Írjon nekünk

Politika

Moszkva kész tárgyalni Washingtonnal a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről szóló egyezmény fenntartásáról

Közzétéve

-

Oroszország maradéktalanul tiszteletben szándékozik tartani az európai szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták leszereléséről megkötött (INF-) egyezmény rendelkezéseit mindaddig, ameddig az Egyesült Államok is így tesz, és kész tárgyalni az azzal kapcsolatban felmerült problémákról.

Ezt közleményben tudatta pénteken, az INF-megállapodás megkötésének 30. évfordulóján az orosz külügyminisztérium.

“Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az INF-megállapodás minden feltételét be fogjuk tartani, amíg azokat a partnereink betartják. Hajlandóak vagyunk az Egyesült Államokkal politikamentes, szakmai párbeszédet folytatni az akörül összegyűlt problémákról. Ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy az ultimátumok nyelvén beszéljenek velünk, és Oroszországra katonai, politikai és szankciós nyomást gyakoroljanak, amiről Washingtonban izgalommal tárgyalnak” – áll a dokumentumban.

Az orosz diplomáciai tárca szerint Moszkva az elmúlt három évtized során mindig tartotta magát az egyezményhez, és el kívánja érni, hogy így tegyen az Egyesült Államok is. Washington a közlemény megfogalmazása szerint “meglehetősen szabadon értelmezi az egyezményes kötelezettségeket ott, ahol azok akadályozzák a számára fontos fegyverek kifejlesztését”, ugyanakkor megalapozatlanul vádolja Oroszországot a megállapodás megsértésével.

A közlemény az INF-szerződést fontos mérföldkőnek nevezte a hidegháborús sztereotípiák elutasítása terén, rámutatva, hogy az fontos szerepet játszott az európai és globális biztonság megerősítésében. Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült megvalósítani Moszkva 2007-ben előterjesztett javaslatát az egyezmény egyetemessé tételére, ami “lehetővé tette volna, hogy elejét vegyék a rakéták elterjedésével járó problémáknak és negatív tendenciáknak”.

Az Egyesült Államok először 2014 júniusában vádolta meg Oroszországot földi telepítésű közepes hatótávolságú rakéta tesztelésével. Moszkva ezzel szemben azt vetette Washington szemére, hogy az amerikai rakétapajzsnak az európai szárazföldre (Romániába és Lengyelországba) telepített elemei elhárító rakéták mellett manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmasak. Mindkét fél megalapozatlannak minősítette az ellene felhozott vádakat.

Az 1987. december 8-án Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár által aláírt, és 1988. június 1-jén hatályba lépett (Intermediate-range Nuclear Forces, INF-) szerződés értelmében három éven belül fel kellett számolni az amerikai és a szovjet közepes (1000-5500 kilométer) hatótávolságú rakétákat és ezek indítóberendezéseit. A rövidebb (500-1000 kilométer) hatótávolságú rakéták és indítóberendezéseik felszámolására az egyezmény másfél évet adott. MTI

Politika

Putyin személyes üzenetet kapott az észak-koreai vezetőtől

Közzétéve

-

Írta:

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető személyes üzenetét adta Vlagyimir Putyinnak Kim Jong Nam, a kommunista ország Legfelsőbb Népi Gyűlése (törvényhozása) elnökségének elnöke, amikor az orosz államfő csütörtökön Moszkvában fogadta őt.

Putyin kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim keddi szingapúri találkozója nyomán távolabbra került a nagyszabású katonai konfliktus lehetősége a Koreai-félszigeten, és megnyílt a problémák békés, diplomáciai eszközökkel való rendezésének perspektívája.

Az orosz elnök üdvözölte mind az amerikai-észak-koreai, mind pedig a dél- és észak-koreai csúcs létrejöttét.

Putyin megerősítette a Kim Dzsong Unnak szóló oroszországi látogatásra szóló meghívását. Ez az orosz elnök szerint akár külön, akár pedig a szeptemberi vlagyivosztoki Távol-keleti Gazdasági Fórumon való részvétel formájában megtörténhet.

Az észak-koreai parlamenti elnök a labdarúgó világbajnokság csütörtöki ünnepélyes megnyitójára érkezett az orosz fővárosba. MTI

Tovább olvasom

Politika

Felfüggesztette az Europollal való együttműködést az orosz Kaspersky Lab

Közzétéve

-

Írta:

Felfüggesztette az Europollal folytatott együttműködését csütörtökön a Kaspersky Lab orosz szoftvergyártó vállalat az Európai Parlamentnek (EP) az Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával szembeni kibervédelem megerősítéséről szóló határozata miatt.

Az EP-határozat szerdai határozata javaslatot tett a “potenciálisan veszélyes és káros programok” használatának betiltására, köztük a Kaspersky-szoftverekére.

A szoftvereket, köztük számítógépes vírusok elleni védelmet szolgáló szoftvereket gyártó informatikai cég sajtószolgálata közölte, hogy a Kasperskyvel szemben megfogalmazott vádak nem felelnek meg a valóságnak és hamis állításokon alapulnak.

A kommüniké szerint a határozat ugyan nem törvényerejű és csak képviselői egyéni véleményeket tükröz, ám a dokumentum tiszteletlen megnyilvánulás a céggel szemben, amely pedig “mindig Európa megbízható partnere volt a kiberbűnözéssel szembeni küzdelemben”.

“Ebből kifolyólag vállalatunk meghozta azt a nehéz döntést, hogy ideiglenesen felfüggeszti számos közös projektjét a kiberbűnözés elleni küzdelem terén, mások mellett az Europollal, mindaddig, amíg nem kapunk világos, hivatalos magyarázatot az Európai Parlamenttől” – állt a Kaspersky közleményében.

A cég egyebek mellett leállítja az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezetével közösen kezdeményezett, az átkódoló és zsarolóvírusokkal szembeni küzdelmet támogató No More Ransom webportál működtetését.

“Reméljük, hogy a legközelebbi jövőben fel tudjuk újítani ezt a projektet és több más közös kezdeményezést” – állt az orosz vállalat közleményében.

A Kaspersky Lab jelezte, hogy képviselői továbbra is készek találkozni az EP-képviselőkkel és válaszolni a cég üzletpolitikájára, vezetésére, szaktudására, technológiájára és módszereire vonatkozó minden kérdésre.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium tavaly szeptemberben rendeletben tiltotta be az orosz informatikai cég vírusirtóinak használatát a kormányzati hivatalokban. A tárcánál felmerült a gyanú, hogy a Kaspersky-szoftverek lehetővé teszik a hírszerzést, és a Kreml befolyást gyakorolhat a cégre. Később az amerikai kongresszus törvényben rögzítette a tilalmat. Nagy-Britannia és Hollandia hasonlóképpen járt el.

A Kaspersky Lab és alapítója, Jevgenyij Kaszperszkij többször is tagadta, hogy bármely kormányt is segítené a számítógépes hírszerzésben. A vállalat az Egyesült Államokban bíróságon támadta meg a kormányzati tilalmat. Két kereset május végén bírói elutasításban részesült, ám a Kaspersky közölte, hogy fellebbezni fog. Moszkva szerint Washington politikai eszközökkel igyekszik versenyhátrányba kényszeríteni a világpiacon a sikeres orosz cégeket.

Az orosz világcég márciusban közölte, hogy Svájcban adatfeldolgozó központot létesít az ellene felhozott vádak semlegesítésére, ahol a Kaspersky Lab több tízmillió egyesült államokbeli és európai ügyfelének a számítógépein felfedezett vírusgyanús fájlok elemzésével és feldolgozásával foglalkozik majd. Svájcból Moszkvába csak a különösen problémás ügyek kerülnek majd át. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin és Pasinján az orosz-örmény kapcsolatok különlegességét hangsúlyozta

Közzétéve

-

Írta:

A kétoldalú kapcsolatok különlegességét hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nikol Pasinján örmény kormányfő kettejük Kreml-beli találkozóján.

Putyin arról beszélt, hogy Oroszország és Örményország stratégiai viszonya és sokoldalú együttműködése miatt szükség van a legmagasabb szintű találkozókra. Pasinján, aki a labdarúgó világbajnokság csütörtöki megnyitójára érkezett az orosz fővárosba, a kapcsolatok különlegességét hangsúlyozva azt mondta, hogy azok elmélyítésére és kiszélesítésére számít.

A két vezető először Szocsiban, az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőinek május 14-i csúcstalálkozója alkalmából folytatott kétoldalú megbeszélést Szocsiban. A 42 éves Pasinjánt május 8-án választotta miniszterelnökké az örmény parlament vértelen ellenzéki tömegtüntetések hatására. A tiltakozások nyomására elődje, Szerzs Szargszján, aki az államfői székből választtatta meg magát kormányfővé, lemondott, és felbomlott a kormányzó koalíció is.

Oroszország – amelynek katonai támaszpontja van Örményországban – aggályokkal figyelte a személyi változásokat, amelyek más politikai pályára állíthatták volna Örményországot, ám Pasinján biztosítékokat ajánlott fel Moszkvának megígérve, hogy nem szakít a Kremllel.

Putyin és Pasinján több posztszovjet, latin-amerikai és arab ország vezetője társaságában vesz majd részt a Luzsnyiki stadionban a vb megnyitóján. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Melyik vb-dal a nyerő?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű