Írjon nekünk

Politika

Medvegyev: a NOB hatni akart az orosz elnökválasztásra

A megjelenés óta

-

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök azzal vádolta meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy a testület az Oroszországot a phjongcshangi téli olimpiáról kizáró határozatának időzítésével hatást akart gyakorolni a közhangulatra a márciusi orosz elnökválasztás előtt.

Medvegyev, aki ismételten tagadta, hogy Oroszországban államilag támogatott doppingolás folyt, a csütörtöki moszkvai kormányülésen azt hangoztatta, hogy a NOB döntése az oroszok milliói számára súlyos csapást jelent. Sok sportoló számára pedig tragédia, mert a dél-koreai olimpia lehet az utolsó éremszerzési esélyük. Azt mondta, a kabinet támogatni fogja azokat a sportolókat, akik úgy döntenek, hogy egyéni alapon részt kívánnak venni a téli játékokon, ha erre megkapják a nemzetközi engedélyt. “Senkinek sincs joga ennek az ellenkezőjére utasítani őket” – jelentette ki. Az orosz kormány támogatni fogja azokat a sportolókat is, akiket a NOB megfosztott az olimpiai szereplés lehetőségétől – tette hozzá.

Az eltiltott versenyzők anyagi, szakmai és foglalkoztatási támogatásának szándékát Vitalij Mutko sportért felelős miniszterelnök-helyettes is megerősítette a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján.

Közölte, hogy az NOB által az Oroszország ellen lefolytatott vizsgálat költségei fejében követelt 15 millió dollár kifizetése csak az Orosz Olimpiai Bizottsággal megkötendő megállapodás alapján lesz majd lehetséges.

Mutko azt is bejelentette, hogy kész “bármelyik pillanatban” visszavonulni, “ha ez bárkinek is a hasznára válik, vagy ha szükséges”.

Medvegyev egyébként elrendelte, hogy a moszkvai doppingellenes központ fél éven belül váljon a Lomonoszov nevét viselő Moszkvai Állami Egyetem (MGU) szervezeti egységévé. Az erről szóló, az orosz kormány honlapján megjelent dokumentum szerint a szervezeti átalakítás célja a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) azon követelményének teljesítése, hogy a nemzeti központok pénzügyi és gazdálkodási szempontból váljanak függetlenné.

A WADA novemberben elmarasztalta az Orosz Doppingellenes Ügynökséget (RUSADA) amiért az nem ismerte el nyilvánosan és fenntartások nélkül a Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság jelentésének következtetéseit, amelyek szerint Oroszországban államilag támogatott, rendszerszintű doppingolás zajlott. A RUSADA emellett nem engedett hozzáférést a WADA-nak a moszkvai laboratóriumban őrzött doppingtesztmintákhoz, arra hivatkozva, hogy azokat az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) ellenőrzi.

A csütörtöki kormánytanácskozáson Alekszandr Zsukov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a RUSADA-t teljesen átalakították, vezetőségét lecserélték és az ügynökség függetlenné vált a kormánytól.

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Politika

Lavrov: Moszkva kész támogatni a közvetlen tárgyalást a Washington és Phenjan között

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország kész támogatni a közvetlen tárgyalást az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai válság rendezése érdekében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai válság katonai megoldása katasztrófához vezethet.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Kína a konfrontatív lépésektől való tartózkodásra hívta fel a konfliktusban érintett feleket. Mint mondta, az ilyen fellépések befagyasztása után Moszkva kész segédkezni Washington és Phenjan párbeszédének előmozdításában a hatoldalú folyamat keretében, amelyben korábban a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán vett részt.

Kijelentette, hogy Moszkva nem támogatja a Vancouverben kedden Észak-Koreáról tartandó külügyminiszteri tanácskozást.

Lavrov szerint Moszkva kész közvetíteni Irakban is, az iraki és a kurd vezetés között. Kijelentette, hogy Oroszország támogatja Irak területi épségét.

Szíriával kapcsolatban ennek az ellenkezőjével vádolta meg az Egyesült Államokat. Ennek alátámasztására Lavrov megemlítette azt az amerikai kezdeményezést, amelynek értelmében a damaszkuszi rendszer megdöntésére törekvő, demokratikusnak nevezett ellenzéki erők határ menti biztonsági övezeteket hoznának létre. Ez a miniszter szerint nagy területleválasztást jelentene Szíria Törökországgal és Iránnal határos vidékein.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a szíriai kormány és az ellenzéki erők bevonásával január végén Szocsiban tervezett konferencia célja az ENSZ égisze alatt megkezdett genfi rendezési folyamat előmozdítása lesz.

Lavrov ismételten azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a többpólusú világrend kialakulása közepette illegitim eszközökkel törekszik visszaszoruló vezető szerepének megőrzésére. Az orosz diplomácia vezetője a “tisztességes konkurenciaharc” amerikai megsértésének példájaként említette meg egyebek között az orosz Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítésének akadályozását, az orosz média visszaszorítására tett kísérleteket, az orosz fegyvereladásokkal szembeni, harmadik piacokon való fellépést, valamint azt, hogy az orosz sportolókat – Lavrov szerint nem létező – kollektív doppinghasználatra hivatkozva megpróbálják eltiltani a nemzetközi versenyektől.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott: egyre több ország döntött úgy, hogy szuverenitásának védelmében megnöveli katonai erejét a nemzetközi jogrend leértékelődése miatt. Mint mondta, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése számára nem prioritás az ENSZ-ben folytatott, egyeztetett munka.

A külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva az iráni nukleáris programról megkötött nemzetközi megállapodás megőrzésére fog törekedni, és nem fogja támogatni az azok megváltoztatására irányuló törekvéseket, amelyek szerinte “nem adnak okot az optimizmusra”. Mint mondta, Oroszország síkraszáll az Izrael és a palesztinok körül kialakult helyzet normalizálása mellett.

Ukrajnáról szólva Lavrov azt mondta, hogy Oroszország a szomszédos ország területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus rendezését gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Az orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, amely szerint azért gyorsultak fel a tárgyalások Macedónia hivatalos elnevezése körül, mert az Egyesült Államok a nyugat-balkáni államnak a NATO-ba történő felvétele mellett döntött. MTI

Tovább olvasom

Politika

Lavrov: Moszkva a krími referendum utáni ukrán területi integritást kész tiszteletben tartani

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország Ukrajna területének a krími referendum nyomán létrejött integritását kész tiszteletben tartani – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén.

“Ukrajna területi épségét továbbra is tiszteletben tartjuk azon határok között, amelyek a krími referendum és a Krímnek az Oroszországgal való újraegyesítése után jöttek létre” – mondta.

Az ukrajnai konfliktusról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy a rendezést gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat.

Tovább olvasom

Politika

Oroszország újabb légvédelmi egységeket telepített a Krímre (+videó)

A megjelenés óta

-

Írta:

Oroszország újabb Sz-400-as légvédelmi egységeket telepített a Krím félszigetre.

Valószínűleg az orosz lépés arra válasz, hogy Donald Trump amerikai elnök decemberben bejelentette: az Egyesült Államok azt tervezi, hogy megerősíti Ukrajna védelmi képességeit. Erről tisztségviselők kifejtették, hogy egyebek között Javelin típusú harckocsi-elhárító rakéták szállítását jelenti.

Ez már a második orosz hadosztály a Krímben, amely Sz-400-as légelhárító rakétákkal van felszerelve, az elsőt tavaly tavasszal telepítették Feodoszija kikötővárosnál. Az új hadosztály Szevasztopol mellett fog állomásozni.

Az Sz-400-as rakétarendszer kevesebb mint öt perc alatt támadó rendszerré alakítható át – idézte az Interfax hírügynökség Viktor Szevosztyanovot, az orosz légierő egyik parancsnokát. Légi célpontok ellen 400 kilométeres körben vethetők be, ballisztikus rakéták ellen 60 kilométeres körben. 2007-ben állították hadrendbe az orosz hadseregnél.
A Krím és Szevasztopol 2014 március 11-én kikiáltotta függetlenségét. 2014 március 16-án népszavazást tartottak, ahol a krími szavazók 96.77%-a, a szevasztopoli szavazók 95.6%-a úgy döntött, hogy elszakadnak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakoznak. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 március 18-án aláírta az újraegyesülésről szóló megállapodást.
Krím a hazatérés (teljes film) magyar felirattal
Tovább olvasom
Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play

Népszerű