Írjon nekünk

Ukrajna

Moszkva: Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak

Közzétéve

-

A délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről megkötött minszki megállapodások elutasítását és az erőszakos megoldási kísérletek felújítását jelenti moszkvai reagálások szerint a csütörtökön Kijevben a Donyec-medence reintegrálásáról elfogadott törvény.

Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak – közölte a TASZSZ állami hírügynökséggel az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint az új ukrán törvény teljességgel ellentétes minszki megállapodásokkal, amelyek “a rendezés általánosan elfogadott és alternatíva nélkül álló alapját jelentik”. A jogszabály a moszkvai diplomácia szerint “eltemeti” az elért egyezségeket és a rendezés mechanizmusát, beleértve a “normandiai formátumot” is.

“Ma ismételten megerősítést nyert, hogy a kijevi kormányzat nem szándékozott végrehajtani a minszki megállapodásokat. Megerősítést nyert, hogy az erőre, nem pedig a békére helyezik a tétet. Ez a törvény nem a békéről és a Donyec-medence reintegrálásáról rendelkezik, ez a háborúról szóló törvény. A dolgokat a nevükön kell nevezni” – közölte Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke.

Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint az új ukrán jogszabállyal Kijev fejfát állított a minszki megállapodásoknak. A politikus úgy vélekedett, hogy a rendezési folyamatban rész vevő Németországnak és Franciaországnak állást kell foglalnia a “Minszk-ellenes” ukrán törvény ügyében, amely szerinte “gyökeresen megfordítja a helyzetet az ukrán belső rendezésben”.

Koszacsov hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrán parlament az új jogszabállyal értelmetlenné tette a minszki megállapodások végrehajtásához kötött amerikai és európai szankciókat.

Borisz Grizlov, a rendezés folyamat kapcsolattartó csoportjának orosz megbízottja Miszkben újságírók előtt kijelentette, hogy az új ukrán törvény ellentétes a békés politikai rendezéssel, egyebek között azért, mert a Donyec-medence különleges státusának megteremtése helyett a régió katonai elnyomására helyezi a hangsúlyt. Rámutatott, hogy a jogszabályban utalás sincs a minszki megállapodásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán parlamenti döntését megelőzően az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy emberélet kioltására alkalmas fegyvereket szállít Ukrajnának.

“A Donbassz számára ez jelzés, hogy Kijev képtelen a megállapodásra és hogy kénytelen lesz felkészülni a védelemre. Oroszország számára, amelyet agresszornak nyilvánítottak, ez újabb bizonyíték arra, hogy Kijev nem kívánja keresni a politikai kompromisszumokat és teljesíteni a kötelezettségeit. Mi több, ez arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországra hárítsa a felelősséget” – mondta Grizlov.

A politikus a Miszk-2 megállapodáshoz való visszatérésre szólította fel Kijevet, amelyet alternatíva nélkülinek nevezett. Szavai szerint Moszkva továbbra is tartja magát az egyezséghez. MTI

Ukrajna

Az ukrán hadsereg a focivébé idejére tervezi a nagy háborút a Donbasszban

Közzétéve

-

Az időzítés célja: lejáratni Oroszországot, és agresszióval megvádolni.

Az ukrán hadsereg nemrégiben támadásokat kezdeményezett Gorlovka térségében. Előrenyomulásuk célja: olyan magaslatokat elfoglalni a város környékén, ahonnan akadálytalanul lehet majd ágyúzni – és így a város feladására kényszeríteni a védőket. Az áttörési kísérlet egészében véres kudarcba fulladt, egyes részsikereket azonban az ukránok elértek. Elfoglaltak egy újabb települést Gorlovka környékén, a Lavrov külügyminiszter által forszírozott „fegyvermentes övezetek” egyikében. Ezáltal pozícióik tovább javultak.

A harcokban tíz ukrán, illetve a néphadsereg egyik harcosa életét vesztette. A támadóknak sikerült viszont foglyul ejteniük a néphadsereg három katonáját.

Gorlovka stratégiai jelentőségű város, Donyecktől mintegy 35 km-re, északkeletre. Elestével veszélybe kerülnének a Donyecket védő egyes települések, illetve még szorosabbra húzódna a főváros körüli ostromgyűrű – immár kelet felől is.

A rendkívül heves, bár helyi jelentőségű összecsapást, a Donbasszt megjárt újságíró szerint valójában ELŐJÁTÉKA A DONBASSZ ELLEN MEGINDÍTANDÓ NAGY TÁMADÁSNAK. Amelyet, mint föntebb említettük, a labdarúgó VB kezdetéhez időzítenének. (A fő támadás színtere netán nem is annyira Gorlovka lenne, hanem valahol másutt. A helyzet veszélyessége miatt a donyecki hadvezetés a napokban Gorlovka környékére dobta át az egykori legendás „Givi” parancsnok (Mihail Tolsztih) által irányított „Szomáli”egységet.

Az összecsapás azzal is emlékezetessé tette magát, hogy a junta szoldateszkája egy újabb, a nemzetközi egyezmények által tiltott fegyvert vetett be a város ellen: srapneleket.

Értékelések szerint Poros Jankó számára már az is nagy siker lenne a jövő évi elnökválasztás előtt, ha sikerülne bevennie Gorlovkát. (Amely eddig, 2014 óta, sikeresen állt ellen az ukrán hadseregnek.) Az ukrán tüzérség már nem csupán az elővárosokat lövi – közöttük is kiemelten a sokat szenvedett Zajcevót – de csaknem két hete az ágyútűz már beteríti a város egész területét.

Csikós Sándor

Forrás: www.nahnews.org

Tovább olvasom

Ukrajna

Moszkva: egy ukrán Buk maradványait mutathatták be a holland nyomozók

Közzétéve

-

Írta:

Több mint valószínű, hogy az ukrán hadseregé volt az az 1986-ban gyártott Buk rakéta, amely a “holland nyomozók” szerint 2014. július 17-én Ukrajna felett megsemmisítette a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépét, az orosz fegyveres erőknél az ilyen korú eszközöket a tragédia idejére leselejtezték – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a holland nyomozók, az orosz bűnrészességet bizonyítandó, bemutatták a gépet eltaláló rakéta hajtóműburkolatának egy épen maradt darabját, amelyen olvasható az eszköz sorozatszáma.

Ebből kiderült, hogy a rakétát 1986-ban a Szovjetunióban gyártották. Mivel az ilyen típusú fegyverek szavatossága az orosz védelmi minisztérium szerint 15 évig tart, az 1986-os évjáratú Bukokat leselejtezték az orosz hadseregnél, és újakat állítottak hadrendbe helyettük.

A moszkvai katonai tárca rámutatott, hogy 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének évében Ukrajnának mintegy 20 Buk légvédelmi rakétaüteg jutott, és azóta Oroszország a területén gyártott rakétákból nem szállított újabbakat a másik utódállamnak.

“A holland nyomozóbizottság szándékosan elhallgatta a bemutatott, 1986-ban kibocsátott rakétahajtómű eredetét, és ennek egyetlen oka az, hogy – több mint valószínű – az ukrán fegyveres erők tulajdona” – hangoztatta a védelmi tárca.

Úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyilatkozva – az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal ügyéhez hasonlította a malajziai utasszállító lelövéséről folytatott nyomozást, felhívva a figyelmet arra, hogy mindkét esetben úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták.

Elmondta, hogy a nap folyamán telefonon felhívta őt holland hivatali partnere, Stef Blok, aki közölte vele: Hágának nincs kétsége afelől, hogy a Buk Oroszországból érkezett a Donyec-medence felkelők által ellenőrzött területére.

“Érdeklődtem nála a tények felől, amelyek alátámaszthatnák ezeket az állításokat. Semmilyen tényeket nem hozott fel nekem. Azt mondta, azt akarják, hogy Oroszország segítsen ezeknek a tényeknek a megállapításában a semmi által meg nem erősített gyanú alapján. Emlékeztettem rá, hogy Oroszország bárki másnál nagyobb mértékben működött együtt ezzel a nyomozással, rengeteg információt szolgáltatva” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Szerdán a malajziai utasszállító lelövésének körülményeit vizsgáló nemzetközi szakértőcsoport bejelentette: arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Csütörtökön a holland kormány közölte: Hollandia és Ausztrália szerint Oroszországot felelősség terheli a maláj gép lelövésében. Hága egyúttal arra kérte Moszkvát, hogy vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében.

Az orosz védelmi tárca válaszul csütörtökön azt közölte, hogy az orosz fegyveres erők “egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon”.

Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy a szakértőcsoport előzetes jelentését “nem támasztják alá bizonyítékok”, és rámutatott, hogy a testület figyelmen kívül hagyta a Moszkva által rendelkezésére bocsátott anyagok jelentős részét, egyebek között orosz rádiólokációs megfigyelés által rendelkezésre bocsátott, “meghamisíthatatlan és megmásíthatatlan” adatokat.

Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával

Vlagyimir Putyin elnök azt hangsúlyozta, hogy Oroszország csak akkor ismerheti el a nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen maga is részt vehet. Kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.

A Malaysia Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét vesztette. MTI

Tovább olvasom

Ukrajna

Orosz védelmi tárca: egyetlen légvédelmi rakétarendszer sem lépte át soha az orosz-ukrán határt

Közzétéve

-

Írta:

Az orosz fegyveres erők egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca annak a nemzetközi szakértőcsoportnak a bejelentésére reagált, amely a malajziai légitársaság utasszállító gépének 2014. július 17-én Ukrajna fölötti lelövésének körülményeit vizsgálja. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik.

Az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy “az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon”.

A tárca rámutatott, hogy Moszkva a holland rendvédelmi szervekkel folytatott együttműködés keretében, egyebek között teljes körű tesztekkel is megerősített, “kimerítő bizonyítékokat” szolgáltatott, amelyek “egyértelműen arra mutatnak rá”, hogy a Hollandiából felszállt Boeing utasszállító Ukrajna feletti megsemmisítéséért éppen hogy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer-egységek felelősek.

“Mi több, a nemzetközi vizsgálócsoportnak átadtuk a 2014. július 17-én a Rosztov megyei Uszty-Donyeckij község közelében működő, Utyosz-T útvonalkövető rádiólokátor-komplexumtól kapott, megszakítás nélküli elsődleges (feldolgozatlan) adatokat. A radar adataiban nem volt felfedezhető semmilyen légi tárgy közelítése a Boeing utasszállítóhoz keleti irányból, így Sznyezsnoje vagy Pervomajszkoje település felől sem” – hangzott az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása.

Oroszország lejáratása a cél

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a nemzetközi szakértőcsoport előzetes jelentését “nem támasztják alá bizonyítékok”, az csak “sajnálatra ad okot”, a célja pedig Oroszország lejáratása. A dokumentum szerzői rámutattak, hogy a csoport figyelmen kívül hagyta a Moszkva által rendelkezésére bocsátott anyagok jelentős részét, egyebek között azt a tényt is, hogy orosz részről a nyomozás érdekében feloldották a Buk rendszerhez tartozó rakéták műszaki adatainak titkosítását, valamint megosztották a holland hatóságokkal a rakétákat gyártó Almaz-Altej cég teljes körű felmérésének eredményét.

Az orosz diplomaták sérelmezték, hogy a vizsgálat eredményét nem befolyásolták az orosz rádiólokációs megfigyelés által rendelkezésre bocsátott “meghamisíthatlan és megmásíthatlan” adatok. Az orosz diplomáciai tárca azt is kifogásolta, hogy a szakértők ehelyett a Bellingcat bloggercsoport által fabrikált anyagokra támaszkodtak.

Eduard Baszurin, a függetlenségét 2014-ben önhatalmúlag kikiáltó “Donyecki Népköztársaság” egyesített parancsnokságának helyettes vezetője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy a felkelő erők “semmilyen orosz fegyverzettel, beleértve a Bukokat”, sem most nem rendelkeznek, sem akkor nem rendelkeztek.

Baszurin úgy vélekedett, hogy a szovjet korszakban gyártott és Ukrajnában is rendszerbe állított Buk-rendszerek rakétáinak hovatartozását a cél eltalálása után gyakorlatilag lehetetlen megállapítani.

A Malaysian Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét vesztette.  MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű