Írjon nekünk

Történelem

Elhúzódik az új vizsgálat az orosz cári család maradványainak ügyében

A megjelenés óta

-

Sem az Orosz Nyomozó Bizottság (SZKR), sem az ortodox egyház nem jutott egyértelmű álláspontra a “jekatyerinburgi maradványok” ügyében, amelyekről a 90-es években azt állapították meg, hogy az utolsó orosz cár, a bolsevikok által 1918-ban titokban kivégzett II. Mikós és családjának csontjai. Ugyanakkor egyik intézmény sem zárta ki a rituális uralkodógyilkosság lehetőségét.

Ez derült ki A cári család meggyilkolásának ügye: új szakértői vélemények és anyagok címmel a moszkvai Szretyenszki kolostorban megtartott konferencián, amelyről kedden számoltak be az orosz lapok.

Arról, hogy a maradványokat új vizsgálatnak kell alávetni, 2015-ben állapodott meg Vlagyimir Putyin elnökkel Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Az ortodox egyház az kifogásolta, hogy kizárták a múlt század végén lefolytatott, szerinte “nem átlátható” vizsgálatból, amelynek eredményét nem fogadta el.

Kirill kérte, hogy az új nyomozásba az egyházat is vonják be, amire Putyin áldását adta. Az 1998-ban lezárt hivatalos, Ivanov-Gill-féle DNS-vizsgálat következtetéseit, amelyek szerint a Jekatyerinburgban megtalált csontok a cári családtól származnak, több neves külföldi szakértő is kétségbe vonta.

Több mint két éve nincs eredmény

Több mint két évvel a cárdosszié újranyitása után azonban még sem a hivatalos vizsgálat, sem az azzal karöltve működő egyházi nyomozóbizottság nem jutott eredményre. Kirill pátriárka a tanácskozáson kijelentette, hogy az egyháznak továbbra sincs hivatalos álláspontja a “jekatyerinburgi maradványok” eredetével kapcsolatban, és hogy azt majd a püspöki konferencia és a szinódus fogja kialakítani. Kényes ügyről van szó, hiszen II. Miklóst és családját 2000-ben szentté nyilvánították Oroszországban, ezért az ortodox hívők számára a csontok, ha azok minden kétséget kizáróan eredetinek bizonyulnak, ereklyéknek minősülnek.

Nem zárják ki a cári család megmenekülésének verzióját

Figyelemre méltó, hogy Marina Molodcova, az SZKR kiemelt ügyekkel foglalkozó vezető nyomozója a fórumon kijelentette: az ügy felderítésén dolgozó detektívcsoport az általa vizsgált lehetőségek közül nem zárta ki “a cári család megmenekülésének verzióját” sem. De mérlegelés tárgyai azok az eshetőségek is, hogy II. Miklós, a hozzátartozói és a környezetéhez tartozó emberek holttestét tűz, sav és mész segítségével teljesen megsemmisítették, hogy a tetemeket lefejezték, hogy a “jekatyerinburgi maradványoknak” nincs is közük a cári családhoz, vagy hogy csak áltemetés történt.

II. Miklós cár

Molodcova beszámolója szerint 34 törvényszéki vizsgálat indult a halottak azonosítására. A szakértőknek meg kell állapítaniuk a halál okát, az elhantolás idejét, a holttestek nemét, fizikai adottságait, valamint azt, hogy rokoni kapcsolatban álltak-e egymással. A molekuláris genetikai vizsgálatok még nem zárultak le. A nyomozó kijelentette, hogy kihallgattak több mint 20 olyan személyt, akiknek közük volt a “jekatyerinburgi maradványok” megtalálásához.

Az ügy különös pikantériája, hogy az SZKR akadémikusok, egyetemi és egyházi szakértők bevonásával törvényszéki szakértői tanácsot kíván felállítani egy olyan pszichológiai és történelmi vizsgálat lefolytatására, amelynek feladata azt lenne tisztázni, hogy nem rituális gyilkosság történt-e. Tyihon Sevkunov püspök, akit a sajtóban “Putyin lelki atyjaként” szoktak emlegetni, a fórumon azt hangsúlyozta, hogy az egyház “a legkomolyabban” viszonyul ehhez a hipotézishez.

“Az egyházi bizottság jelentős részének nincs kétsége afelől, hogy rituális gyilkosság történt” – mondta.

Tyihon püspök idézett a kivégzést levezénylő csekista, Jakov Jurovszkij vallomásából, aki szerint a mészárlás részvevői “cárgyilkosokká akartak válni, sokuk számára ez különleges rítus volt”.

Alekszandr Boroda, az Oroszországi Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban sajnálkozását fejezte ki, újságíróknak kijelentve, hogy a rituális gyilkosság vádja egyike a legrégebbi antiszemita rágalmaknak.

Emlékeztetett rá, hogy a rágalmak következtében százak és ezrek váltak üldöztetés áldozatává. Felhívta a figyelmet arra, hogy a cárgyilkossággal kapcsolatban hasonló vád már a 90-es években is felmerült, de az akkori ügyészségi vizsgálat “még egyszer megállapította annak alaptalanságát”.

A cári családot az 1918. július 16-ról 17-re virradó éjszakán lőtték halomra Jekatyerinburgban. Nyikolaj Szokolov fehérgárdista nyomozó 1919 és 1922 között elvégzett vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a holttesteket elhamvasztották. Kutatók az uralkodó család vélt maradványaira 1979-ben bukkantak rá, ám azokat csak 1991-ben hantolták ki. A csontokat a Romanovokkal azonosították, majd 1998-ban a szentpétervári Péter-Pál székesegyházban helyezték (talán) örök nyugalomra.

A Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap, amely a maga részéről hitelt érdemlőnek tartja a 90-es években lezárt vizsgálatot, úgy vélekedett, az új vizsgálat “színjátékéra” azért van szükség, hogy megnyugtassák az ortodox vallási közösség radikális-konzervatív részét, amely elutasítja a “hamis ereklyék” elfogadását.

“Sem az egyházi hierarchia, sem az állami tisztségviselők nem érdekeltek egy újabb szakadásban és/vagy egy pravoszláv Majdanban” – írta a lap a 2014-es ukrajnai fordulatra utalva.

Az újság szerint az vizsgálattal egyfelől “nyugtatócsontot” vetnek a közvéleménynek, amely türelmetlenül várja “az évszázados hosszúságú” nyomozás lezárását, másfelől érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy ebben a munkában nem érdemes egy évszázadra szorítkozni. MTI

Hirdetés
loading...
Hozzászólások

Történelem

A Vörös téren rekonstruálták az 1941-es katonai díszszemlét (teljes videó)

A megjelenés óta

-

Írta:

Korhű egyenruhákban és hadfelszereléssel rekonstruálták kedden a moszkvai Vörös téren ismét az 1941-es szovjet katonai díszszemlét, amelynek részvevői a főváros szívéből egyenesen a frontra vonultak harcolni a náci német birodalom Szovjetuniót lerohanó, Moszkva kapujában álló erői ellen.

A katonai egységeket, csakúgy, mint a veteránokat, akik részt vettek a 76 évvel ezelőtti, eredeti parádén, Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere köszöntötte. Mint azt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden közölte, Vlagyimir Putyin elnök megjelenése az eseményen nem szerepelt a tervek között.

Arra, hogy a díszszemlét a bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján rendezték meg, nem történt nyilvánvaló utalás. Igaz, az orosz hadtörténelem évszázadainak nevezetes eseményeit felidéző élő képekben a forradalmi Vörös Hadsereg katonáiról is megemlékeztek a középkori vitézek, a lengyelek elleni 1612-es felkelés és a Napóleon elleni 1812-es háború harcosai mellett.

A fő hangsúlyt a második világháborúban – orosz szóhasználatban a Nagy Honvédő Háborúban – aratott győzelemhez vezető díszszemlére történő emlékezés kapta. A Vörös téren mintegy 5 ezer katona és hallgató mellett korabeli tankokat és nehézfegyvereket is felvonultattak, amelyeket később kiállítottak a nagyközönség számára.

November 7-e 1995 óta a katonai dicsőség napja Oroszországban, felváltva a korábbi, a bolsevik forradalomról történő megemlékezést.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden “az összes európai érték elleni, elfogadhatatlan gyalázatnak” nevezte, hogy ismeretlen elkövetők cementtel leöntötték és eloltották a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékére létesített örök lángot a kijevi Dicsőség parkban. Mint mondta, a hasonló esetek nem mennek ritkaságszámba, ami szerinte annak a jele, hogy az ukrán vezetés képtelen megfékezni az szélsőségeseket.

Az ukrán fővárost egyébként a Vörös Hadsereg 1943. november 6-án szabadította fel.

Kedden a kommunisták több orosz nagyvárosban tartottak megemlékezést. A moszkvai megmozdulást a délutáni órákra tervezték.

Tovább olvasom

Történelem

Meghalt Dmitrij Romanov herceg

A megjelenés óta

-

Írta:

Dániában 90 éves korában elhunyt Dmitrij Romanov herceg, aki II. Miklós az utolsó orosz cár legidősebb rokona volt – közölte felesége Feodora Alekszejevna hercegnő.

A herceget múlt héten szállították kórházba, ahol december 31-én az esti órákban hunyt el – közölte felesége.

Idén októberben kitüntették Moszkvában

2016 októberében járt utoljára Moszkvában Dmitrij Romanov herceg, hogy átvegye a Szent Alekszandr Nyevszkij-rend állami kitüntetést.

Járt a Krím félszigeten

A trónörökös feleségével együtt 2015 augusztusában érkezett látogatóba a 2014 márciusában Oroszországgal újraegyesült Krím félszigetre. Akkor elmondta: “nagyon jó érzés ismét orosznak látni a Krímet”.

Ellátogattak Szevasztopolba és a Koreiz nevű településen lévő Dulber palotához is, amely Dmitrij Romanov nagyapja, Pjotr Nyikolajevics nagyhercegnek, az orosz cári hadsereg vezérezredesének a nyári rezidenciája volt. A hercegi párt ünnepélyesen és magas szinten fogadták a szimferopoli repülőtéren.

Dmitrij Romanov herceg 1926. május 17-én született a franciaországi Antibes-ban. Édesapja Roman Petrovics Romanov a másodunokatestvére és keresztfia volt II. Miklós orosz cárnak. Hosszú éveket töltött Franciaországban, Olaszországban és Egyiptomban. Anyanyelvi szinten beszélt oroszul, franciául, angolul, dánul és olaszul.

Tovább olvasom

Gazdaság

Romanov palotát állít helyre az orosz cégóriás

A megjelenés óta

-

Írta:

Az elhanyagolt állapotú rezidenciát 99 évre vette bérbe az orosz állami tulajdonú Rosznyefty olajvállalat és a felújítást követően megnyitja azt a turisták előtt – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

A Ropsa Palota Nagy Péter cár megbízásából épült Szentpétervár közelében a 18. században. Az állami tulajdonú Rosznyefty olajvállalat most 99 évre vette bérbe a rossz állapotú épületet.

 

Október 25-én az orosz kulturális miniszter Vlagyimir Medinszkij jelentette be, hogy az orosz cég helyreállítja a palotát és a helyreállítási munkálatok után megnyitja azt a turisták előtt.

Cári rezidenciája volt

A Ropsa palota és parkja egy 18. századi építészeti műemlék, amely egykor a Romanov család lakóhelye volt. A birtokot Nagy Péter cár megbízásából építették, melynek hasonlítania kellett Karlsbadra (Karlovy Vary, Csehország).

Később Erzsébet cárnő uralkodása alatt, Bartolomeo Rastrelli olasz építész egy új kétszintes palotát tervezett a helyére.  Az épületegyüttest hatalmas park veszi körül.

Miután Nagy Katalin cárnő átvette a hatalmat férjétől III. Péter cártól, Ropsába küldte őt, ahol a férfi rejtélyes körülmények között meghalt.

Az októberi forradalom után a palotát államosították, majd a visszavonuló német katonák 1944-ben felgyújtották. A háborút követően a birtokot helyre állították és katonai célokra használták. Először a Leningrádi katonai körzet nyári egysége, majd a vegyvédelmi zászlóalj állomásozott itt.

A területet számtalan funkcióra használták az évek során. Volt itt halkeltető, szarvasmarha tenyésztés, baromfitelep és egyéb mezőgazdasági tevékenységek.

Annak ellenére, hogy a Ropsa palota és park 1990 óta az UNESCO világörökség listáján szerepel és szövetségi jelentőségű műemlék a legtöbb épülete romos állapotban van.

A 80’as és 90’es években súlyos tűzkárok keletkeztek a palotában. 2015-ben a palota csarnokának öt oszlopa összeomlott. Ezt követően az orosz kulturális minisztérium 15 millió rubelt biztosított a műemlék megmentésére.

Szentpétervári tisztviselők szerint Ropsában sok emlékmű erősen megrongálódott, és néhány, mint például a hidak és hidraulikus szerkezetek teljesen megsemmisültek. Ez azt jelenti, hogy a felújítás költésege meghaladhatja az ötmilliárd rubelt.

Tovább olvasom

#ukrán oktatási törvény

Hirdetés

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Népszerű