Írjon nekünk

Politika

Putyin: hat év alatt felére csökken a szegénység Oroszországban (+videó)

Közzétéve

-

A szegénység hat év alatt felére csökken, a hazai össztermék (GDP) másfélszeresére nő, a szabadságot pedig minden tekintetben kiterjesztik Oroszországban – ígérte Vlagyimir Putyin orosz elnök a parlament két háza előtt csütörtökön elmondott évértékelő beszédében.

Az orosz elnök, aki beszédét vízválasztó jellegűnek nevezte, az elmaradást nyilvánította Oroszország fő ellenségének.

Vlagyimir Putyin – Kép: Kreml

Hangsúlyozta, hogy az ország stabil makrogazdasági helyzete lehetővé teszi számára az áttörést a gazdasági növekedés és az életszínvonal emelkedése felé az önálló fejlődés útján. Szavai szerint az elmaradottság a szuverenitás elvesztéséhez vezethet.

A Kreml Szent György termében megtartott beszédében az orosz államfő elmondta, hogy a következő évek meghatározóak lesznek Oroszország fejlődésének szempontjából, függetlenül attól, hogy március 18-án megválasztják-e őt újra elnöknek.

Putyin hangsúlyozta, hogy a következő évek meghatározó szerepet fognak játszani az ország fejlődésében, amely attól függ, hogy hogyan tudnak reagálni a technológiai forradalom kihívásaira.

Fontos, hogy az emberek egészséges és aktív életet éljenek – mondta az elnök.

Az államfő beszédében elmondta, hogy míg 2000-ben az oroszok születéskor várható élettartama 65 év volt, addig ez 2017-ben elérte a történelmi rekordot 73 évet.

A következő hat év legfontosabb feladatai

Vlagyimir Putyin az orosz parlament mindkét háza előtt megtartott évértékelőjében elmondta, hogy Oroszország legfontosabb feladata a következő hat évben a szegénység felére csökkentése.

Biztosítanunk kell az állampolgárok reáljövedelmének hosszútávú növekedését és hat év alatt a felére kell csökkentenünk a szegénységet – mondta Putyin.

Az elnök szerin biztosítani kell a stabil népességnövekedést a következő 10 évben.

Putyin: Az orosz gazdaágnak gyorsabban kell növekednie mint a világgazdaság

2017-ben a munkaképes korú lakosság csaknem 1 millió fővel csökkent, ez a csökkenő tendencia a következő években folytatódni fog, amely jelentősen korlátozhatja a gazdasági növekedést, ezért biztosítani kell az orosz népesség természetes növekedését a következő évtizedben.

A demográfiai helyzet kezelésére több mint 3.4 trillió rubelt kell fordítani a következő hat évben – mondta az elnök.

Ez az összeg 40%-al magasabb, mint az elmúlt hat évben volt.

A következő évtized végére a várható átlagos élettartam Oroszországban több mint 80 év lesz – mondta.

Új utakon

Az útfejlesztésekre szánt költségvetést a következő hat évben meg kell duplázni, amely így 11 trillió rubelre emelkedik – mondta az elnök.

Néhány hónap múlva megindulhat az autóforgalom az új Krími hídon, majd jövőre a vasúti forgalom is – mondta Putyin. Ez lendületet ad a Krímnek és az egész fekete-tengeri régió fejlődésének – tette hozzá.

Egyedülálló fegyverrendszerek kifejlesztése

Az ellenség által felderíthetetlen és elfoghatatlan, manőverező orosz nukleáris fegyverek kifejlesztéséről számolt be csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az egyedülálló fegyverrendszerek kifejlesztését azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok többszöri figyelmeztetés ellenére kilépett a Moszkva által a hadászati paritás alapjának tekintett, 1972-ben megkötött rakétavédelmi (ABM) szerződésből.

“Velünk senki sem akart tárgyalni, ránk senki sem hallgatott” – mondta az orosz elnök.

Nemzeti program a rák elleni harcra

Országos programot hirdetett Vlagyimir Putyin a rák elleni küzdelemre. Speciális rákellenes nemzeti programot javasolt az orosz elnök, amelyben szerepel az onkológiai központok fejlesztése is.

Oroszországnak a világ egyik adatfeldolgozó és -tároló központjává kell válnia

Oroszországnak a világ egyik adatfeldolgozó és -tároló központjává kell válnia – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában csütörtökön a parlament két háza előtt elmondott évértékelő beszédében.

Kijelentette, hogy a nagysebességű internetet a gazdaság digitalizálásának keretében 2024-re országszerte mindenütt hozzáférhetővé kell tenni.

Putyin szerint az online oktatás és gyógyítás hozzáférhetősége mellett lehetővé kell tenni, hogy az emberek a digitális térben tudományos és önkéntes csoportokat, projektcsoportokat, cégeket hozzanak létre,.

“Egy olyan hatalmas területű országnak, mint amilyen Oroszország, a tehetség, a szakértelem és az elképzelések effajta egyesítése az áttörés kolosszális erőforrása lehet” – mondta.

Politika

A magyar és az orosz kormányfő is ott lesz Erdogan beiktatásán

Közzétéve

-

Írta:

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazik, ahol részt vesz Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Az esti ünnepségre az eddigi bejelentések alapján számos ország vezetőjét várják, Oroszországot például a kormányfő, Dmitrij Medvegyev képviseli, Szerbiából pedig Aleksandar Vucic államfő utazik Ankarába.

Törökországban június 24-én tartottak államfő- és parlamenti választást, a voksolást Erdogan elnök nyerte 52,59 százalékkal. A választás után a korábbi parlamenti berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszert vezetnek be. Erről tavaly áprilisban népszavazáson döntöttek a török választópolgárok. MTI

Tovább olvasom

Politika

Moszkvába utazik Trump nemzetbiztonsági tanácsadója az amerikai-orosz csúcs előkészítésére

Közzétéve

-

Írta:

Moszkvába utazik a tervek szerint a jövő héten Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az amerikai és az orosz elnök találkozójának előkészítése keretében – közölte csütörtökön washingtoni forrásokra hivatkozva az Interfax orosz hírügynökség.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette az Interfax értesülését.

Korábban a The Washington Post című amerikai napilapban olyan közlés jelent meg, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a NATO július 11-én és 12-én tartandó csúcstalálkozóját követően találkozhat egymással ez egyik európai ország fővárosában. A lehetséges helyszínek közül a nemzetközi sajtóban konkrétan eddig csak Bécset említették.

A brit The Times című lap úgy értesült, hogy az amerikai-orosz csúcsot akár a NATO tanácskozása előtt is megtarthatják, ami nyugtalanságot keltett Londonban, mert az “hatást gyakorolhat Oroszország agressziójának megvitatására”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kijelentette: még nem világos, hogy mikor lesz a Putyin-Trump-találkozó, az időpontot egyelőre nem is mérlegelik a NATO brüsszeli csúcstalálkozóját megelőző időszakban.

Trump pénteken közölte: nem zárja ki, hogy még a nyáron találkozzon Putyinnal. Ezt a lehetőséget a Kreml sem zárta ki. MTI

Tovább olvasom

Politika

Zaharova: hiba volt Washington kilépése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Közzétéve

-

Írta:

Helytelen döntést hozott az Egyesült Államok azzal, hogy kilépett az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő újságíróknak szerdán Szamarában.

Kifejezte reményét, hogy az emberi jogi testület amerikai részvétel nélkül is hatékonyan lesz képes tovább működni. Mint mondta, Oroszország a bizottságon belül elő kívánja mozdítani a konstruktív és az átpolitizáltságtól mentes párbeszédet, ezért jelölteti magát a testületbe a 2021 és 2023 közötti időszakra.

A szóvivő szerint miközben az amerikaiak “banális, pimaszságba hajló cinizmussal, makacsul nem hajlandók elismerni, hogy komoly problémák vannak náluk az emberi jogok biztosításában”, megpróbálták saját politikai érdekeik szerint alakítani a bizottság összetételét, és más államokra ráerőltetni az emberi jogok “rendkívül sajátos értelmezését”, durván megsértve ezzel a társadalmi értékeket és a nemzetközi magatartási normákat.

Zaharova hangoztatta: a kilépés árt Washington jogvédelemmel kapcsolatos imázsának, ez annak jele, hogy az amerikai vezetés nemcsak a bizottságot, hanem magát a világszervezetet és az azt alkotó struktúrákat is semmibe veszi. Rámutatott: mivel az Egyesült Államok tavaly év végén kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO), Moszkvát nem lepte meg a mostani döntés.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok otthagyja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát. Mint mondta, a testület munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják, és erre bizonyíték, hogy “aránytalan mértékben” és elfogultan foglalkozik Izraellel. A diplomata korábban kifogásolta, hogy olyan államok is tagjai lehetnek a testületnek, amelyek rendszeresen megsértik az emberi jogokat.

Zaharova kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok konstruktív magatartást tanúsít majd a Szkripal-ügy miatt márciusban kiutasított 60 orosz diplomata helyettesítésének a kérdésében. Megjegyezte: Moszkva felfigyelt arra a washingtoni kijelentésre, amely szerint amerikai részről nem kívánják akadályozni a folyamatot.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt Nagy-Britannia és több mint kéttucat vele szolidáris állam orosz diplomatákat utasított ki, amire Oroszország szimmetrikus lépésekkel reagált. A legtöbb külügyi alkalmazottat, kölcsönösen hatvanat, Washington és Moszkva utasított ki a saját országából.

A moszkvai diplomáciai tárca szóvivője szerint az orosz fél továbbra is szimmetrikus választ ad majd a barátságtalan amerikai lépésekre.

Zaharova elmondta: Moszkva figyelmesen tanulmányozza, milyen, a hadászati egyensúlyt destabilizáló következményekkel járhat Washington világűrbéli katonai potenciáljának növelése és a fegyvereknek e közegben való megjelenése, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy önálló haderőnemként egy űrerő létrehozását rendelte el.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben Oroszország számára az a prioritás, hogy a világűr kutatása és hasznosítása kizárólag békés céllal folyjon, ezért több kezdeményezést is tett annak megakadályozására, hogy a fegyverkezési versenyt a világűrre is kiterjesszék. Állítása szerint az orosz légi és űrerő kizárólag védelmi jellegű, és Oroszország nem érdekelt a csapásmérő eszközöknek a világűrben történő alkalmazásában.

Szíriáról szólva az orosz szóvivő közölte: Moszkva nem zárja ki, hogy újabb álhírek és vádaskodások jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy az Oroszország által támogatott damaszkuszi rendszer ismét vegyi fegyvert vetett be.

Zaharova azt állította, kormánya adatokkal rendelkezik arról, hogy a Fehérsisakosok elnevezésű, nyugati pénzügyi támogatásban részesülő szíriai civil szervezet szoros együttműködésben áll a terroristákkal, egyebek között a dzsihadista volt an-Nuszra Fronttal.

A Fehérsisakosok több más civil szervezet mellett azt állították, hogy a kormányerők április 7-én vegyi fegyvert vetettek be Dúmában, amire reagálva az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország április 14-én csapást mért Szíriára, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei addigra még nem értek az állítólagos támadás helyszínére. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű