Írjon nekünk

Gazdaság

Putyin bízik a szankciós politika végében

Közzétéve

-

Reményét fejezte ki Vlagyimir Putyin elnök, hogy a nyugati szankciós politika hamarosan véget ér, és hogy Oroszország gazdasági külkapcsolatai normalizálódnak. Egyúttal felhívta a figyelmet a “tőkeamnesztia” új lehetőségére.

Putyin pénteken beszélt erről az Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének moszkvai kongresszusán.

“Gondolom, hogy maguk is ráunnak erre, akik ezt (a szankciós politikát) csinálják. Remélem, hogy a normális viszonyok útjára lépünk” – mondta.

Egy francia üzletemberekkel megtartott minapi megbeszélésére és az Emmanuel Macron francia elnökkel pénteken folytatott telefonos megbeszélésére hivatkozva kijelentette: külföldön is osztják meggyőződését, miszerint a mesterséges korlátozások létrehozása zsákutcába vezet és az ilyen politika kezdeményezőinek is károkat okoz.

Putyin szerint a korlátozások politikája Oroszországgal szemben gyakorlatilag folyamatos volt. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államokban 2012-ben, még a krími és az ukrajnai “események” előtt, gyakorlatilag a Jackson-Vanik törvénymódosítás eltörlése napján lépett életbe a Magnyitszkij-törvény.

Az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson-Vanik kiegészítésre a szovjet zsidók kivándorlásának moszkvai akadályozására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt, valamint a Moszkvának való hitelezést. A törvénymódosítást 2012-ben hatálytalanították, ám ekkor hatályba lépett az úgynevezett Magnyitszkij-törvény.

Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az új technológiai hullám jelentősen megváltoztatja a világgazdaság képét, hogy “újraosztják a lapokat”, hogy áruk és szolgáltatások új piacai, új vezető gazdasági tényezők jelennek meg, ami a konkurenciaharc kiéleződéséhez vezet. Úgy vélekedett, hogy a vetélytársak ilyen helyzetben nem fognak teketóriázni egymással és hogy “a nyomásgyakorlás más formáit, a konkurenciaharc bármely formáját” fogják egymás ellen alkalmazni.

“Nyilvánvaló, hogy a szankciós kihívás nem konjunkturális jellegű és feltehetően fennmarad egy ideig a jövőben. De ismétlem, mégis azt remélem, hogy a józan ész felülkerekedik és hogy az egész világgazdaság érdekében partnereinkkel együtt a helyes irányba fogunk haladni” – fogalmazott.

Az elnök szerint Oroszország jelenleg a fejlődés “bonyolult, feszült és nagyon fontos” szakaszába lép és éppen az üzleti világtól függ, hogy mennyire lesz sikeres. Szavai szerint a kormány határozottan “el fog takarítani”” minden akadályt a gazdaság és a befektetések elől.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz parlament alsóháza elfogadta a külföldön tartott tőke repatriálását és “kifehérítését” célzó amnesztiatörvény idén márciustól jövő február végéig érvényes, második szakaszát. Mint mondta, az intézkedést a nemzetközi pénzintézetek is támogatják.

A “tőkeamnesztia” során – amelynek első szakasza 2015-2016-ban volt – az orosz állam szavatolja, hogy aki bevallja az eltitkolt vagyonát és eszközeit, az mentesül az állam kijátszása miatti adóügyi, közigazgatási és bűnügyi felelősségre vonás alól.

Gazdaság

Kreml: versenyellenesek az Északi Áramlat-2 megakadályozására irányuló kísérletek

Közzétéve

-

Írta:

Az Északi Áramlat-2 tisztán kereskedelmi és nem politikai projekt, a megakadályozására irányuló kísérletek megsértik a szabad verseny szabályait – hangoztatta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Petro Porosenko ukrán elnök egy olyan csoport létrehozását kezdeményezte az Európai Unión belül, amely megakadályozná a tervezett, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését. A szóvivő szerint a csővezeték hozzájárul majd Európa energiabiztonságához.

Az Északi Áramlat-2, mintegy 9,5 milliárd eurós projekt keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Lavrov: Moszkva kész lenne gázt szállítani Európába a Török Áramlaton keresztül

Közzétéve

-

Írta:

Szilárd uniós garanciák esetén Oroszország kész lenne arra, hogy a Török Áramlat csővezetéken keresztül földgázt szállítson Európába – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a görög hivatali partnerével, Nikosz Kociasszal közösen megtartott szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

Lavrov elmondta, hogy a nyugat-balkáni orosz energiaprojektek megvalósítása a régió országaival megkötött megállapodásoktól függ majd. Hozzátette, az együttműködés egyik alapvető feltétele az, hogy abba nem fognak kívülről beavatkozni, miként az a Déli Áramlat esetében történt.

A Gazprom orosz gázipari vállalat több európai partnerével azt tervezte, hogy Ukrajna elkerülésére Déli Áramlat elnevezéssel a Fekete-tengeren át, Bulgária irányában évi 63 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket épít. A projekttől az Európai Bizottság elutasító álláspontja miatt Moszkva 2014 decemberében elállt, majd a Török Áramlat vezeték megvalósításába kezdett. Az évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású vezeték egyik vezetékága Törökországot, a másik pedig az Európai Unió országait látná el.

Az orosz diplomáciai tárca vezetője az épülő déli gázfolyosóval kapcsolatban azt hangoztatta: Moszkva tisztességes, piaci alapon kész konkurenciaharcot folytatni más termelőkkel és szállítási útvonalakkal.

Lavrov közölte, hogy Oroszország támogatni fogja a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő állam új elnevezéséről kedden bejelentett megállapodást, ha az az összes érintett fél érdekeinek megfelel.

Zoran Zaev macedón miniszterelnök kedden hozta nyilvánosságra: Szkopje és Athén megállapodott, hogy a délszláv országot Észak-Macedóniának hívják majd. A nevet azt követően kezdik el hivatalosan is alkalmazni, hogy a macedón és a görög parlament is ratifikálja az erről szóló megállapodást, valamint azt az ősszel megtartandó népszavazás is megerősíti majd.

Lavrov elmondta: Moszkva arra törekszik, hogy a NATO tiszteletben tartsa a kontinens biztonságának oszthatatlanságára vonatkozó korábbi, legfelső politikai szinten megkötött megállapodásokat, amelyek értelmében senki sem erősítheti a saját biztonságát mások rovására. MTI

Tovább olvasom

Gazdaság

Energiaipari stratégiai partnerségi nyilatkozatot írt alá Putyin és Abu Dzabi koronahercege

Közzétéve

-

Írta:

A gáz- és az olajiparra kiterjedő stratégiai együttműködési nyilatkozatot írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohamed bin Zájid ál-Nahajan sejk, Abu Dzabi koronahercege pénteken Moszkvában.

A dokumentum szerint az együttműködés célja, hogy elősegítse a világ szénhidrogén-piacának kiegyensúlyozottságát, a kitermelők és a fogyasztók érdekeinek figyelembe vételével. A felek nyilatkozat szerint együtt fognak működni a szakirányú nemzetközi szervezetekben, egyebek között a Gázexportőr Országok Fórumán (GECF).

A nyilatkozatban Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek sürgette egy terrorellenes nemzetközi koalíció létrehozását, az ENSZ Alapokmányával összhangban, tiszteletben tartva az államok területi épségét.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű