Írjon nekünk

Politika

Medvegyev: visszataszító az orosz-amerikai kapcsolatok légköre

Közzétéve

-

Nagyon rossznak, sőt visszataszítónak minősítette Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak légkörét Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Moszkvában egy csütörtöki, öt televízió által élőben közvetített, évösszegző stúdióbeszélgetésen.

Medvegyev kitért rá, hogy november 12-én, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) manilai csúcstalálkozóján alkalma nyílt arra, hogy szót váltson Donald Trump amerikai elnökkel, akit “jóindulatú politikusként” jellemzett. Mint mondta, Trump a kétoldalú kapcsolatok helyreállítására törekszik, de “a probléma nem a személyes kapcsolatokban rejlik”, amelyeket a kormányfő beszámolója szerint Vlagyimir Putyin elnök is úgy ítél meg, hogy “rendben vannak”. Rámutatott, hogy a viszonyt a döntések határozzák meg és az a légkör, amelyben meghozták őket.

“Az (a légkör) pedig az Egyesült Államok és Oroszország viszonyában nagyon rossz, úgy mondanám, hogy visszataszító. A legrosszabb azon időszak alatt, amelyre visszaemlékszem, márpedig én még emlékszem Leonyid Brezsnyevnek (egykori szovjet kommunista pártfőtitkárnak) az amerikai elnökökkel folytatott találkozóira. Ez pedig, természetesen, nagyon rossz” – mondta.

Úgy vélekedett, hogy a kétoldalú viszony jelenlegi hanyatlása senkinek sem áll érdekében, így az amerikai befektetőkében sem. Meglátása szerint a Washingtonban kiépült politikai rendszer irányvonala miatt maga Trump is szenved. Medvegyev hangoztatta, hogy egyes washingtoni politikusok a saját személyes érdekeiket próbálják meg érvényre juttatni az oroszellenes retorika hangoztatásával, amelynek hangvételét az 50-es évek mccarthyzmusához hasonlította.

“De akkor nem arról volt szó, hogy rendezzék a számlát a saját elnökükkel” – tette hozzá.

Nézete szerint van esély a kétoldalú kapcsolatok javítására, a legfőbb feladat az, hogy meg kell kezdeni az együttműködést a legfontosabb témákban.

Megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint az Oroszország ellen legutóbb életbe léptetett szankciócsomag célja, hogy korlátozza az Európába irányuló orosz gázszállítást és hogy megnyissa az utat az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) európai importja előtt. A doppingbotrányokat is a Moszkvára való politikai nyomásgyakorlás eszközének nevezte.

Azzal a váddal kapcsolatban, hogy a Kreml hackereket támogat a más országok belügyeibe való beavatkozás céljából, Medvegyev kijelentette: ezen a területen “külön világpiac” alakult ki.

“Ne legyenek kételyeik, mindenki bemászik mindenkihez. Mindenki igyekszik megfigyelni a másikat. Ezért nevetséges egyedül a mi országunkat elmarasztalni, ezzel mindenki tökéletesen tisztában van, de néhány állam számára ez egyszerűen a belpolitikai problémák megoldásának eszköze, a belső leszámolás módja” – fogalmazott.
Az orosz miniszterelnök sürgette a kiberfenyegetések elleni nemzetközi összefogást. Mint mondta, a számítógépes biztonság terén a nemzetközi szabályozási rendszer a 70-es és 80-as évek szintjén áll.

Medvegyev kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem kívánja jelöltetni magát a jövő márciusi elnökválasztásra. Mint mondta, az általa irányított kormánypárt, az Egységes Oroszország minden kétséget kizáróan és egyértelműen támogatja majd Putyint, ha ő az indulás mellett döntene.

Sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy Putyin, akinek társadalmi támogatottsága az elmúlt évek közvélemény-kutatásai szerint legkevesebb kétharmados, a nagyobb legitimitás érdekében nem az Egységes Oroszország színeiben, hanem függetlenként áll majd rajthoz. A március 28-án megtartandó elnökválasztás kampánya a várakozások szerint – a parlamenti felsőház döntésétől függően – december 7. és 17. között veszi majd kezdetét.

Medvegyev az 1 óra 40 percig tartó beszélgetés során kijelentette, hogy nem áll szándékában beperelni az őt korrupcióval vádoló Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, mert nem kíván neki ezzel nagyobb publicitást teremteni.

Medvegyev, aki immár 10. alkalommal tartott televíziós évértékelést, egyebek között azt is kijelentette, hogy az orosz gazdaság a növekedés fázisába lépett. Az általa felsorolt adatok szerint az orosz GDP mintegy 2 százalékkal, a reálbérek 3 százalékkal, az alaptőke-beruházások pedig több mint 4 százalékkal nőttek 2017-ben. Az infláció szintje valószínűleg 3 százalék alatt marad. A kormányfő a szegénységet nevezte Oroszország egyik legfontosabb problémájának, amely szerinte a gazdaság nem kellő fejlettségének következménye.

Putyin a tervek szerint december 14-én tartja majd meg évzáró, a televízió által szintén élőben közvetítendő sajtókonferenciáját. MTI

Politika

Az orosz-bolgár kapcsolatok teljes körű helyreállításáról tárgyalt Putyin és Radev

Közzétéve

-

Írta:

Az Oroszország és Bulgária közötti kapcsolatok teljes körű – egyebek között az energetikai együttműködés – helyreállításáról tárgyalt a két állam elnöke, Vlagyimir Putyin és Rumen Radev kedden Szocsiban.

Putyin a megbeszélést követően a kamerák előtt hangot adott meggyőződésének, hogy Radev látogatása kedvező jelzés a kapcsolatok helyreállítása szempontjából. Mint mondta a megbeszélések során ismertette bolgár hivatali partnerével Oroszország prioritásait a kétoldalú kapcsolatokban és Moszkva megközelítését egy sor nemzetközi kérdéssel kapcsolatban.

Radev az orosz elnök oldalán állva vizitjének célját a kétoldalú párbeszéd lehető legmagasabb szintű helyreállításában nevezte meg. Elismerte, hogy a bizalom helyreállítása nehéz feladat a Moszkva ellen bevezetett szankciók, valamint az Oroszország, illetve az EU és a NATO közötti ellentétek közepette.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az első lépést Putyinnal megtette azzal, hogy stratégiai szempontból áttekintették a kétoldalú viszonyt, és kimutatták a kereskedelemben, az energetikában, valamint a turizmus, a kultúra és a közlekedés területén meglévő együttműködési lehetőségeket.

Radev hivatalos látogatásra hívta meg Putyint, rámutatva, hogy Bulgáriában idén ünneplik a felszabadulás és az orosz-török háborúban aratott közös győzelem 140. évfordulóját, amely eseményeknek köszönhetően hazája felkerült Európa térképére. Az orosz elnök megemlítette, hogy hamarosan Moszkvába várják Bojko Boriszov bolgár miniszterelnököt is.

A bolgár államfő egy nappal korábban, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel tárgyalva reményét fejezte ki, hogy felül lehet vizsgálni az Oroszországból Bulgáriába közvetlenül a Fekete-tengeren át történő gázszállítás lehetőségét. Ezzel kapcsolatban Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak elmondta, hogy Bulgária elosztó központot is akar építeni a területén. Mint mondta, Moszkva nem ellenzi a projektek mérlegelését, de ehhez előbb garanciákat vár Szófiától és Brüsszeltől.

A Gazprom orosz gázipari vállalat korábban több európai partnerével azt tervezte, hogy Déli Áramlat elnevezéssel a Fekete-tengeren át, Bulgária irányában évi 63 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket épít. A projekttől az Európai Bizottság elutasító álláspontja miatt Moszkva 2014 decemberében elállt, s helyette a Török Áramlat vezeték megvalósításába kezdett bele. Bulgária ezt követően többször is kifejezte érdekeltségét a Déli Áramlat újjáélesztésében.

Rumen Radev hétfőn kijelentette: a Medvegyevvel folytatott megbeszélésén felmerült az is, hogy felújítsák a belenei nukleáris erőmű megépítésének projektjét, ami “Oroszország részvételét feltételezi”. A keddi államfői megbeszélésekhez előkészített, a TASZSZ hírügynökség által ismertetett iratok szerint a bolgár energiaügyi minisztérium június végéig kell előterjessze elképzeléseit az orosz partnertárcának azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne hasznosítani a belenei erőműhöz már legyártott orosz berendezéseket, beleértve a projekt újraindítását is. Az anyagokból az is kiderül, hogy a Roszatom július végig befejezheti a bolgár Kozloduj atomerőmű hatodik reaktorblokkjának megépítéséről szóló tárgyalásokat.

Kozloduj Bulgária egyetlen nukleáris erőműve és legnagyobb energiatermelő létesítménye. Szófia az EU-csatlakozás feltételeként 2006-ban bezárta az atomerőmű első négy, VVER-440-es reaktorokat üzemeltető blokkját, az ötödik és a hatodik, egyaránt VVER-1000-es reaktort üzemeltető blokkjának licence pedig tavaly járt le, illetve 2019-ben jár majd le.

A Belene két reaktorának megépítésére kiírt nemzetközi tendert 2006-ban a Roszatomhoz tartozó Atomsztrojekszport nyerte meg. A projektet azonban 2009-ben leállították és Szófia 2012-ben “végleg” lemondott a létesítmény megépítéséről, azzal hogy annak helyén inkább gázüzemű erőművet létesítene. A beruházás beszűntetéséről a kormányfői tisztséget jelenleg is betöltő Boriszov kabinetje döntött. A régi-új miniszterelnök idén május 12-én közölte, hogy kormányának szándékában áll felújítani a befagyasztott terveket, amelyekre eddig mintegy 1,5 milliárd eurót költött az ország.

Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az orosz nukleáris energetikai állami vállalat kész segíteni Bulgáriának a projekt megvalósításában, amely iránt egyébként a Kínai Nemzeti Atomenergetikai Társaság CNNC is kifejezte érdeklődését, s a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) jelezte, hogy kész a 10 milliárd eurós projekt finanszírozására.

Temenuzska Petkova bolgár energiaügyi miniszter múlt szerdán közölte, hogy Szófia az év végéig tendert írna ki a félbehagyott belenei atomerőmű-beruházás stratégiai befektetőjének kiválasztására. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin jóváhagyta az új orosz kormány összetételét

Közzétéve

-

Írta:

Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szocsiban az orosz kormány tagjainak Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által előterjesztett új, viszonylag kevés változást tartalmazó listáját.

A kormányfő első helyettesének újonnan létrehozott posztjára Anton Sziluanov lépett elő, megőrizve a pénzügyminisztérium irányítását. Megmarad eddigi tisztségében többek között Szergej Lavrov eddigi külügy-, Szergej Sojgu védelmi, Alekszendr Novak energiaügyi, Veronika Szkvorova egészségügyi miniszter – egyúttal a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság társelnöke – és Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter.

A szociális politikáért felelős helyettes kormányfő Tatyjana Golikova lett, aki eddig a számvevőszéket irányította. A szociális területet eddig felügyelő Olga Gologyec a kulturális és sportügyeket veszi át Vitalij Mutkótól, aki a doppingbotrány kirobbanásakor sportminiszter volt. Mutko az építőipar irányítását kapja meg miniszterelnök-helyettesként.

A miniszterelnök-helyettesek közül az ipar felügyeletét Dmitrij Kozakra bízták, aki eddig, ugyanebben a rangban Krím és Szevasztopol ügyeivel foglalkozott, a hadiipar ügyeit pedig Jurij Boriszov eddigi védelmi miniszterhelyettes veszi kézbe. A közlekedést Makszim Akimov, az elnöki apparátus helyettes vezetője kapja meg, az agrár-ipari komplexumot pedig Alekszej Gorgyejev, aki eddig a Oroszország Központi Szövetségi Körzetében volt elnöki különmegbízott.

A kormányapparátus feje miniszterelnök-helyettesi rangban Konsztantyin Csujcsenko, az elnöki ellenőrző igazgatóság jelenlegi vezetője lesz. Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes a Távol-keleti Szövetségi Körzet elenöki megbízottja marad.

Az agrártárca vezetését Dmitrij Patrusev, a természeti erőforrások minisztériumát pedig Dmitrij Kobilkon, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet eddigi kormányzója veszi át

Az eddigi közoktatási tárca közoltatási, valamint tudományos és felsőoktatási minisztériummá válik szét, a távközlési tárca pedig a digitális fejlesztésért is felelős minisztériummá alakul át. A kereskedelmi képviseletek a gazdaságfejlesztési minisztériumtól az ipari és kereskedelmi tárcához kerülnek át. MTI

Tovább olvasom

Politika

Putyin és Erdogan aggodalmát fejezte ki a palesztin áldozatok nagy száma miatt

Közzétéve

-

Írta:

Aggodalmát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz államfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök amiatt, hogy az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történt áthelyezése elleni palesztin tiltakozások során számos tüntető vesztette életét – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.

Putyin és Erdogan telefonon vitatta meg a közel-keleti helyzetet. A Kreml szerint Putyin hangsúlyozta az erőszakról való lemondásnak és az eredményes tárgyalási folyamat beindításának a fontosságát annak érdekében, hogy a felek megtalálják a kölcsönösen elfogadható megoldásokat az ENSZ határozatai alapján.

A TASZSZ hírügynökség Ankarából arról számolt be, hogy Erdogan tájékoztatta Putyint az Iszlám Együttműködés Szervezete pénteki isztambuli tanácskozásának előkészületeiről. A török elnök egyébként a palesztin területeken történteket megvitatta Angela Merkel német kancellárral és Haszan Róháni iráni államfővel is.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a nap folyamán korábban leszögezte: Oroszország álláspontja továbbra is az, hogy Jeruzsálemnek két állam, Palesztina és Izrael fővárosának kell lennie.

Hozzátette, hogy Jeruzsálemnek, amelynek végleges státuszáról a palesztin-izraeli közvetlen tárgyalásokon kell megállapodni, nyitottnak kell maradnia “mindhárom monoteista vallás követői előtt”.

“Nem tudok egyetérteni azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint az incidensekben megölt békés polgárok, köztük a csecsemők terroristák voltak. Úgy gondolom, hogy ezek kegyeletsértő kijelentések” – nyilatkozott a Gáza-övezet és Izrael határán történt villongásokkal kapcsolatban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Putyin és Erdogan egyébként szót váltott a szíriai helyzetről, az asztanai folyamatról és a kétoldalú kapcsolatokról is. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű