekkel foglalkozó ENSZ-bizottság volt orosz tagja.

Leonyid Rink, a Novicsok (Újonc) néven ismert vegyifegyverrendszer egyik kifejlesztője is azt mondta ugyanennek a hírügynökségnek, hogy maguk a britek is könnyűszerrel megmérgezhették az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredesét, mivel ez az idegméreg – amelyet a britek A234 kódnéven azonosítanak -, hozzáférhető a szakembereik számára, és bármelyik vegyi üzem különösebb nehézségek nélkül legyárthatja.

Nyikulin felhívta a figyelmet arra, hogy az idegméreg egyik kifejlesztőjének tartott Will Mirzajanov – aki a kilencvenes években települt át az Egyesült Államokba – a minap az Amerika Hangja rádiónak nyilatkozva gyakorlatilag elismerte, hogy a briteknek van ilyenjük.

“Minden adatot átadott nekik, vagyis azt hiszem, hogy a briteknek körül kell nézniük saját házuk táján. Annál is inkább, mert a szomszédban van egy olyan csodálatos intézmény, a Porton Down, a legnagyobb nyugat-európai tudományos kutatóintézet, amely pont a különböző vegyi és biológiai fegyverekre szakosodott. Minden lehetőségük megvan a gyártásra” – mondta Nyikulin.

Az orosz szakértő szerint Porton Downban vizsgálták ki a megválasztása előtt megmérgezett Viktor Juscsenko volt ukrán államfőt, Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat egykori alezredesét is, aki szintén szembefordult az orosz kormánnyal, és akit 2006 novemberében hatalmas adag sugárzó polóniumizotóppal öltek meg Londonban.

“És ők tesznek bejelentést Szkripalról is. Vagyis az, hogy egy nap leforgása alatt megállapították, Novicsok ideggázról van szó, az gyakorlatilag matematikai bizonyítéka annak, hogy van nekik ilyen anyaguk, minimum mintának való. Ellenkező esetben ez igénybe venne egy vagy inkább két hetet” – mondta Nyikulin.

Szerinte Nagy-Britannia azért nem hajlandó mintákat adni Oroszországnak erről a gázról, mert belőlük meg lehetne határozni a származási helyét.

Theresa May brit miniszterelnök március 12-én – egy héttel az eset után – jelentette be a londoni parlamentben, hogy a brit szakértői vizsgálatok szerint ezzel az orosz fejlesztésű, katonai célokra is használható idegméreggel mérgezték meg Szergej Szkripalt és lányát Salisburyben. A brit kormány Moszkvát vádolta a mérgezéssel, amit az orosz fél visszautasított. Oroszország és Nagy-Britannia az incidens miatt egyéb retorziók mellett kölcsönösen nemkívánatos személynek minősített és kiutasított 23-23 diplomatát. MTI

Politika

Putyin: a NATO keleti terjeszkedésére a reakciónk rendkívül negatív lenne

Közzétéve

-

Írta:

Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen – mondta a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök a Fox televíziónak a Donald Trump amerikai elnökkel tartott csúcstalálkozója után, még Helsinkiben adott, az Egyesült Államokban hétfőn elhangzott interjújában.

Az orosz elnök Donald Trumpról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról, a hadászati támadó fegyvereket korlátozó START III. egyezmény meghosszabbításáról, a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt.

Hangsúlyozta: a csúcstalálkozón közölte Donald Trump elnökkel, hogy Moszkva készen áll a 2021-ben lejáró érvényű Start III. egyezmény meghosszabbítására. “Biztosítottam Trump elnököt, hogy Oroszország készen áll az egyezmény kiterjesztésére, meghosszabbítására, de először még néhány specifikus kérdésben egyezségre kell jutnunk, és van még néhány kérdésünk amerikai partnereinkhez” – fogalmazott az orosz elnök.

Hozzátette: Moszkva álláspontja szerint Washington ugyan nem teljes egészében tartja be a szerződést, de ezt szakértőknek kell tisztázniuk.

A NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését Vlagyimir Putyin rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést.

“A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta.

Az orosz elnök többször  kijavította a riportert

Amikor Chris Wallace, a Fox televízió sztárriportere a Krím félsziget bekebelezéséről faggatta, Putyin pontosított:

Oroszország szerinte a Krímet nem bekebelezte, hanem az ott élők népszavazással döntöttek az Oroszországhoz csatlakozásról. Az orosz elnök kérdés formájában vetette fel, hogy az amerikaiak beavatkoztak Ukrajnában, “puccsnak” minősítve az előző ukrán elnök eltávolítását. “Ki szervezte, támogatta a tüntetéseket a (kijevi) főtéren?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: “amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin. Kicsit később még azt is hozzátette: sajnálja, hogy a riporter nincs teljesen tisztában a szíriai helyzettel.

A Fox televízió a nemzetközi politikai meghatározó kérdéseinél jóval több teret szentelt Putyin amerikai belpolitikával kapcsolatos álláspontjainak.

Az orosz elnök – a Helsinkiben tartott sajtókonferencián elhangzottakhoz hasonlóan – kategorikusan leszögezte, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, az orosz elnök azt mondta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: “nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”. Hozzátette: Trump “az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”. MTI

Tovább olvasom

Politika

Trump: véget ért az Egyesült Államok és Oroszország rossz viszonya

Közzétéve

-

Írta:

Donald Trump amerikai elnök “termékeny párbeszédnek” minősítette a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott hétfői találkozóját a közös sajtótájékoztatón Helsinkiben.

Az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most “De ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért” – hangsúlyozta Donald Trump, aki ismételten “konstruktív párbeszédet” emlegetett.

Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél.

Tovább olvasom

Politika

A magyar és az orosz kormányfő is ott lesz Erdogan beiktatásán

Közzétéve

-

Írta:

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazik, ahol részt vesz Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Az esti ünnepségre az eddigi bejelentések alapján számos ország vezetőjét várják, Oroszországot például a kormányfő, Dmitrij Medvegyev képviseli, Szerbiából pedig Aleksandar Vucic államfő utazik Ankarába.

Törökországban június 24-én tartottak államfő- és parlamenti választást, a voksolást Erdogan elnök nyerte 52,59 százalékkal. A választás után a korábbi parlamenti berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszert vezetnek be. Erről tavaly áprilisban népszavazáson döntöttek a török választópolgárok. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű