Írjon nekünk

Politika

Lavrov: az iráni atomalku felrúgása ártana az észak-koreai rendezésnek

Közzétéve

-

Az iráni nukleáris programról megkötött megállapodás felrúgása rendkívül rossz jelzés lenne azok számára, akik bíznak a Koreai-félszigeten kialakult válság rendezésében – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az orosz parlament felsőházában.

Hangsúlyozta, hogy minden olyan forgatókönyv, amely katonai fellépéssel számol Észak-Korea ellen, katasztrófához vezetne.

A koreai válságról a péntekre virradó éjszaka folyamán telefonon tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök.

Igor Morgulov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfax hírügynökség jelentése szerint pénteken közölte, hogy Moszkva nem hajlandó olyan új szankciókat elfogadni, amelyek megfojtanák az észak-koreai gazdaságot. Elmondta, hogy Oroszország eleget fog tenni az ENSZ Phenjanra vonatkozó határozatainak, de nem fogja azonnal kiutasítani a területén dolgozó észak-koreai vendégmunkásokat. Amerikai források szerint ezek száma 30 ezerre tehető.
Morgulov szerint Moszkvának nincsenek magas szintű kapcsolatai Észak-Koreával, de nem zárta ki azok létrejöttének lehetőségét.

Más nemzetközi témákról szólva Lavrov az orosz parlamentben egyebek között arról is beszélt, hogy Oroszország nem törekszik a konfrontáció elmélyítésére az Egyesült Államokkal, de a kölcsönösség alapján válaszolni fog a barátságtalan lépésekre. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész a Washingtonnal való konstruktív együttműködésre, egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ezen a téren amerikai részről nem történt elmozdulás.

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét, hogy “folyamatosan beavatkozik” az orosz választásokba, és hogy diplomatái rendszeresen részt vesznek az ellenzéki pártok tüntetésein.

Megfogalmazása szerint Moszkva nem kíván más országok ügyeibe beavatkozni, szemben Washingtonnal, amely szerinte exportálja a demokráciát, valamint konfliktusokat és háborúkat teremt.

“Nem gondolom, hogy hasznuk származik abból, ha nagy országok belső forradalmak szakadékába zuhannak” – mondta.

Lavrov szerint az Egyesült Államok az Oroszország ellen folytatott küzdelem ürügyén az orosznál drágább amerikai gáz vásárlására kívánja kényszeríteni az Európai Uniót. Mint mondta, komoly veszteséget okozott az európai üzleti életnek, hogy a brüsszeli bürokrácia “közvetlen tengerentúli utasításra” szankciókat vezetett be Oroszország ellen.

Mint mondta, Moszkva olyan mértékben fejleszti majd együttműködését Brüsszellel, amilyenre az unió kész.

Sürgette, hogy a nyugati államok gyakoroljanak nyomást Kijevre az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások betartása végett. Hangsúlyozta, Oroszország arra fog törekedni, hogy az elesett szovjet katonák emlékműveit nemcsak Lengyelországban, hanem egész Európában tartsák tiszteletben és őrizzék meg.

Lavrov azt hangoztatta, hogy Moszkva, Teherán és Ankara között – az eltérő célok és az érdekek ellenére is – teljes szolidaritás alakult ki a terrorizmus elleni harc és Szíria területi épsége ügyében. Bírálta az Egyesült Államokat, amiért az nem támadja az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet Szíriából Irakba menekült fegyvereseit. Kifejezte nyugtalanságát amiatt, hogy az IÁ Afganisztánban az ország északi részeire csoportosítja át erőt, amiből arra következtetett, hogy a terroristák következő célpontja Közép-Ázsia lehet.

Beszámolójában kifogásolta, hogy Washington azt követeli Kabultól, cserélje le amerikai gépkarabélyokra azt az 50 ezer kalasnyikovot, amelyet lőszerrel együtt térítésmentesen kapott Moszkvától. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok korábban az afgán hadseregnél jól bevált orosz helikopterek lecserélése végett gyakorolt nyomást Afganisztánra. A miniszter szerint eközben az országban álló amerikai csapatok sem a kábítószer-termesztéssel, sem a terrorfenyegetéssel nem tudnak megbirkózni.

Elmondta, hogy Oroszország, Törökország és Irán a nemzeti fizetőeszközök használata alapján olyan együttműködésre törekszik, amely független Washington “konjunkturális pénzügyi manipulációitól”. Utalt rá, hogy a három partneren kívül Kínának sem tetszik az Egyesült Államok által meghatározott monetáris és pénzügyi világrend.

