Írjon nekünk

Politika

Orbán: Putyin ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát

Közzétéve

-

Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát”, de az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben “egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lapnak adott interjúban.

Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról kiemelte: az orosz elnököt “ördögnek kell nevezni ahhoz, hogy valaki jó európainak számítson”, pedig “ostobaság Putyint démonizálni”. Tudomásul kell venni, hogy “ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát”, de az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben “egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni”. Az európai Oroszország-politika “rossz, mert túl egyoldalú”.

Az európai Oroszország-politika “rossz, mert túl egyoldalú”

Németországhoz fűződő viszonyáról kiemelte, hogy mindig is tisztelettel viszonyult a mindenkori kancellárhoz, “akkor is, ha ezt jelenleg nem viszonozzák”.

Azonban Angela Merkelnek így is “valamennyien sokat köszönhetünk”, mert “megakadályozott törekvéseket, amelyek Európát gazdaságilag tönkretették volna”, ő kötelezte a “hanyag” EU-országokat “házi feladataik” elvégzésére – mondta a kormányfő.

Az EU-nak segítenie kell a menekülteken, de “nem lehet a világnak úgy segíteni, hogy tönkretesszük a saját népünket” – jelentette ki Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, egyetért Ferenc pápával abban, hogy az EU-nak “keresztény felebaráti szeretetből” segítenie kell a menekülteken, de kérdés, hogy miként kell segíteni.

A szíreknek joguk van az életüket mentve beutazni az első biztonságos államba, de “hagytuk őket bevonulni Európába, és ehhez minden törvényt hatályon kívül helyeztünk” – tette hozzá Orbán Viktor.

A menekültek nem háborús övezetekből jönnek, “csak jobban akarnak élni nálunk, mint Afrikában vagy Ázsiában”, ezért “a segítséget kellene odavinni és nem a migránsokat idehozni” – húzta alá.

Elmondta: Magyarországnak “finomabb érzéke van a migráció témájához, mint Németországnak”, mert egy “veszélyzónában” fekszik, így “ha embertömegek áramlanak be, nálunk megszólalnak a vészcsengők”.

“Szolidárisak vagyunk és ezért kritizálnak bennünket, katonákkal állunk az EU határain, és ez eddig 1 milliárd eurónkba került. Mit tesz azonban Brüsszel és Berlin? Nem fizetnek nekünk semmit, és szidnak bennünket” – mondta Orbán Viktor.

“Nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktálja nekünk azt, hogy kit kell befogadnunk”, csak Magyarország döntheti el, hogy kinek szabad magyar földön tartózkodnia. Ennek az alapelvnek a tiszteletben tartása esetén “szívesen részt vállalunk egy menekültügyi rendszerben” – mondta.

Hozzátette: Schengen az EU legnagyobb vívmánya, “különösen nekünk, magyaroknak, akik egy diktatúrából jöttünk és éppen ezért különösen nagyra értékeljük ezt a szabadságot, ha azonban nem tudjuk megvédeni a külső határokat, akkor a belső határokat le kell zárni”.

Az európaiság a magyar önazonosság része – jelentette ki arra a kérdésre, hogy miben áll európai meggyőződése. A magyar identitást a “keleti jellemvonások”, és a keresztény és európai kultúra együttese alkotja.

Azonban Európa “nem Brüsszelben, hanem Berlinben, Budapesten, Varsóban és Párizsban van”, de “nem Brüsszelt szidom, hanem a brüsszeli politikusokat és bürokratákat, akik “úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének”.

Ezzel szemben a magyar kormány korlátozott hatalmú parlamenttel rendelkező EU-t akar, a kormányfők “erős Tanácsával” és egy “Bizottsággal, amely a szerződések őrzője, ahelyett, hogy maga is politizálna” – mondta.

Hozzátette: kitartást és türelmet kíván a varsói kormánynak a Brüsszellel folytatott vitákhoz.

A liberális demokrácia és a jogállamiság témájában Kelet és Nyugat között “kölcsönös az értetlenség”, a magyarok “hagyományos és közvetlen nyelvet” beszélnek, míg “Nyugaton posztnemzetiként, posztkeresztényként értelmezik magukat, és ezt liberálisnak és jogállaminak nevezik”.

Politika

Az orosz-bolgár kapcsolatok teljes körű helyreállításáról tárgyalt Putyin és Radev

Közzétéve

-

Írta:

Az Oroszország és Bulgária közötti kapcsolatok teljes körű – egyebek között az energetikai együttműködés – helyreállításáról tárgyalt a két állam elnöke, Vlagyimir Putyin és Rumen Radev kedden Szocsiban.

Putyin a megbeszélést követően a kamerák előtt hangot adott meggyőződésének, hogy Radev látogatása kedvező jelzés a kapcsolatok helyreállítása szempontjából. Mint mondta a megbeszélések során ismertette bolgár hivatali partnerével Oroszország prioritásait a kétoldalú kapcsolatokban és Moszkva megközelítését egy sor nemzetközi kérdéssel kapcsolatban.

Radev az orosz elnök oldalán állva vizitjének célját a kétoldalú párbeszéd lehető legmagasabb szintű helyreállításában nevezte meg. Elismerte, hogy a bizalom helyreállítása nehéz feladat a Moszkva ellen bevezetett szankciók, valamint az Oroszország, illetve az EU és a NATO közötti ellentétek közepette.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az első lépést Putyinnal megtette azzal, hogy stratégiai szempontból áttekintették a kétoldalú viszonyt, és kimutatták a kereskedelemben, az energetikában, valamint a turizmus, a kultúra és a közlekedés területén meglévő együttműködési lehetőségeket.

Radev hivatalos látogatásra hívta meg Putyint, rámutatva, hogy Bulgáriában idén ünneplik a felszabadulás és az orosz-török háborúban aratott közös győzelem 140. évfordulóját, amely eseményeknek köszönhetően hazája felkerült Európa térképére. Az orosz elnök megemlítette, hogy hamarosan Moszkvába várják Bojko Boriszov bolgár miniszterelnököt is.

A bolgár államfő egy nappal korábban, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel tárgyalva reményét fejezte ki, hogy felül lehet vizsgálni az Oroszországból Bulgáriába közvetlenül a Fekete-tengeren át történő gázszállítás lehetőségét. Ezzel kapcsolatban Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak elmondta, hogy Bulgária elosztó központot is akar építeni a területén. Mint mondta, Moszkva nem ellenzi a projektek mérlegelését, de ehhez előbb garanciákat vár Szófiától és Brüsszeltől.

A Gazprom orosz gázipari vállalat korábban több európai partnerével azt tervezte, hogy Déli Áramlat elnevezéssel a Fekete-tengeren át, Bulgária irányában évi 63 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket épít. A projekttől az Európai Bizottság elutasító álláspontja miatt Moszkva 2014 decemberében elállt, s helyette a Török Áramlat vezeték megvalósításába kezdett bele. Bulgária ezt követően többször is kifejezte érdekeltségét a Déli Áramlat újjáélesztésében.

Rumen Radev hétfőn kijelentette: a Medvegyevvel folytatott megbeszélésén felmerült az is, hogy felújítsák a belenei nukleáris erőmű megépítésének projektjét, ami “Oroszország részvételét feltételezi”. A keddi államfői megbeszélésekhez előkészített, a TASZSZ hírügynökség által ismertetett iratok szerint a bolgár energiaügyi minisztérium június végéig kell előterjessze elképzeléseit az orosz partnertárcának azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne hasznosítani a belenei erőműhöz már legyártott orosz berendezéseket, beleértve a projekt újraindítását is. Az anyagokból az is kiderül, hogy a Roszatom július végig befejezheti a bolgár Kozloduj atomerőmű hatodik reaktorblokkjának megépítéséről szóló tárgyalásokat.

Kozloduj Bulgária egyetlen nukleáris erőműve és legnagyobb energiatermelő létesítménye. Szófia az EU-csatlakozás feltételeként 2006-ban bezárta az atomerőmű első négy, VVER-440-es reaktorokat üzemeltető blokkját, az ötödik és a hatodik, egyaránt VVER-1000-es reaktort üzemeltető blokkjának licence pedig tavaly járt le, illetve 2019-ben jár majd le.

A Belene két reaktorának megépítésére kiírt nemzetközi tendert 2006-ban a Roszatomhoz tartozó Atomsztrojekszport nyerte meg. A projektet azonban 2009-ben leállították és Szófia 2012-ben “végleg” lemondott a létesítmény megépítéséről, azzal hogy annak helyén inkább gázüzemű erőművet létesítene. A beruházás beszűntetéséről a kormányfői tisztséget jelenleg is betöltő Boriszov kabinetje döntött. A régi-új miniszterelnök idén május 12-én közölte, hogy kormányának szándékában áll felújítani a befagyasztott terveket, amelyekre eddig mintegy 1,5 milliárd eurót költött az ország.

Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az orosz nukleáris energetikai állami vállalat kész segíteni Bulgáriának a projekt megvalósításában, amely iránt egyébként a Kínai Nemzeti Atomenergetikai Társaság CNNC is kifejezte érdeklődését, s a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) jelezte, hogy kész a 10 milliárd eurós projekt finanszírozására.

Temenuzska Petkova bolgár energiaügyi miniszter múlt szerdán közölte, hogy Szófia az év végéig tendert írna ki a félbehagyott belenei atomerőmű-beruházás stratégiai befektetőjének kiválasztására. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin jóváhagyta az új orosz kormány összetételét

Közzétéve

-

Írta:

Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szocsiban az orosz kormány tagjainak Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által előterjesztett új, viszonylag kevés változást tartalmazó listáját.

A kormányfő első helyettesének újonnan létrehozott posztjára Anton Sziluanov lépett elő, megőrizve a pénzügyminisztérium irányítását. Megmarad eddigi tisztségében többek között Szergej Lavrov eddigi külügy-, Szergej Sojgu védelmi, Alekszendr Novak energiaügyi, Veronika Szkvorova egészségügyi miniszter – egyúttal a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság társelnöke – és Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter.

A szociális politikáért felelős helyettes kormányfő Tatyjana Golikova lett, aki eddig a számvevőszéket irányította. A szociális területet eddig felügyelő Olga Gologyec a kulturális és sportügyeket veszi át Vitalij Mutkótól, aki a doppingbotrány kirobbanásakor sportminiszter volt. Mutko az építőipar irányítását kapja meg miniszterelnök-helyettesként.

A miniszterelnök-helyettesek közül az ipar felügyeletét Dmitrij Kozakra bízták, aki eddig, ugyanebben a rangban Krím és Szevasztopol ügyeivel foglalkozott, a hadiipar ügyeit pedig Jurij Boriszov eddigi védelmi miniszterhelyettes veszi kézbe. A közlekedést Makszim Akimov, az elnöki apparátus helyettes vezetője kapja meg, az agrár-ipari komplexumot pedig Alekszej Gorgyejev, aki eddig a Oroszország Központi Szövetségi Körzetében volt elnöki különmegbízott.

A kormányapparátus feje miniszterelnök-helyettesi rangban Konsztantyin Csujcsenko, az elnöki ellenőrző igazgatóság jelenlegi vezetője lesz. Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes a Távol-keleti Szövetségi Körzet elenöki megbízottja marad.

Az agrártárca vezetését Dmitrij Patrusev, a természeti erőforrások minisztériumát pedig Dmitrij Kobilkon, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet eddigi kormányzója veszi át

Az eddigi közoktatási tárca közoltatási, valamint tudományos és felsőoktatási minisztériummá válik szét, a távközlési tárca pedig a digitális fejlesztésért is felelős minisztériummá alakul át. A kereskedelmi képviseletek a gazdaságfejlesztési minisztériumtól az ipari és kereskedelmi tárcához kerülnek át. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin és Erdogan aggodalmát fejezte ki a palesztin áldozatok nagy száma miatt

Közzétéve

-

Írta:

Aggodalmát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz államfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök amiatt, hogy az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történt áthelyezése elleni palesztin tiltakozások során számos tüntető vesztette életét – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.

Putyin és Erdogan telefonon vitatta meg a közel-keleti helyzetet. A Kreml szerint Putyin hangsúlyozta az erőszakról való lemondásnak és az eredményes tárgyalási folyamat beindításának a fontosságát annak érdekében, hogy a felek megtalálják a kölcsönösen elfogadható megoldásokat az ENSZ határozatai alapján.

A TASZSZ hírügynökség Ankarából arról számolt be, hogy Erdogan tájékoztatta Putyint az Iszlám Együttműködés Szervezete pénteki isztambuli tanácskozásának előkészületeiről. A török elnök egyébként a palesztin területeken történteket megvitatta Angela Merkel német kancellárral és Haszan Róháni iráni államfővel is.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a nap folyamán korábban leszögezte: Oroszország álláspontja továbbra is az, hogy Jeruzsálemnek két állam, Palesztina és Izrael fővárosának kell lennie.

Hozzátette, hogy Jeruzsálemnek, amelynek végleges státuszáról a palesztin-izraeli közvetlen tárgyalásokon kell megállapodni, nyitottnak kell maradnia “mindhárom monoteista vallás követői előtt”.

“Nem tudok egyetérteni azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint az incidensekben megölt békés polgárok, köztük a csecsemők terroristák voltak. Úgy gondolom, hogy ezek kegyeletsértő kijelentések” – nyilatkozott a Gáza-övezet és Izrael határán történt villongásokkal kapcsolatban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Putyin és Erdogan egyébként szót váltott a szíriai helyzetről, az asztanai folyamatról és a kétoldalú kapcsolatokról is. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű