Írjon nekünk

Politika

Putyin megvitatta a donecki és luganszki vezetőkkel a fogolycserére vonatkozó ukrán javaslatot

Közzétéve

-

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett a kelet-ukrajnai  “népköztársaságok” vezetőivel a konfliktus során ejtett foglyok cseréjére vonatkozó ukrán javaslatról, amit támogatásáról biztosított – közölte szerda éjjel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az RBK orosz gazdasági lap online kiadása szerint először történt hivatalos bejelentés arról, hogy az orosz elnök közvetlenül egyeztetett a felkelők elöljáróival.

Peszkov szerint Putyin támogatásáról biztosította, Alekszandr Zaharcsenko donyecki és Igor Plotnyickij luganszki vezető pedig “egészében” támogatta a Viktor Medvedcsuk humanitárius kérdésekért felelős ukrán különmegbízott által előterjesztett kezdeményezést. A javaslat szerint az újévet és az ortodox karácsonyt megelőzően Kijev 306 embert lenne hajlandó szabadon bocsátani a kelet-ukrajnai milíciák által fogva tartott 74 fogoly elengedése fejében.
Kirill orosz ortodox pátriárka szintén pártfogásába vette a javaslatot, amelyet Medvedcsuk szerdán az isztrai Új-Jeruzsálem férfikolostorban terjesztett elő az orosz elnöknek.

Az ukrán kormányerők és a felkelők között már 14 hónapja nem volt fogolycsere. Medvedcsuk szerint ennek oka az, hogy Kijev az érvényben lévő ukrán törvények értelmében nem tud eleget tenni a minszki megállapodás által előírt elvnek, amely szerint “mindenkit mindenkire” kell kicserélni, mert nem engedheti el a különösen súlyos bűncselekményeket elkövetett személyeket.

Medvedcsuk arra kérte Putyint, győzze meg Zaharcsenkót és Plotnyickijt arról, hogy a Kijev által most javasolt megoldás az első szakasza lenne a “mindenkit mindenkire” való kicserélésnek, és “nagyon komoly előrelépés lenne a minszki megállapodások végrehajtásában és a Donyec-medencei béke kérdésében”.

Az Ukrajnában oroszbarátnak tartott, Putyin által pedig ukrán nacionalistaként emlegetett Medvedcsuk az Ukrán választás – a nép joga elnevezésű társadalmi mozgalom vezetője, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök egykori kabinetfőnöke, aki a konfliktus rendezésére létrehozott kapcsolattartó csoport humanitárius alcsoportjában képviseli az ukrán vezetést.

Putyin telefonbeszélgetését megelőzően Irina Herascsenko ukrán parlamenti alelnök, a minszki összekötő csoport kijevi küldöttségének tagja “zsarolásnak” nevezte azt, hogy ukrán foglyokra cseréljenek ki olyanokat is, akikre nem vonatkoznak a minszki megállapodásokban foglaltak. Úgy fogalmazott, hogy Kijev nem enged a zsarolásnak, amellyel a donyecki és luganszki köztársaságok képviselői a minszki egyezményeket kihasználva állnak elő.

A Kijev főterén történt erőszakos fellépés miatt a mai napig tart a nyomozás, felelősségre még nem vontak senkit sem.

Az ukrán politikai ellenzék berkein belül sokan bírálják Kijevet azért, mert szerintük a kormány nem tesz meg mindent az ukrán foglyok kiszabadításáért.

Gazdaság

Macron: Párizs elismeri Moszkva új nemzetközi szerepét

Közzétéve

-

Írta:

Franciaország elismeri Oroszország új nemzetközi szerepét, egyebek között a Közel-Keleten, de Moszkvának tiszteletben kell tartania partnerei érdekeit is – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, miután csütörtökön megbeszélést folytatott orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal a Szentpétervárhoz közeli Sztrelnában.

Macron közölte, hogy vendéglátójának új megközelítéséket javasolt a nemzetközi kapcsolatokban.

Putyin elmondta, hogy vendégével áttekintették az iráni atomalku egyoldalú amerikai feloldása nyomán kialakult helyzetet és a szíriai rendezés feladatait. Az orosz elnök szerint a felek egyetértettek az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásának fontosságában.

A kiberbűnözés elleni közös fellépésről és az azzal kapcsolatos információcsere új mechanizmusának kialakításáról is tárgyaltak

A közös sajtótájékoztatón Putyin elmondta: francia partnerével megvitatta a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, valamint az érdekeknek a kölcsönös tiszteletben tartását a kibertérben, akárcsak a kibebűnözéssel szembeni fellépést.

Macron közölte, hogy vendéglátójával megállapodott a kiberbűnözéssel kapcsolatos információcsere új mechanizmusának létrehozásáról, valamint arról, hogy intézkedéseket hoznak a kibertérbeli magatartás általános szabályozásának kidolgozása érdekében.

Sajnálatát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök amiatt, hogy elmarad Donald Trump amerikai államfő és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusra tervezetett találkozója.

“Oroszország sajnálja. Mindannyian arra számítottunk, hogy a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének kezdete lesz. Reméljük, hogy a párbeszéd újraindul és a találkozó létrejön majd” – fogalmazott az orosz elnök.

Maláj utasszállító – Putyin: Moszkva rész kíván venni a tragédia kivizsgálásában

Oroszország csak akkor ismerheti el a malajziai utasszállító 2014-es ukrajnai katasztrófája ügyében folytatott nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen részt vehet – jelentette az orosz elnök.

Putyin kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.

Mint mondta, ahhoz, hogy Moszkva elismerje a vizsgálat eredményét, abban teljes értékűen részt kell vennie, de ettől függetlenül tisztelettel fog ahhoz viszonyulni és elemezni fogja annak eredményeit.

Emmanuel Macron üdvözölte, hogy Moszkva kész együttműködni a nyomozással. Kifejezve a Hollandiával való szolidaritását, leszögezte, hogy Oroszországnak konstruktivitást kell tanúsítania az ügyben.

Tovább olvasom

Politika

Dmitrij Rogozin veszi át a Roszkoszmosz irányítását

Közzétéve

-

Írta:

Dmitrij Rogozin eddigi orosz miniszterelnök-helyettest nevezte ki a Roszkoszmosz állami űrkutatási vállalat élére vezérigazgatónak csütörtökön Vlagyimir Putyin elnök.

Rogozin Dmitrij Medvegyev miniszterelnök előző kormányában a hadi- és az űripart felügyelte és a Roszkoszmosz felügyelőbizottságának elnöke volt, az új kabinetben nem kapott megbízást. Putyin a tisztségviselőt Szentpéterváron fogadva logikusnak nevezte, hogy az űrkutatási vállalatot éppen az irányítsa, aki többször tett neki javaslatokat a Roszkoszmosz további fejlesztésének ösztönzésére. Az elnök azt javasolta a tisztségviselőnek, hogy újítsa meg az intézmény csapatát, és vonjon be annak munkájába tapasztalt szakembereket.

Rogozin korábban, az orosz űrkutatási programban bekövetkezett kudarcokkal kapcsolatban “rendszerszerű hibákkal” vádolta a Roszkoszmosz vezetését, s hangsúlyozta a fiatalítás és a technológiakorszerűsítés szükségességét.

A Roszkoszmoszt 2015 augusztusa óta Igor Komarov irányította, aki korábban a kormányzat részeként működő Szövetségi Űrügynökség vezetője volt.

Tovább olvasom

Politika

Az orosz-bolgár kapcsolatok teljes körű helyreállításáról tárgyalt Putyin és Radev

Közzétéve

-

Írta:

Az Oroszország és Bulgária közötti kapcsolatok teljes körű – egyebek között az energetikai együttműködés – helyreállításáról tárgyalt a két állam elnöke, Vlagyimir Putyin és Rumen Radev kedden Szocsiban.

Putyin a megbeszélést követően a kamerák előtt hangot adott meggyőződésének, hogy Radev látogatása kedvező jelzés a kapcsolatok helyreállítása szempontjából. Mint mondta a megbeszélések során ismertette bolgár hivatali partnerével Oroszország prioritásait a kétoldalú kapcsolatokban és Moszkva megközelítését egy sor nemzetközi kérdéssel kapcsolatban.

Radev az orosz elnök oldalán állva vizitjének célját a kétoldalú párbeszéd lehető legmagasabb szintű helyreállításában nevezte meg. Elismerte, hogy a bizalom helyreállítása nehéz feladat a Moszkva ellen bevezetett szankciók, valamint az Oroszország, illetve az EU és a NATO közötti ellentétek közepette.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az első lépést Putyinnal megtette azzal, hogy stratégiai szempontból áttekintették a kétoldalú viszonyt, és kimutatták a kereskedelemben, az energetikában, valamint a turizmus, a kultúra és a közlekedés területén meglévő együttműködési lehetőségeket.

Radev hivatalos látogatásra hívta meg Putyint, rámutatva, hogy Bulgáriában idén ünneplik a felszabadulás és az orosz-török háborúban aratott közös győzelem 140. évfordulóját, amely eseményeknek köszönhetően hazája felkerült Európa térképére. Az orosz elnök megemlítette, hogy hamarosan Moszkvába várják Bojko Boriszov bolgár miniszterelnököt is.

A bolgár államfő egy nappal korábban, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel tárgyalva reményét fejezte ki, hogy felül lehet vizsgálni az Oroszországból Bulgáriába közvetlenül a Fekete-tengeren át történő gázszállítás lehetőségét. Ezzel kapcsolatban Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak elmondta, hogy Bulgária elosztó központot is akar építeni a területén. Mint mondta, Moszkva nem ellenzi a projektek mérlegelését, de ehhez előbb garanciákat vár Szófiától és Brüsszeltől.

A Gazprom orosz gázipari vállalat korábban több európai partnerével azt tervezte, hogy Déli Áramlat elnevezéssel a Fekete-tengeren át, Bulgária irányában évi 63 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket épít. A projekttől az Európai Bizottság elutasító álláspontja miatt Moszkva 2014 decemberében elállt, s helyette a Török Áramlat vezeték megvalósításába kezdett bele. Bulgária ezt követően többször is kifejezte érdekeltségét a Déli Áramlat újjáélesztésében.

Rumen Radev hétfőn kijelentette: a Medvegyevvel folytatott megbeszélésén felmerült az is, hogy felújítsák a belenei nukleáris erőmű megépítésének projektjét, ami “Oroszország részvételét feltételezi”. A keddi államfői megbeszélésekhez előkészített, a TASZSZ hírügynökség által ismertetett iratok szerint a bolgár energiaügyi minisztérium június végéig kell előterjessze elképzeléseit az orosz partnertárcának azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne hasznosítani a belenei erőműhöz már legyártott orosz berendezéseket, beleértve a projekt újraindítását is. Az anyagokból az is kiderül, hogy a Roszatom július végig befejezheti a bolgár Kozloduj atomerőmű hatodik reaktorblokkjának megépítéséről szóló tárgyalásokat.

Kozloduj Bulgária egyetlen nukleáris erőműve és legnagyobb energiatermelő létesítménye. Szófia az EU-csatlakozás feltételeként 2006-ban bezárta az atomerőmű első négy, VVER-440-es reaktorokat üzemeltető blokkját, az ötödik és a hatodik, egyaránt VVER-1000-es reaktort üzemeltető blokkjának licence pedig tavaly járt le, illetve 2019-ben jár majd le.

A Belene két reaktorának megépítésére kiírt nemzetközi tendert 2006-ban a Roszatomhoz tartozó Atomsztrojekszport nyerte meg. A projektet azonban 2009-ben leállították és Szófia 2012-ben “végleg” lemondott a létesítmény megépítéséről, azzal hogy annak helyén inkább gázüzemű erőművet létesítene. A beruházás beszűntetéséről a kormányfői tisztséget jelenleg is betöltő Boriszov kabinetje döntött. A régi-új miniszterelnök idén május 12-én közölte, hogy kormányának szándékában áll felújítani a befagyasztott terveket, amelyekre eddig mintegy 1,5 milliárd eurót költött az ország.

Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az orosz nukleáris energetikai állami vállalat kész segíteni Bulgáriának a projekt megvalósításában, amely iránt egyébként a Kínai Nemzeti Atomenergetikai Társaság CNNC is kifejezte érdeklődését, s a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) jelezte, hogy kész a 10 milliárd eurós projekt finanszírozására.

Temenuzska Petkova bolgár energiaügyi miniszter múlt szerdán közölte, hogy Szófia az év végéig tendert írna ki a félbehagyott belenei atomerőmű-beruházás stratégiai befektetőjének kiválasztására. MTI

Tovább olvasom

Mi a véleménye?

Ön szerint Ukrajna visszavonja az oktatási törvényt?

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Kövess minket

Hirdetés Töltsd le az Orosz Hírek alkalmazást! Szerezd meg: Google Play
Hirdetés

Népszerű