Lavrov arról is szólt, hogy Oroszország vízummentességi megállapodást kötött Latin-Amerika csaknem valamennyi országával. Mint mondta, Moszkva kész erre Japánnal is, de hangsúlyozta, hogy a rendszer bevezetése csakis kölcsönös alapon lehetséges. MTI

Politika

Moszkvába utazik Trump nemzetbiztonsági tanácsadója az amerikai-orosz csúcs előkészítésére

Közzétéve

-

Írta:

Moszkvába utazik a tervek szerint a jövő héten Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az amerikai és az orosz elnök találkozójának előkészítése keretében – közölte csütörtökön washingtoni forrásokra hivatkozva az Interfax orosz hírügynökség.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette az Interfax értesülését.

Korábban a The Washington Post című amerikai napilapban olyan közlés jelent meg, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a NATO július 11-én és 12-én tartandó csúcstalálkozóját követően találkozhat egymással ez egyik európai ország fővárosában. A lehetséges helyszínek közül a nemzetközi sajtóban konkrétan eddig csak Bécset említették.

A brit The Times című lap úgy értesült, hogy az amerikai-orosz csúcsot akár a NATO tanácskozása előtt is megtarthatják, ami nyugtalanságot keltett Londonban, mert az “hatást gyakorolhat Oroszország agressziójának megvitatására”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kijelentette: még nem világos, hogy mikor lesz a Putyin-Trump-találkozó, az időpontot egyelőre nem is mérlegelik a NATO brüsszeli csúcstalálkozóját megelőző időszakban.

Trump pénteken közölte: nem zárja ki, hogy még a nyáron találkozzon Putyinnal. Ezt a lehetőséget a Kreml sem zárta ki. MTI

Tovább olvasom

Politika

Zaharova: hiba volt Washington kilépése az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Közzétéve

-

Írta:

Helytelen döntést hozott az Egyesült Államok azzal, hogy kilépett az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő újságíróknak szerdán Szamarában.

Kifejezte reményét, hogy az emberi jogi testület amerikai részvétel nélkül is hatékonyan lesz képes tovább működni. Mint mondta, Oroszország a bizottságon belül elő kívánja mozdítani a konstruktív és az átpolitizáltságtól mentes párbeszédet, ezért jelölteti magát a testületbe a 2021 és 2023 közötti időszakra.

A szóvivő szerint miközben az amerikaiak “banális, pimaszságba hajló cinizmussal, makacsul nem hajlandók elismerni, hogy komoly problémák vannak náluk az emberi jogok biztosításában”, megpróbálták saját politikai érdekeik szerint alakítani a bizottság összetételét, és más államokra ráerőltetni az emberi jogok “rendkívül sajátos értelmezését”, durván megsértve ezzel a társadalmi értékeket és a nemzetközi magatartási normákat.

Zaharova hangoztatta: a kilépés árt Washington jogvédelemmel kapcsolatos imázsának, ez annak jele, hogy az amerikai vezetés nemcsak a bizottságot, hanem magát a világszervezetet és az azt alkotó struktúrákat is semmibe veszi. Rámutatott: mivel az Egyesült Államok tavaly év végén kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO), Moszkvát nem lepte meg a mostani döntés.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok otthagyja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát. Mint mondta, a testület munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják, és erre bizonyíték, hogy “aránytalan mértékben” és elfogultan foglalkozik Izraellel. A diplomata korábban kifogásolta, hogy olyan államok is tagjai lehetnek a testületnek, amelyek rendszeresen megsértik az emberi jogokat.

Zaharova kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok konstruktív magatartást tanúsít majd a Szkripal-ügy miatt márciusban kiutasított 60 orosz diplomata helyettesítésének a kérdésében. Megjegyezte: Moszkva felfigyelt arra a washingtoni kijelentésre, amely szerint amerikai részről nem kívánják akadályozni a folyamatot.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt Nagy-Britannia és több mint kéttucat vele szolidáris állam orosz diplomatákat utasított ki, amire Oroszország szimmetrikus lépésekkel reagált. A legtöbb külügyi alkalmazottat, kölcsönösen hatvanat, Washington és Moszkva utasított ki a saját országából.

A moszkvai diplomáciai tárca szóvivője szerint az orosz fél továbbra is szimmetrikus választ ad majd a barátságtalan amerikai lépésekre.

Zaharova elmondta: Moszkva figyelmesen tanulmányozza, milyen, a hadászati egyensúlyt destabilizáló következményekkel járhat Washington világűrbéli katonai potenciáljának növelése és a fegyvereknek e közegben való megjelenése, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy önálló haderőnemként egy űrerő létrehozását rendelte el.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben Oroszország számára az a prioritás, hogy a világűr kutatása és hasznosítása kizárólag békés céllal folyjon, ezért több kezdeményezést is tett annak megakadályozására, hogy a fegyverkezési versenyt a világűrre is kiterjesszék. Állítása szerint az orosz légi és űrerő kizárólag védelmi jellegű, és Oroszország nem érdekelt a csapásmérő eszközöknek a világűrben történő alkalmazásában.

Szíriáról szólva az orosz szóvivő közölte: Moszkva nem zárja ki, hogy újabb álhírek és vádaskodások jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy az Oroszország által támogatott damaszkuszi rendszer ismét vegyi fegyvert vetett be.

Zaharova azt állította, kormánya adatokkal rendelkezik arról, hogy a Fehérsisakosok elnevezésű, nyugati pénzügyi támogatásban részesülő szíriai civil szervezet szoros együttműködésben áll a terroristákkal, egyebek között a dzsihadista volt an-Nuszra Fronttal.

A Fehérsisakosok több más civil szervezet mellett azt állították, hogy a kormányerők április 7-én vegyi fegyvert vetettek be Dúmában, amire reagálva az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország április 14-én csapást mért Szíriára, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellenőrei addigra még nem értek az állítólagos támadás helyszínére. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin fogadta az ENSZ és az ET főtitkárát

Közzétéve

-

Írta:

Az ENSZ-nek a nemzetközi válságok megoldásában vállalt különleges szerepét, illetve Oroszország és az Európa Tanács teljes körű együttműködése helyreállításának fontosságát hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a szerdán a Kremlben fogadta António Guterrest, a világszervezet, illetve Thorbjörn Jaglandot, a jogállamiságot, valamint szabadság- és emberi jogokat szavatoló legfontosabb európai struktúra főtitkárát.

Putyin közölte Guterressel, hogy Moszkva továbbra is kész az ENSZ-szel való konstruktív együttműködésre, hangsúlyozva, hogy az ENSZ Alapokmánya jelenti a mai nemzetközi jog alapját.

Az ENSZ főtitkára a maga részéről pótolhatatlan tényezőnek nevezte Oroszországot, mint a világszervezet egyik alapítóját és a Biztonsági Tanács állandó tagját az új, többpólusú világrend kialakításában.

Guterres szerint az ENSZ a hidegháború és az egypólusú világrend korszaka után igyekszik megtalálni a multipoláris világ új szerkezetét, az annak megfelelő sokoldalú kormányzási struktúrákkal együtt. Mint mondta, Moszkvának ebben aktív szerepet kell játszania.

Putyin egyetértéséről biztosította Jaglandot ez utóbbinak azzal a korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy Oroszországnak teljes értékű együttműködést kell folytatnia az Európa Tanáccsal.

Az európai szervezet vezető tisztségviselője emlékeztetett arra, hogy Moszkva 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Jagland egyebek között arról is szólt, hogy noha több ország is elégedetlen az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyes döntéseivel, a tagállamok úgy tartják, hogy a bíróság és az egyezmény egészében nagyon fontos és az érdekeiket szolgálja.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a nap folyamán korábban fogadta az ET főtitkárát, kifejtette neki: Moszkvát aggasztja, hogy az EJEB bíróinak egyharmadát orosz képviselők részvétele nélkül választották meg az ET Parlamenti Közgyűlésének (PACE) “válsága” miatt. Lavrov szerint az elmúlt öt év alatt kevesebb mint harmadára csökkent az Oroszország ellen az EJEB elé terjesztett panaszok száma.

Oroszország PACE-küldöttségét 2014 áprilisában megfosztották alapvető jogaitól – közgyűlési szavazati joguktól, a vezető testületekbe történő megválaszthatóságuktól és a megfigyelő missziókban való részvétel lehetőségétől – a Krím félszigettel történt újraegyesülés és az ukrán válság miatt. Két, 2015-ös rehabilitációs kísérlet kudarcát követően az orosz fél közölte, hogy ilyen körülmények között nem hajlandó folytatni a munkát, 2016-ban és 2017-ben pedig már nem is kezdeményezte jogainak helyreállítását.

Tavaly Moszkva azt is közölte, hogy felfüggeszti a tagdíj fizetését, amiért küldöttsége nem vehet részt a PACE munkájában. Egyúttal olyan szabálymódosítási javaslatot tett, hogy senkinek se állhasson jogában megfosztani jogaiktól a nemzeti delegációkat.

Kirill pátriárka szerdán Moszkvában a közel-keleti keresztények katasztrofális helyzetére hívta fel az ENSZ főtitkárának figyelmét. Külön kiemelte, hogy Észak-Irakban, ahol a háború előtt másfél millió Krisztus-hívő élt, mára már csak mintegy 150 ezer maradt.

António Guterres szerint a keresztény közösségek a közel-keleti kultúra elidegeníthetetlen részét képezik. A főtitkár kifejezte reményét, hogy a helyzet stabilizálódása után a menekültek visszatérnek otthonaikba.

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű