Írjon nekünk

Politika

Lavrov: az iráni atomalku felrúgása ártana az észak-koreai rendezésnek

A megjelenés óta

-

Az iráni nukleáris programról megkötött megállapodás felrúgása rendkívül rossz jelzés lenne azok számára, akik bíznak a Koreai-félszigeten kialakult válság rendezésében – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az orosz parlament felsőházában.

Hangsúlyozta, hogy minden olyan forgatókönyv, amely katonai fellépéssel számol Észak-Korea ellen, katasztrófához vezetne.

A koreai válságról a péntekre virradó éjszaka folyamán telefonon tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök.

Igor Morgulov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfax hírügynökség jelentése szerint pénteken közölte, hogy Moszkva nem hajlandó olyan új szankciókat elfogadni, amelyek megfojtanák az észak-koreai gazdaságot. Elmondta, hogy Oroszország eleget fog tenni az ENSZ Phenjanra vonatkozó határozatainak, de nem fogja azonnal kiutasítani a területén dolgozó észak-koreai vendégmunkásokat. Amerikai források szerint ezek száma 30 ezerre tehető.
Morgulov szerint Moszkvának nincsenek magas szintű kapcsolatai Észak-Koreával, de nem zárta ki azok létrejöttének lehetőségét.

Más nemzetközi témákról szólva Lavrov az orosz parlamentben egyebek között arról is beszélt, hogy Oroszország nem törekszik a konfrontáció elmélyítésére az Egyesült Államokkal, de a kölcsönösség alapján válaszolni fog a barátságtalan lépésekre. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész a Washingtonnal való konstruktív együttműködésre, egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ezen a téren amerikai részről nem történt elmozdulás.

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét, hogy “folyamatosan beavatkozik” az orosz választásokba, és hogy diplomatái rendszeresen részt vesznek az ellenzéki pártok tüntetésein.

Megfogalmazása szerint Moszkva nem kíván más országok ügyeibe beavatkozni, szemben Washingtonnal, amely szerinte exportálja a demokráciát, valamint konfliktusokat és háborúkat teremt.

“Nem gondolom, hogy hasznuk származik abból, ha nagy országok belső forradalmak szakadékába zuhannak” – mondta.

Lavrov szerint az Egyesült Államok az Oroszország ellen folytatott küzdelem ürügyén az orosznál drágább amerikai gáz vásárlására kívánja kényszeríteni az Európai Uniót. Mint mondta, komoly veszteséget okozott az európai üzleti életnek, hogy a brüsszeli bürokrácia “közvetlen tengerentúli utasításra” szankciókat vezetett be Oroszország ellen.

Mint mondta, Moszkva olyan mértékben fejleszti majd együttműködését Brüsszellel, amilyenre az unió kész.

Sürgette, hogy a nyugati államok gyakoroljanak nyomást Kijevre az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások betartása végett. Hangsúlyozta, Oroszország arra fog törekedni, hogy az elesett szovjet katonák emlékműveit nemcsak Lengyelországban, hanem egész Európában tartsák tiszteletben és őrizzék meg.

Lavrov azt hangoztatta, hogy Moszkva, Teherán és Ankara között – az eltérő célok és az érdekek ellenére is – teljes szolidaritás alakult ki a terrorizmus elleni harc és Szíria területi épsége ügyében. Bírálta az Egyesült Államokat, amiért az nem támadja az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet Szíriából Irakba menekült fegyvereseit. Kifejezte nyugtalanságát amiatt, hogy az IÁ Afganisztánban az ország északi részeire csoportosítja át erőt, amiből arra következtetett, hogy a terroristák következő célpontja Közép-Ázsia lehet.

Beszámolójában kifogásolta, hogy Washington azt követeli Kabultól, cserélje le amerikai gépkarabélyokra azt az 50 ezer kalasnyikovot, amelyet lőszerrel együtt térítésmentesen kapott Moszkvától. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok korábban az afgán hadseregnél jól bevált orosz helikopterek lecserélése végett gyakorolt nyomást Afganisztánra. A miniszter szerint eközben az országban álló amerikai csapatok sem a kábítószer-termesztéssel, sem a terrorfenyegetéssel nem tudnak megbirkózni.

Elmondta, hogy Oroszország, Törökország és Irán a nemzeti fizetőeszközök használata alapján olyan együttműködésre törekszik, amely független Washington “konjunkturális pénzügyi manipulációitól”. Utalt rá, hogy a három partneren kívül Kínának sem tetszik az Egyesült Államok által meghatározott monetáris és pénzügyi világrend.

Lavrov arról is szólt, hogy Oroszország vízummentességi megállapodást kötött Latin-Amerika csaknem valamennyi országával. Mint mondta, Moszkva kész erre Japánnal is, de hangsúlyozta, hogy a rendszer bevezetése csakis kölcsönös alapon lehetséges. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Lavrov: Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország kész támogatni a közvetlen tárgyalást az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai válság rendezése érdekében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai válság katonai megoldása katasztrófához vezethet.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Kína a konfrontatív lépésektől való tartózkodásra hívta fel a konfliktusban érintett feleket. Mint mondta, az ilyen fellépések befagyasztása után Moszkva kész segédkezni Washington és Phenjan párbeszédének előmozdításában a hatoldalú folyamat keretében, amelyben korábban a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán vett részt.

Kijelentette, hogy Moszkva nem támogatja a Vancouverben kedden Észak-Koreáról tartandó külügyminiszteri tanácskozást.

Lavrov szerint Moszkva kész közvetíteni Irakban is, az iraki és a kurd vezetés között. Kijelentette, hogy Oroszország támogatja Irak területi épségét.

Szíriával kapcsolatban ennek az ellenkezőjével vádolta meg az Egyesült Államokat. Ennek alátámasztására Lavrov megemlítette azt az amerikai kezdeményezést, amelynek értelmében a damaszkuszi rendszer megdöntésére törekvő, demokratikusnak nevezett ellenzéki erők határ menti biztonsági övezeteket hoznának létre. Ez a miniszter szerint nagy területleválasztást jelentene Szíria Törökországgal és Iránnal határos vidékein.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a szíriai kormány és az ellenzéki erők bevonásával január végén Szocsiban tervezett konferencia célja az ENSZ égisze alatt megkezdett genfi rendezési folyamat előmozdítása lesz.

Lavrov ismételten azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a többpólusú világrend kialakulása közepette illegitim eszközökkel törekszik visszaszoruló vezető szerepének megőrzésére. Az orosz diplomácia vezetője a “tisztességes konkurenciaharc” amerikai megsértésének példájaként említette meg egyebek között az orosz Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítésének akadályozását, az orosz média visszaszorítására tett kísérleteket, az orosz fegyvereladásokkal szembeni, harmadik piacokon való fellépést, valamint azt, hogy az orosz sportolókat – Lavrov szerint nem létező – kollektív doppinghasználatra hivatkozva megpróbálják eltiltani a nemzetközi versenyektől.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott: egyre több ország döntött úgy, hogy szuverenitásának védelmében megnöveli katonai erejét a nemzetközi jogrend leértékelődése miatt. Mint mondta, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése számára nem prioritás az ENSZ-ben folytatott, egyeztetett munka.

A külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva az iráni nukleáris programról megkötött nemzetközi megállapodás megőrzésére fog törekedni, és nem fogja támogatni az azok megváltoztatására irányuló törekvéseket, amelyek szerinte “nem adnak okot az optimizmusra”. Mint mondta, Oroszország síkraszáll az Izrael és a palesztinok körül kialakult helyzet normalizálása mellett.

Ukrajnáról szólva Lavrov azt mondta, hogy Oroszország a szomszédos ország területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus rendezését gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Az orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, amely szerint azért gyorsultak fel a tárgyalások Macedónia hivatalos elnevezése körül, mert az Egyesült Államok a nyugat-balkáni államnak a NATO-ba történő felvétele mellett döntött. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: Moszkva a krími referendum utáni ukrán területi integritást kész tiszteletben tartani

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország Ukrajna területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – mondta.

Az ukrajnai konfliktusról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy a rendezést gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Tovább olvasom

Politika

Oroszország újabb légvédelmi egységeket telepített a Krímre (+videó)

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország újabb Sz-400-as légvédelmi egységeket telepített a Krím félszigetre.

Valószínűleg az orosz lépés arra válasz, hogy Donald Trump amerikai elnök decemberben bejelentette: az Egyesült Államok azt tervezi, hogy megerősíti Ukrajna védelmi képességeit. Erről tisztségviselők kifejtették, hogy egyebek között Javelin típusú harckocsi-elhárító rakéták szállítását jelenti.

Ez már a második orosz hadosztály a Krímben, amely Sz-400-as légelhárító rakétákkal van felszerelve, az elsőt tavaly tavasszal telepítették Feodoszija kikötővárosnál. Az új hadosztály Szevasztopol mellett fog állomásozni.

Az Sz-400-as rakétarendszer kevesebb mint öt perc alatt támadó rendszerré alakítható át – idézte az Interfax hírügynökség Viktor Szevosztyanovot, az orosz légierő egyik parancsnokát. Légi célpontok ellen 400 kilométeres körben vethetők be, ballisztikus rakéták ellen 60 kilométeres körben. 2007-ben állították hadrendbe az orosz hadseregnél.
A Krím és Szevasztopol 2014 március 11-én kikiáltotta függetlenségét. 2014 március 16-án népszavazást tartottak, ahol a krími szavazók 96.77%-a, a szevasztopoli szavazók 95.6%-a úgy döntött, hogy elszakadnak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakoznak. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 március 18-án aláírta az újraegyesülésről szóló megállapodást.
Krím a hazatérés (teljes film) magyar felirattal
Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű